Eltűröm, ha leköpnek,
Utcahosszat löködnek.
Mint kitömött menyétek,
Úgy élek, hogy nem élek.

2016 nyarán nyílt meg Budapest szívében a Penna Bölcsész Könyvesbolt, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont elárusítóhelye. A hangulatos, nem is olyan kicsi zug fontos szemléletváltást tükröz: a tudomány a poros levéltárakból szó szerint kilépett az utcára, és piacképes kínálattal áll elő. Szulyovszky Szilvia boltvezetőt és Bardi Bettyt, a Történettudományi Intézet kiadványszerkesztőségének a munkatársát kérdeztük a megalakulásukról és a jövő lehetőségeiről.

Monumentális művet választott tárgyául a FISZ „Kritikustusa” című sorozatának legutóbbi beszélgetése: Roberto Bolaño 2666 című, elsöprő sikerű regényfolyamát. A Fiatal Írók tusázói: Bartók Imre, Sipos Balázs, Urbán Bálint, Zelei Dávid.

A Petőfi Irodalmi Múzeum X beszélget Y-nal sorozatában Frideczky Katalin novelláskötetéről beszélget a szerzővel Laik Eszter szerkesztő, közreműködik Havas Judit.

Az éppen egy éve elhunyt Kertész Imrét megidézve szervezett emléknapot a Szépírók Társasága, a Magvető Kiadó és a Kelet Kult Irodalmi Café. A budapesti Kertész-sétát követően este Fehér Renátó, Gács Anna, Krusovszky Dénes, Sándor Iván, Spiró György és Turi Tímea olvastak fel Kertész-hommage-okat.

A mi időnk gyorsabban telik és lassabban,
Mintha egy óriási homokóra
Mérné, amiben porszemek helyett
Bolygók vannak

azon az éjszakán
vérmes szemmé vadul a hold
figyel
púpozik
karmot növeszt

Eddig száz fát ültetett, ismeri a nyaktekercset és megannyi fű-fa-madár nevét, Jack London nyomában jár, és körbetúrázta a fél világot. Az irodalmi élet rejtélyes névtelenje, pontosabban a nagyon is emlékezetes nevű Centauri, aki az Irodalmi Jelen szerzője is, élőben mutatkozott a Prae.hu estjén.

Hálóingben, szárnyakkal
ülök háztetődön
a tömör semmi fölött

a bűn mögött csak emberarcok vannak,
az eszméken túl, hol eszmék nem lehetnek,
mi húsból van, arra ne merjen fogadni

A Petőfi Irodalmi Múzeum március 15-i ünnepségén Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a szellemi időszámítás összehangolásának fontosságáról beszélt. A múzeum egy meglepetéssel is készült: kiállították Barabás Miklós Petőfi-portréját, amely eddig egy magángyűjtő tulajdonában volt.

Két szenzáció értékű műtárgyat mutatott be a március 15-i ünnep alkalmából a Nemzeti Múzeum: Kossuth Lajos eddig sosem látott dagerrotípiáját, valamint egy faragott poharat, amelynek keletkezési históriája maga a történelem.

Petőfi 92 évesen hal meg
1915-ben, a Nyugat új számát
lapozgatva. A Duna fölött
léggömb repül, a temetésen
megjelenik I. Iván király.

Fél öt volt. Aznap te olvastál fel
A templomban. Az olvasmányban
Az ég madarai és a mezők liliomai szerepeltek –
Csak én gondoltam a hóvirágokra.

mi vagyunk a nem illik így ülni szoknyában lányok
a mondat megtanít félni testünktől
előbb reszketünk, mint sétálunk
buliból hazafele lenyaljuk a piros rúzst
másnap a kerti rózsa belénk szúr

nem értjük az átkot

Együttműködhet-e nagy hatású művész véres politikai rendszerekkel? Akár a náci Németországban, akár bárhol a világon. Meddig terjed a művészi felelősség? A Szembesítés fontos kérdései a Karinthy Színházban, Fráter Zoltán kritikája.

A 20. század egyik legnagyobb francia gondolkodójának talán legkülönlegesebb kötete jelent meg magyarul: az író tárgya önnön életműve. Miközben képet kapunk – szó szerint, fotók által is – Barthes életéről, szinte észrevétlenül bevezet bennünket az elmélet sűrűjébe. A könyvről Darida Veronika, Földes Györgyi és Radvánszky Anikó beszélgettek.

Anyám meghal, a hagyományait magával viszi,
nem lesz férjem, és nem szülök gyereket,
mert apámtól anyámat tanultam meg szeretni,
nem pedig magamat

A Független Mentorhálózat kötettel nem rendelkező, harminc év alatti pályakezdőket kíván segíteni. A tehetséges fiatalokkal foglalkozó irodalmi projekt január elején, Ijjas Tamás egyéni kezdeményezéséből nőtt ki, továbbgondolásában, népszerűsítésében, oroszlánrészt vállalt Nemes Z. Márió. Páros interjúnkban őket kérdeztük a mentorhálózat alapötletéről, tervekről, az Előretolt Helyőrség Íróakadémiáról.

Mit kezd egy „se nem lúzer, se nem menő” kamasz a Facebookon, ha meg kell alkotnia profilját, de vállalhatatlannak tartja önmagát? Benedek Albert darabja, a B32 Kultúrtérben bemutatott Profil húsbavágó kérdésekkel szembesíti nézőit – nemcsak a kamaszokat.