Tíz évi „emigráció” után visszatért az irodalomba Haklik Norbert, az egykor nagy port felvert Big Székely Só szerzője. Az Írók Boltjában Száraz Miklós György kérdései nyomán szép lassan beavatta közönségét, miért és hová tűnt el az elmúlt években.

Nádasdy Ádám 70. születésnapjára jelent meg Nyírj a hajamba című verseskötete. A közelmúltban megnyílt Magvető Caféban a költővel Nyáry Krisztián beszélgetett – nemcsak költészetről.

A 20. század egyik legnagyobb francia gondolkodójának talán legkülönlegesebb kötete jelent meg magyarul: az író tárgya önnön életműve. Miközben képet kapunk – szó szerint, fotók által is – Barthes életéről, szinte észrevétlenül bevezet bennünket az elmélet sűrűjébe. A könyvről Darida Veronika, Földes Györgyi és Radvánszky Anikó beszélgettek.

A Petőfi Irodalmi Múzeum új kötete azoknak is rendkívüli csemege, akik jól ismerik a Karinthy életét megörökítő képeket: eddig be nem mutatott, az írót ábrázoló fotók kerültek elő. Az író legendás és kevésbé ismert pillanatairól Kovács Ida szerkesztő, Dragomán György, Fráter Zoltán és Karinthy Márton beszélgettek.

Február 10-én ünnepli születésnapját a Kossuth-díjas dalszerző-énekes-zenetudós. Az Örkény Könyvesboltban mutatták be a róla szóló albumot, zenével és sok történettel.

Kocsis Zoltánra emlékeztek a budapesti Városházán, ahol Tarlós István főpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, és a nemrég távozott zeneművész fia, Kocsis Krisztián is zongorához ült a kiváló előadók sorában. A frissen megjelent utolsó Kocsis-interjúkötetet Juhász Előd mutatta be.

Az Írók Boltjában mutatjuk be szerzőnk új novelláskötetét, február 3-án, pénteken.
„Mi legyen a villámokkal a viharos Balaton partján? Kell, vagy bírod nélkülözni?
Viheted a villámokat, nekem csak a féktelen, őrült kacagásod kell, ahogy szaladtunk az esőben a ház felé. Odaadjam ráadásnak a rettegésem felét?

Ray Bradbury miatt lett először sci-fi-író, aztán Turczi István „térítette el” a szépirodalom felé. Maradt is hű tanítványa évekig, s az eredmény egy frissen megjelent novelláskötet. Ígéretes bemutatkozást láthattunk a FUGA Építészeti Központ tágas kiállítóterében, zenei aláfestéssel.

Zenés és – több értelemben is – mesés utazáson vehettünk részt Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költővel, aki ezúttal nem(csak) költőként, műfordítóként, hanem operatörténészként és -fordítóként jegyzi új kötetét, Az opera négy évszázada – költők és komponisták című művet.

Többek között „kánonmódosító javaslatnak” nevezte Dávidházi Péter Kukorelly Endre új kötetét, melyben a költő-író új területre invitálja olvasóit: személyes irodalomtörténetet ír Kosztolányitól Kerber Balázsig, vagyis hatalmas a merítés, és ízig-vérig „kukorellys”.

Kétnyelvű kötetet mutatott be az Erdélyi Szövetség – a két éve rendezett Embermentés-konferencia előadásai immár angolul és németül is olvashatók, hogy nemzetközi szinten is ismertté tegyék a második világháborús Magyarországon végzett áldozatos munkát.

E tudósítást gépelve kiderült, hogy Word helyesírás-ellenőrzője egyelőre aláhúzza pirossal az „iszlamizmus” szót. Annál gyakrabban fordul elő a hírekben, és immár a mindennapi életünk részévé vált, a félelemmel együtt. Jany János nemzetközi jogtudós és iranista hiánypótló könyvet írt a radikális eszme történeti hátteréről.

A Petőfi Irodalmi Múzeum „Művészet és pszichoanalízis” című sorozatában ezúttal Gerevich József pszichiáter-író új kötetét mutatták be, melyben (mély)lélektani utazásra hívja az olvasót a festmények világában. A szerzővel Valachi Anna irodalomtörténész és Kőrössi P. József, a Noran Libro Kiadó vezetője beszélgetett.

A létezés hálói címmel jelent meg a Janus Pannonius Műfordítói Díjjal frissen kitüntetett Kodolányi Gyula versfordításkötete a Nap Kiadó gondozásában. Az alkotóval Bollobás Enikő és Thomas Cooper beszélgettek az amerikai és a magyar költészet különbözőségeiről, de szóba jött megannyi más izgalmas téma, például Bob Dylan Nobel-díja is.

Napokat időzött egyedül a magyar puszta közepén, látott tavaszt és kavargó porhót – Halász Margit új regényéhez is eggyé vált a tájjal. A titokzatos vörös nyelvű párduc története szikár, kegyetlen, kemény világba vezeti az olvasót, ahol még a nők is férfinak öltöznek. A regényről Horváth Bence beszélgetett az íróval a Várfok borozóban.

Gyenge Zoltán Kép és mítosz című kötetében új megvilágításba helyezi a görög mitológia jól ismert alakjait, akiket nagyon is emberi vonásaik által hoz közel a mához. De hogyan látták vajon őket a festők az évszázadok változásával? Ez is kiderült a vetítéssel egybekötött könyvbemutatón az Olvasók Boltjában.

Nem tévedés a tudósítás címében szereplő szó: a világhírű finn–észt írónő új regénye, a Norma egyik központi témája a haj, illetve az ahhoz kapcsolódó nemzetközi bűnözés. A krimik izgalmát ígérő mű sajtóbemutatóján jártunk a Finn Nagykövetségen, ahol az est végén még egy pezsgő vita is kibontakozott a sajtószabadságról.

Az Apás szülés Lanczkor Gábor tizedik kötete – a regényt a budapesti Írók Boltjában mutatta be a szerző és beszélgetőtársa, Urfi Péter.

A Három Hét Galéria irodalmi estjeinek sorozatában ezúttal Tóth Krisztina volt a meghívott. Új verseskötetéhez, a Világadapterhez D. Duba Andrea pszichiáter a lélektan felől közelített, Kiss Noémi a költői műhely kérdéseit firtatta.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára jelent meg Sándor Iván A forradalom visszanéz című kötete, amit a budapesti Írók Boltjában mutattak be.