Hallom belülről nevetni a szfinxet

Jakatics-Szabó Veronika képzőművész a Magyar Művészeti Akadémia alkotói ösztöndíja alatt készített festményeiből válogattunk.

Mandics György esszéje két erdélyi művész, Gazdáné Olosz Ella és Jecza Péter műalkotásait mutatja be.

„A művek sokszor kézzelfogható módon hatnak a műélvezőre. Ezek a hatások bumerángként visszapattanva aztán a szerző életét vagy további művészi tevékenységét is jelentősen befolyásolhatják.” – Gerevich József esszéje a művészet sötét oldaláról.

Mítoszokkal már nem lehet értelmezhetővé tenni azt, ami értelmezhetetlen, ma már a vesztesek története csak téveszmeként élhet tovább. Csak a hatalom mítoszai uralkodhatnak, csak a győztesek történelme lehet univerzális. – Gaál József kiállítása és Béki István Gúzs című performansza a Godot Galériában Trianon emlékére.

„Ha a karakteres, nem akármilyen kisugárzású festőművész életművét vizsgáljuk, először miért nem a technikai bravúr, a motívumgazdagság, az invenciózus építkezés stb. kerül vizsgálódásunk fókuszába?” – Szakolczay Lajos tanulmánya Aknay János angyalairól.

Fazakas Tibor erdélyi képzőművész op-art alkotásait mutatja be az a kiállítás, amely szerdán nyílik Budapesten, a Forrás Galériában a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Kertész Dániel íróportréival nyílt meg Budapesten a Janus Galéria, a Magyar PEN Club kiállítóhelye. A Kossuth térre néző tágas és világos termek rendezvényhelyszínként is szolgálnak majd; a cél, hogy összekapcsolják az irodalmat és a képzőművészetet – mondta Szőcs Géza a megnyitón.

„A Larsen-házban történtekről ellentmondóak az információk. A legvalószínűbb változat szerint már éjjel volt, amikor Munch odaért. A ház tele volt izgatott, ijedt és fontoskodó emberekkel.” – Gerevich József Teremtő vágyak című kötete tizenhét világhírű festőművész életének egy-egy érdekfeszítően izgalmas történetén keresztül mutatja be művész és múzsája szenvedélyes viszonyát.

A Petőfi Irodalmi Múzeum „Művészet és pszichoanalízis” című sorozatában ezúttal Gerevich József pszichiáter-író új kötetét mutatták be, melyben (mély)lélektani utazásra hívja az olvasót a festmények világában. A szerzővel Valachi Anna irodalomtörténész és Kőrössi P. József, a Noran Libro Kiadó vezetője beszélgetett.

Gyenge Zoltán Kép és mítosz című kötetében új megvilágításba helyezi a görög mitológia jól ismert alakjait, akiket nagyon is emberi vonásaik által hoz közel a mához. De hogyan látták vajon őket a festők az évszázadok változásával? Ez is kiderült a vetítéssel egybekötött könyvbemutatón az Olvasók Boltjában.

Igazad van, Pascal, az értelem lassan működik, mert sok szempontot kell figyelembe vennie, az érzelem egy pillanat alatt dönt és mindig kész a cselekvésre. Én lassan működöm, pedig nekem is vannak érzelmeim.

Életének ötvenhetedik évében elhunyt L. Menyhért László. Tragikus hirtelenséggel. Súlyos szenvedés után. Nem tudom, hogyan. Nem tudom, miért. Nem tudom, mit mondjak, mit tegyek. Ebben a rovatban januártól indult volna a (...) című kisesszé-sorozata a kortárs művészet irányzatairól, alkotóiról, a kor szellemi áramlataival és a társművészetekkel kitapintható öszefüggéseiről. A bevezető elkészült, a folytatás elmarad. (M.E.)

A kép nem csak a hitetlenségről szól. Krisztus „valódisága”, megváltói mivolta világosodik fel Tamással való kapcsolatában; feltételezi egyikük a másikat, önmagukban nem jelentenek semmit: megváltó és megváltott elképzelhetetlen egymás nélkül.

„Just like a myth!” - bök oldalba a teóriákra érzékeny izlandi nőművész. S mert azt hiszi, nem látom, a fülemhez ágaskodik. „It's archetypical, isn't it?” S mert azt hiszi, nem értem, mutatja: „arkhé!” Megölelem, hiszen nem tudja, mit mond, mégis érzi. Mítosz. „Székelyföld lüktető szívében” nem Erdély a mítosz. Mítosz nem 'van'. Mítosz születik. Ha nem utcabálból, sártenger falunapból, kislánynak lovacskából, akkor egy kupac törmelékből. Közös kudarcból. Közösségből.

Minekutána oly sokszor és oly sokan elsiratták már a művészet legtöbb ágát, művészek és közönség részéről egyaránt, kiváltképp üdítő egy oly kiforrott fiatal alkotó képei előtt időzni, amilyen Szarka Fedor Guido.