Kerti sármány 

 
elbújok szoknyád alá
az angyalok elől, mert nem láthatják 
szőke koponyámat imám közben 
Isten elől, mert nem hallhatja 
hogy az örömelv vezérli ezt a rítust 
Isten elől, mert nem is láthatja 
milyen borzalmast cselekszem most 
bűntársam vagy ebben is 
fogod a kezem miközben 
megnyalom a sármányok konyakszagú nyakát 

 

trichologia 

túrj bele bomlékony glóriámba  
áldott kezeddel melyhez hasonlót 
itáliai építészek se képesek 
álmodni 
érintsd meg
amíg nem válik angyalpihévé 
amíg a teremtő neuronjaimat védi 
amíg irizál homloklebenyemben a tudat
ahol  csak képzelgek erről a bensőséges pillanatról 

 

a felnőtté válás rituáléja 

lebontom a kunyhókat 
összetörök minden gerendát 
felégetem a földeket 
elások minden eszközt 
bekötöm mindenki sebét 
megcsókolom szerelmem 
leopárdlábát 
végül 
megbocsátok mindenkinek: 
a kontár sebésznek 
aki a rőzsét hordta 
aki a máglyát megrakta 
az anyáknak 
akik ezt hagyták 
végül magamnak
mert csak most tudtam erről mesélni 

 

pszichoanalízis 

besunnyogok 
a kísérleti telepre 
megnézem az elfeketedett 
férges
vasráccsal lefedett testeket 
hátha megtalálom 
melyik az enyém 

 

ciklus ólomnehéz témákról 

1. 

mesélnék rólad 
a csillagoknak
az emberiségnek 
és a már csillagokká vált embereknek is 
csakhogy melletted az ágyban 
átváltozom a Nagy Vörös Sárkánnyá 

2.

nézzük meg 
mi okozza ösztönös szómágiám 
tehetség vagy agytumor 

3. 

van akit  
felszabnak mint egy élő osztrigát 
megfosztanak a járástól és 
csontvirágokká teszik a lábfejét 
tüllből és bálnabordából szőtt 
kalitkába zárnak és összepasszíroznak 
mint pár halott szardíniát 
eladnak mint egy kiló 
szárított disznóhúst vagy 
ecetes uborkát 
megvernek mint amikor 
gabonát csépelnek szüret idején 
és van aki mindezt 
levezényli hiszen ő is lehetne 
az áldozat helyében 

4.

felgyújtom a város melletti erdőt 
hátha kitüntetést kapok 
önkéntes tűzoltói munkámért 

5.

amit az anyám nem tudott megadni 
háromszor kérem kedvesemtől vissza 

6. 

jó kis találmány ez a vörd 
de a tabulátorral meg a sorközbehúzással meg a 
vördárttal 
nem lehet eret vágni és sírni se lehet 
a feketére állított lapokra 

 

La petite morte 

1. 

megvertek 
megaláztak 
kátrányt öntöttek az 
ártatlanságomra 
idegen testet ültettek belém 
mérgeket kaptam 
lobotómiát ütött mások 
őrjöngése és túlzott 
fékezettsége 
még fejlődő elmémbe 
ezek után kényszerültem a 
fűzőviselésre 
zavar, hogy 
te csak a csipkét fogadod el 
a gerincemet megtartó bálnacsontot nem 

 

2. 

világra hoztak 
hazavittek 
beraktak egy mózeskosárba 
felraktak a polc tetejére 
poros volt még az anyatej is 

 

3. 

üres, fájdalmas tekintetemben 
látom az anyám 
terhes hormonjaiból és a paroxátból 
kinyert szérumot megcsillanni 

 

4. 

nagyjából 
fél perc alatt ájul el 
két perc alatt fullad meg 
egy átlagos felnőtt ember 
kötéllel a nyakán 
van még addig idő 
tegyünk úgy mintha 
gyermeket csinálnánk 

5. 

nem kell téged megismernem 
az arcodat úgysem jegyzem meg 
holnap talán a mentő visz el 
ma felveszem neked a szőrmebundát 
jobban áll, mint a kényszerzubbony 
finomabb a csókos nyálad is 
mint a kötelező nyugtatószerek 

 

6.

én a nautilus-héjon is észreveszem 
hogy olcsó műanyagból van 

 

7.  

holnap a formalinnal cukrozott 
boncasztalon megfigyelem 
hogy még mindig itt vagyok 
hogy még mindig nem tettem meg 
hogy megismerhetem a testet aminek
az ártalmára vágyom 
hogy több is lehet nekem ez az élet mint 
az olajszennyezésként égő dühöm