Majorana Szőcs Géza hatvanadik születésnapjára gondol

A költő játékot űz,
Mind komolyabban játszik,
Míg nem fáj a játszi tűz,
Nem fáj, de fájni látszik.
        (Fernando Pessoa: Élveboncolás, Mohácsi Árpád fordítása)

ki az a dús hajú fiatalember
kire vár a kolozsvári néma utcasarkon
vásárhelyi lehet
talán onnan ismerem
a Fellegváron találkoztunk
a hetvenes években?
az ugrótorony környékén rúgtuk a labdát                         (s egymás verslábait)
s a nagy Marinetti-autóról álmodoztunk
a zsenge gyepen
Filippo Tommaso acél-faj szilaj istenéről
amint ujjong a nagyvilág fehérlő ujjain
akár egy őrült szörny rohan
s túlszárnyal minden fantáziát

*

ki az utcasarkon álldogál
a benső végtelen végein
a szélre vigyáz
körötte felszeletelt világ
ráhangolja a jelent a múltra
a többi napfény
máz
későn veszi észre
csak a lélek szunnyad
a papírlap szélein
semmi-vár

az élet kelengye
az inggallér lenge

és ott áll a kolozsvári utcasarkon
a dús hajú fiatalember
zsebében maci szunnyad
valakit visszavár
egy simogatásra kezét kinyújtja
de mindhiába
a Teddy Bear zokogva vár
Évike sírjára lát

ó az élet
Párizs
haldokló parafrázis

ráhangolni a jelent a múltra
a tér vize kiszalad az útra

látod azt a tintával
író fiatalembert
utcasarkon áll mereng
sorsnak könyvét írja
mennyországot teremt

bocsáss meg hogy a korinthoszi csatában
nem ismertelek fel
fanyar öröm sugárzott arcodról
s a harc hevében egyszer felcsillant mosolyod
de nem tudtam mit kezdeni vele
állt a bál

ó talibán talibán
milyen sovány a libám
hoztam neked jégkövet
égi jel és fény követ
kupacban holmi áll
még nem megyek
valaki vár

most én időzöm azon a kolozsvári utcasarkon
hátha felbukkansz a macskaköves járdán
arra gondolok neked sem lehet könnyű
ha az álmod ma sem vár reád

ráhangolni a jelent a múltra
a tér vize kiszalad az útra

mára ennyi volt a vágy