Ugrás a tartalomra

Vörös bor, poharak az asztalon

A szalmakalap a Holdra száll,
onnan néz vissza rád,
és csakis rád,
mert egyedül te vetted észre,
hogy a Holdra szállt,
ebben a szelíd éjben,
hol egyik csillag a másikon
az erkély korlátján fényt csihol.
Kővirág és vízió az áhítat,
vörös bor és poharak az asztalon.
Látom, amit felkínál a látomás,
törvény, szív és fogalom.
Öt pohár bor után,
absztrakt a kétely,
izzó szárnyalás.

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.