Ugrás a tartalomra

 

A dér foga – Jagos István Róbert versei

Jagos István Róbert 
A dér foga
Jagos István Róbert versei
 
szerepjáték
 
nézd az eget
a magasztos óceánt
a felhők párnás ágyát
összegyűjti a fehér bodrokat
és haragot dagasztat belőlük
régi elfeledett istenekkel
 
feküdj hanyatt és hidd azt
felette lebegsz
 
emlékezz anyádra
ki egykor fekete hajával
borított rád szelíd éjt
hangja távoli ködös tájra vitt
emlékezz apádra
az örök csavargóra
szerencse patkóját szorongatva
lepattogzott festékes padokra dőlve
aludta ki magából a hajnali dér fogait
 
 
hazafelé
 
sorban akár a kunyhók
egy elfeledett hitt faluban
úgy szállnak át a varjak
őszes fejem felett
 
zavaros víztükörré válik
minden esőzés után az út
lépteim összezúzzák
az idilli képet
zsebemben apró
műanyaggomb
feszít a magánya
 
 
boldogság
 
amikor boldogok voltunk
bontottunk egy üveg bort
ettünk hozzá sajtot az ágyban
kimentél az erkélyre előtte
majd utána is s még megvitattuk
a gender-elméletet előhoztuk
a nagy költőket a kis költőket
Forgó nénit és a nevetőgörcsöket
 
de a legboldogabb egy buszmegállóban voltam
amikor felhívtál hogy apa leszek
 
 
sorry
 
összesepertem a széked alatt.
megtaláltam a szeretlek cédulát.
elnagyolt SZN. kövér szív és a nagy Á.
első reflexből zsebre tettem, majd
rájöttem, másfél hónapja ez nem aktuális.
fogtam egy tollat, és a fonákjára írtam:
egy kicsit késtem a felsepréssel. sorry
 
 
 
 
 
Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.