Körforgás – Kovács Emőke versei

1990-ben születtem Sepsiszentgyörgyön, oklevelet komparatisztika–magyar szakon szereztem a Babeş-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, Kolozsvárott. Jelenleg Münchenben élek, önkéntesként dolgozom, fogyatékosokkal foglalkozom, és verseket írok. Ez az első irodalmi lapban megjelent publikációm.
Körforgás
Kovács Emőke versei
KÖRFORGÁS
Mindennap bejár kitisztítani a hotelszobákat.
Lengyelországban nincs ára a mocsoknak és a pornak.
Amikor kérdezem, szomorúan mosolyog.
Mosolya mindig ugyanolyan, állandó szájgörbület.
Majd egyszer kijön a családja, együtt fognak élni,
És elmennek hotelszobának megtisztulni.
NYARALÁS EGY NADRÁGGYÁRBAN
A nadrággyárban
gyorsan kell dolgozni, eredményesen.
Reggel ötkor felkelni, hogy délutánig
hallgasd a szívdobogásod, hogy érezd,
te is élsz,
tíz perc szüneted van csak enni.
Ha összegyűlt a pénz, vehetsz egy új nadrágot
a kínaiból, de az is valami, ha
békén hagynak.
Apád, anyád mennek a tengerre.
Ha nem hagyod abba a munkát,
rosszul jársz,
nem visznek magukkal
a Bahamákra.
HANGYÁK BAZSARÓZSÁKRÓL
Néha nem tudok beszélni,
olyan, mintha a bazsarózsákról
gyűjteném a hangyákat.
Állok a kerítés mögött.
Várom, hogy elvigyen innen,
azt ígérte, eljön értem.
Napok, hónapok, évek
anyátlansága.
A bazsarózsák nagyanyám kertjében
még nem pusztultak ki.
A hangyák egy margarinos
dobozban, melléjük pókokat
és hernyókat gyűjtöttem.
Féltem, hogy magányosak lesznek.
Aztán mégis megtaláltátok őket,
pedig a garázsba rejtettem a dobozt.
Néha nem tudok beszélni,
olyan, mintha a bazsarózsákról
gyűjteném a hangyákat.
(félrebeszéd)
az utcák kőkemény kalapok.
viselnek téged, nem tudsz
belesni alájuk. sőt, azt sem tudod,
mikor voltál utoljára
a Pilinszky utcában.
minden lehetőségre fel kell készülni.
a kalapok nem tudják a titkokat,
csak magukat sokszorozzák meg.
nem tudsz letérni magadról.
viselnek téged,
az utcák kőkemény kalapok.
KENYÉRVÁGÁS
Apámnak, aki a Húsiparban dolgozott
A disznóvágó késsel könnyű kenyeret szelni,
de vigyázni kell, hogy ne vágjon bele a húsba,
mielőtt eszel.
Szigorúan a kenyértartón kell tartani,
nem lehet eltérni a rendszertől,
kockázatos merénylet lenne.
A Húsiparra kell hagyni a tanulságokat,
a Húsipar majd megbüntet,
ha rossz voltál, hogy
emlékezz, ki adja a kenyeret,
amit vízszintesen kell fogni,
amit egyszerűen át kell szelni,
de vigyázz,
felügyel téged,
ha nem egyenesen csinálod,
belédvág.
De mit csinál mindeközben a hús?
HÚSTÖRTÉNETEK A HÚSBAN
Lassan ér a meztelen testhez.
Zöld és kék csigák laknak benne,
egy párolt hal néz ki belőle,
néhány garnéla
meg a tengerfenék,
megrázkódnak,
ahogy a szirthez érnek.
bennünk laknak a tengerek,
s a lassúság,
aminek helye nincs.
Lassan kivetkőzik magából a szirt,
hány tengerrel kellett már megküzdenie
eddig.
Nem kell értsél semmit,
csak figyeld, ahogy
a kék csiganyál elfolyik.
