Ugrás a tartalomra

 

Lőwy Dániel: A továbbgyűrűző Rothschild–Wertheimstein történet

A részleteket feltáró, elmélyült kutatás nem érhet véget, mert minden megválaszolt kérdés előhívja a még megválaszolatlanokat. Ez történt a Rothschild bárónővé lett Wertheimstein Rózsika esetében is, akiről e lap hasábjain eddig három írás jelent meg,1 de a házassága és az erdélyi családjának élete további pontosításra szorul.

Mint korábban említettem, Rózsika nővérét, Arankát, aki nem ment férjhez, hanem a családi birtokon maradt, Cséhtelekről vitték a nagyváradi gettóba, hogy a városból kigördült tehervonat   a tragikus végbe ragadja. A vele utazó egyik ismerősét megkérte, hogy a sorsáról értesítsék a londoni Rothschild családot. A nővére, Rózsika már négy évvel korábban elhunyt. Az értesítés célba ért, így 1945-ben Victor Rothschild a Lordok házában ismertette nagynénje elhurcolásának körülményeit.2

Miért élt Wertheimstein Aranka mindvégig a Bihar megye északi részén, a csendesen folyó Bisztra völgyében, a Réz-hegység tövében fekvő Cséhteleken? Mert ott volt az édesapja, Wertheimstein Alfréd ezer hektáros birtoka és ősi kastélya. A szemközti domboldalra – miután Rózsikát feleségül vette – Charles Rothschild 1909-ben nyári lakot építtetett. A nyaraló 1910 tavaszára készült el. A két rezidenciát közös park övezi. „Charles Rothschild magyar földhöz tartozandóságának gyönyörű szimbóluma ez az úri lak” – olvashatjuk A Nagyváradi Napló Jubiláris Albumában, amelyet 1913-ban adtak ki. Rózsika, „a Tátra-Füreden kezdődő regény hősnője megmaradt szíve lelke szerint magyar asszonynak ott a londoni főúri világban is”.3 Cséhteleken töltötte nyári szabadságát a férjével Londonból hazalátogató Wertheimstein Rózsika; 1910 nyarán már két kislányukkal jöttek, a második évét nem betöltött Miriammal és az alig fél éves másodszülött Libertyval. 

A XX. század első évtizedének viszonylatában a Rothschild-nyaraló korszerű kivitelezésűnek számított. Korabeli méltatója szerint „tisztára modern külsejű, igen diszkrét, ízléses stílben épült: nem hivalkodó, nem gőgösködő palota a Rothschildék cséhteleki nyaralója.”3 Az épület tervezőjének kiléte sajnos névtelenségbe vész.

„Az összetett alaprajzú, emeletes, magas földszintes kastélyt kőlábazat veszi körül. A főhomlokzat közepén, a hajdani főbejárat felett bárói címer látható, mellette a háromablakos földszinttel” – olvasható Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült világhálós adatlapon.4 A homlokzati rész első emeletén öt, a másodikon pedig négy ablak található. A főbejárattól balra háromtengelyes földszint következik magasított tetővel. A bal szárny félkör alakú, négyablakos, bástyaszerű kiugrójának tetőterét beépítették, akárcsak a főhomlokzatét. Jobboldalt díszes körlépcső vezet fel a szabályosan kerek teraszra.4 Onnan nyílik a napjainkban öregek otthonának használt épület főbejárata.5 A kerek terasz fölött oszlopokon nyugvó ötszögű, vaskorlátos tetőterasz látható. A keleti homlokzat falsíkjai hullám alakúak. A földszinti öt ablak feletti tetőtér beépített; a jobb oldalon előreugró, ugyancsak beépített tetőteres rizalit található. A hátsó, északi tájolású traktus falsíkjai változatosak. A jobb oldalon levő, bástyaszerű részbe csigalépcsőt építettek, felette pedig három világítóablak van.4 A korabeli forrás leírja az épület beosztását: a földszintjén voltak a szalonok, a hall, a hálószobák, az ebédlők, a gyermekek és a nevelőnő lakosztálya, az emeleten pedig a vendégszobákat helyezték el. Az alagsorban a személyzet kapott lakást. A belső berendezés munkálatait csak 1910 nyarán kezdték meg.3

A cséhteleki kastély tervezőjének kilétét nem sikerült kiderítenem, a kertészeti munkák kivitelezőjének, mai szóhasználattal táj- és környezetépítészének személye azonban ismert. Charles Rothschild a német születésű Hein János (1866–1935) kereskedelmi kertészetét bízta meg a feladattal. Hein irodát és műhelyt tartott fenn Budapesten, a Kerepesi úton. Maga termesztette a szükséges növényeket is a műhelye melletti kertjében, illetve a dunakisvarsányi faiskolájában.6 Közel háromszáz kertet és parkot létesített Magyarországon, sokat közülük a XIX/XX. század fordulóján épített kastélyok köré.7 Hein felvállalta a cséhteleki kastélypark létrehozásával kapcsolatos valamennyi munkát, a tervezéstől a tereprendezésen és a földszállításon át a parkbeli növények termesztéséig; ő szerezte be és állította fel a parkhoz szükséges építészeti elemeket is.5,8 A cséhteleki kastélyparkban „gondosan, nagyúrias bőkezűséggel ápolt virágos kert szegélyezi a fenyőfákat, amelyek hosszú sorban helyezkednek el a Wertheimstein-kastélytól az új Rothschild-nyaralóig” – olvashatjuk az 1910. évi leírásban.3

Noha a cséhteleki kastélynak nincsenek történeti hagyományai, számos legenda fűződik hozzá. Ezek egyike, hogy 1914-ben, kevéssel az első világháború kitörése előtt a kastély vendége volt a bajorországi van Path báró és bárónő. Az idős báró lovászmestere tizennyolc éves lányát vette feleségül. A fiatalasszony beleszeretett a kísérőjének kijelölt mutatós sváb legénybe. Együtt lovagolták be a hatalmas birtokot, ameddig egy napon egy tölgyfa tövében mindkettőjüket agyonlőve találták. A lovak magányosan tértek vissza a kastélyhoz, az öreg van Path bárónak pedig nyoma veszett. A szóbeszéd szerint az ifjú bárónő szelleme kísérti a kastélyt, megjelenik az emeleti részen, és fiatal szeretőjét szólítgatja.9

Aligha ellenőrizhető az a történet, hogy 1937 nyarán a kastély vendége lett volna a windsori herceg és felesége, akik meg nem erősített hírek szerint rangrejtve látogattak a királyi Romániába. Windsor hercege nem más, mint VIII. Eduárd volt angol király, aki egy elvált amerikai nővel, Wallis Simpsonnal tervezett házassága miatt 1936. december 10-én kénytelen volt lemondani az angol trónról legidősebb öccse, Albert yorki herceg javára. A koronáról lemondó Eduárd 1937. június 3-án igen szűk körű ceremónia keretében házasságot kötött a nem arisztokrata származású amerikai asszonnyal. A morganatikus házasságot ellenző királyi család távol maradt a franciaországi Tours melletti kastélyban tartott szertartásról. Egész Anglia és Sir Winston Churchill nagy megrökönyödésére 1937 októberében a windsori herceg és hercegné a náci Németországba utazott, hogy személyesen is találkozzanak Adolf Hitlerrel, akinek a barátságát akarták elnyerni. Eduárd vállalta volna Nagy-Britannia elnöki tisztjét, amennyiben a szigetországban kikiáltanák a köztársaságot.10 Ezek szerint a romániai út a Toursban megkötött házasság és a németországi látogatás közé esett. A Bukarestben megjelent Ilustraţiunea română (Román képes újság) magát csupán betűjellel aláíró újságírója tudni vélte, hogy – Rothschild Rózsika Londonból küldött utasítása értelmében – a windsori herceg és hercegné augusztusra várható látogatása tiszteletére Cséhteleken felújították az emeleti szobákat és fürdőszobát, valamint golfpályát építettek a magas fakerítéssel övezett, a kíváncsi szemek elől elzárt kastélykertbe. Ugyanazon forrás tudni vélte, hogy Eduárd romániai látogatásának további állomásai Mamaia és Balcic, valamint a Duna deltája lennének, ahol nagy vadászatot rendeznek a kiváló vendég tiszteletére.7  

 

Könyvészet és jegyzetek




1 Sárközi Mátyás: „Ki volt Wertheimstein Rózsika?” Irodalmi Jelen, 2008. július 16.; Lőwy Dániel: „Adalékok Rothschild Rózsika Hamupipőke-történetéhez”. Irodalmi Jelen, 2009. november 2.; Lőwy Dániel: „A Jazz-bárónő, avagy történetek Rothschild Rózsikáról és a családjáról”. Irodalmi Jelen, 2015. április 13.

2 *** „Rothschild lord az angol felsőházban elmondta nagyváradi nagynénjének kivégzését”. Lásd: Haladás (Budapest), 1946. augusztus 29.

3 *** A cséhtelelki Rothschild-kastély. Lásd: A Nagyváradi Napló jubiláris albuma 1898–1913. Biharmegye és Nagyvárad írásban és képben. Sonnenfeld Adolf kiadása, Nagyvárad, 1913. 80–81. old. – dr. Silviu Sana, a Gheorghe Şincai Bihar Megyei Könyvtár könyvtárosának jóvoltából.

4 Rothschild–Wertheimstein-kastély. Az adatlapot készítette: Schlosser, 2014. január 12. Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült. Lásd: <http://www.muemlekem.hu/hatareset?id=2806> (2015. ápr. 28.)

5 Napjainkban mintegy 144 személyt gondoznak az otthonban. Lásd: Comuna Tăuteu, jud. Bihor. Lásd: <http://comunatauteu.ro/comuna-tauteu/istoricul-localitatii/> (2015. április 20.)

6 Hein János: Kertművészet. [Prospektus]. Budapest, é.n. [1912]. Cégének hirdetése szerint kertek teljes felszerelését vállalta: „Kerti házak, loggiák, pergolák, szökőkutak, kertbútorok, barlangok stb. kívánatra szintén megterveztetnek és elkészíttetnek, illetve elsőrendű kivitelben szállítom. […] Ugyancsak készülnek úgy művészi, mint technikai tekintetben korrekt kivitelben tavak, vízmedencék stb.”

7 Alföldy Gábor: „Tájkertész a századfordulón. Hein János (1866–1935)”. Lásd: Városok és műhelyek a századfordulón. Kutatás és hasznosítás. Az építészeti környezet védelme. Kiskunfélegyvárosháza, 2000, 57–59. old.

8 Charles Rothschild cséhteleki kastélya mellett Hein tervezte és kivitelezte többek között Bánffy Albert válaszúti, Károlyi József fehérvárcsurgói, Mészáros Károlyné koltai és Sacellári György budafoki kastélyparkját.  Lásd: Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában. Akadémiai doktori értekezés. Budapest, 2004. A világhálón: <http://real-d.mtak.hu/83/3/Sisa_kast%C3%A9ly%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet_historzimus.pdf > (2015. május 17.)

9 “R” aláírással: „Ducele şi ducesa de Windsor în România – o vizită la castelul din Ciutelec” (A Windsori herceg és hercegnő Romániában – látogatás a cséhteleki kastélyban) Lásd: Ilustraţiunea română (Bukarest), 1937. július 28.

10 Ziegler, Philip: King Edward VIII: The official biography (VIII. Eduárd király hivatalos életrajza). Alfred A. Knopf, New York, 1991.

 

 

A közölt felvételek forrása:

*** Coumuna Tăuteu. <http://comunatauteu.ro/galerie-foto/ciutelec/>  (2015. május 19.)

Schlosser: Rothschild-Wertheimstein-kastély. <http://www.muemlekem.hu/hatareset?id=2806> (2015. ápr. 28.)

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.