Ugrás a tartalomra

 

Szombat délután az Oroszlános szökőkútnál

A zsidó identitásról és irodalomról Balogh Endre beszélgetett Komoróczy Gézával, Szűcs Terivel és Schein Gáborral. Komoróczy Géza Zsidók a magyar társadalomban című kötete a Kalligramnál jelent meg, s a történelmi áttekintésen túl a jelen idők helyzetére, kihívásaira is reflektál. 2012-ben Komoróczynak szintén a Kalligram Kiadónál jelent meg hasonló témájú kötete A zsidók története Magyarországon címmel. Több évtizedes kutatásainak az eredményét sűrítette a kötetekbe – egy teljességre törekvő, szakszerű történelmi munka a hazai zsidóságról.

Szűcs Teri és Schein Gábor közösen szerkesztett kötete, a Zsidó identitás a 20. századi magyar irodalomban (ELTE Eötvös) inkább az elmúlt évtizedeket állítja reflektorfénybe. Amiben mind a három szerző egyetértett: a történelmi események fényében elvitathatatlan, 1918 előtt ez az identitást kereső téma és probléma nem jelent meg az írók műveiben, míg 1919 után dokakat foglalkoztatott. Schein és Szűcs, hogy az egyoldalúságot elkerüljék, húsz tanulmányt válogattak össze a kötetbe.

Schein Gábor hangsúlyozta, nem a történelmi visszatekintés volt a céljuk, hanem inkább a konstrukció bemutatása, ahogy fogalmazott: „Hogyan csinálod a zsidódat?” Mindenki előállít magában egy zsidó konstrukciót, s a zsidó a magyar eminens tükre, és fordítva. Amikor a „zsidódat” csinálod, a magyarodat is csinálod.” Szűcs Teri rámutatott, hogy a magyar irodalom konstruktum voltát is fellazítja a kötet, igyekeztek komplex vitaképet adni a témáról, ezért szólaltattak meg annyi közéleti embert, írót a kötetben. „Folyamatosan aktualizálni kell, mi az identitás, és a diskurzusban hogyan használják a fogalmakat” – szögezte le Szűcs Teri.

Ezt követően Jókai Anna lépett a színpadra, akivel Mezey Katalin, a Széphalom Könyvműhely vezetője beszélgetett. Két aktuális esemény is volt: egyik a Mérleg nyelve című, két darabból álló kötet megjelenése, a másik pedig a Ne féljetek! című regény huszonötödik kiadása. Méltán merült fel a kérdés, miért, mitől ilyen híres ez a regény? Jókai Anna, a rá jellemző humorral, bölcsességgel kezdett el beszélni arról, hogy jó húsz évvel ezelőtt, amikor a regényt írta, az öregedés, a halál témája foglalkoztatta leginkább, és erről akart írni úgy, hogy az reményt adó is legyen.

„Féltem attól, hogy a könyv a témája miatt vagy elrettentő, vagy szentimentális lesz. Szeretett embere, szerzője voltam akkor már a magyar irodalomnak, és féltem attól, hogy elveszítem az olvasóimat, mert megijednek.” Mérleg nyelvébe pedig az egész élete során írt gondolatokat, meditációkat gyűjtötték össze, s újra kiadták bővített formában.

Mezey Katalin felhívta rá a figyelmet, hogy a Mérleg nyelve első kötete inkább a magyar közelmúlt arcképcsarnoka, míg a második inkább tanulmányok, elmélkedések, melyeken szépen, erősen átszűrődik Jókai világlátása. Az írónő három kiemelkedő emberre hívta fel a figyelmet, akiket a Mérleg nyelve lapjain fénykörbe kívánt hozni: Hamvas Béla, Várkonyi Nándor és Kodolányi János. „A Dunántúlon, a napfényes Pannon földön éltek mind a hárman, három kiránduló angyal, akik nagyjából egy időben születtek, és mentek el, ha ez véletlen, akkor megeszem a maradék hajamat!”

Az első kötet tehát inkább tanúságtevés, míg a második – ahogy Jókai Anna fogalmazott – életfelfogásának, az úgynevezett spirituális realizmusnak a kifejtése több oldalról. „Egyszerre kell a leghétköznapibb valósággal megküzdeni, de az ok, a cél egy magasabb spirituális valóság kell legyen. A Mérleg nyelve az a bölcsesség, amit Jézus Krisztus hozott a világba” – összegezte tömören a kötet lényegét az írónő.

Szombaton az utolsó délutáni programok között volt Nyulász Péter nagysikerű ifjúsági regényének, aHelka – A Burok-völgy árnyai folytatásának bemutatója. A Betűtészta gondozásban megjelent mű a Ciprián, a Balaton hercege címet viseli, címszereplője pedig az előző könyv Helkájának testvére. Besze Barbara, Nyulász Péter beszélgetőtársa utalt rá, hogy tekintettel Helka nagy sikerére, többféle adaptációja volt, a kiskamaszok, kamaszok nagyon megszerették. Viszont érthető-e a második kötet, a Ciprián akkor, ha valaki nem olvasta a Helkát? Nyulász Péter elmondta, hogy regényei a régi balatoni legendákból merítenek, így akik azokat ismerik, a történetet is tudják nagyjából, bár ahogy tapasztalta, nagyon sok fiatalnak fogalma sincs a szép régi magyar legendákról, sőt, még a felnőttek közül is kevesen tudják, hogy például Sió a Balaton tündére volt. Nyulász emlékeztetett arra, hogy Fáy András terjedelmes írásokban foglalkozott már a balatoni és bakonyi legendákkal, ő maga is sokat tanult ezekből a művekből.

Furcsának találja, hogy Gandalfót, vagy Merlint ismerjük, de Kamort, a Bakony varázslóját nem. Ezen akart változtatni, ugyanis szerinte a magyar identitáshoz ezek a szép régi mesék, legendák is hozzátartoznak, nem kell minden varázslót, legendás hőst importálnunk! Az eredeti monda hősszerelmesei Helka és Kelén voltak. Nyulász Péter főhőse pedig az ő kislányuk, Helka hercegkisasszony lett az első kötetben, a másodikban viszont neki már a Balaton mélyén lévő palotát kell védelmeznie, őriznie, ezért Ciprián „lendül akcióba” Zemur, a gonosz alföldi herceg ellen. A cselekmény és a helyszínek kitágításával – Bükk, Hortobágy, Megyer-hegység – a kutatómunka is kiszélesedett, például, a bakonyi Bora boszorkányról is mindent megtudott a szerző. „De nem csak a magyar legenda alakjaival, hanem kitalált lényekkel is színesítem a történetet, mint például a dinkák, nyápicok, sziporkák, vagy Furmint és Tramini, a két csintalan manó alakja” – tette hozzá Nyulász.

Reméli, hogy egyre több pedagógus, magyartanár használja fel a fiatalok által kedvelt regényt, s ez által szórakoztató módon tudják megismertetni velük a régi magyar legendákat. Végezetül elárulta, hogy egy harmadik kötet gondolata is foglalkoztatja, de erről még korai lenne bármi bővebbet mondania.

 

Szöveg és fotók: Csepcsányi Éva

 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.