Ugrás a tartalomra

A hónap költője – Hegedűs Gyöngyi: Szinkron

SZINKRON
HEGEDŰS GYÖNGYI VERSEI
 
 
szinkron

mostanában egy tükörre ébredek,
nasztaszja filippovna.
nem kapok levegőt, ha ránézek.
nem tágítja, szűkölteti a teret.
az idő benne nem eleven.
a tükör hatalmas:
magassága fél
menny
-bemenetel.

nem miattam nagy.

én kicsi vagyok,
akár egy rabcsíkos csigaház
szögesdrótra száradva.
méreg-arányosan
zsugorodott
tárgyi valóság.
a tükrökben nincs alanyi ragyogás.
minden héten születésem súlyával kevesebb:
így fogyok az ideális súlyig.
persze mindegy, hisz a mázsáló
mindig ugyanaddig az évszámig tér ki.

halott vagyok, mint minden a tükrökben.
a gesztus

szinkronúszik a holttérben.
egy idegen nyelvet igazít
ajkam mozgásához,
zöngétlenné válik tőle a test.

a tükörben nincs megengedő akarat,

így nincs sem tettes, sem áldozat.
 
hogy láthatnám magam!
 
mögötte arcát szárnyával takarja,
ki úgy kárhoztat,
hogy feloldozni is van hatalma.
 
 
 
 
az angyalok biohasznosulása
 
az angyalok biohasznosulása
nem a halál által történik,
nasztaszja filippovna.
halál nélkül az élet
mi más,
mint mulasztásos vétség?
(mutasson egy ártatlan angyalt,
hisz ha nem zuhan, emberhez nem juthat. )
az angyalnak bűne, ha ártatlan.
nem mentség a szárny.
árnyat nem adó fesztáv:
embereket elválasztó leléphetetlen távolság.
ím, az angyal a lábunk alól röppen fel,
mikor álmosan szárnyára tiprunk.
a földdel nem gondolunk embermagasságban.
a szárnytőből marokszámra kiszakadt zsenge toll
nem fér az emlék
szelektív hulladékgyűjtőjébe.
a tömörítő erő veszett el,
mi megtartja istent sejtszinten.
 
 
 
 
 
Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.