A csoda, a játékos természetű, és a spirituális
HELYSZÍNI
A kilencven éve született és öt éve elhunyt írónőre, írófeleségre, pszichológusra emlékeztek a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében jeles ismerősei, barátai: Träger Gábor személyi titkára, Baranyai László szerkesztő, dr. Haris Éva, aki közvetlen szomszédja volt Polcz Alaine-nek, Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere 2006-ig, és dr. Muszbek Katalin, dr. Pilling János, dr. Schuler Dezső orvos, volt kollégái.
A csoda, a játékos természetű, és a spirituális
Träger Gábor bevezetőjében felelevenítette a két nappal korábbi adományozást, amikor a Polcz Alaine-től kapott Bálint Endre: Angyal című festményét a KOGART-nak ajándékozta. Ezzel a művészbarátoktól származó 39 darabos festménykollekció – melyet Polcz Alaine az alapítványnak adományozott – 40-re egészülhetett ki. Október 19-től egy kiállítás keretében is látható majd a festmény, több másikkal a gyűjteményből.

Meglepetésként nemcsak a programban szereplő 2006-os költői hangulatú portréfilmet, hanem egy 1981-ben készült kisfilmet is láthatott a közönség a hivatását gyakorló klinikai pszichológus Polcz Alaine-ről, ami sajátos véletlenként került szintén a napokban Träger Gáborhoz.
Mészáros Sándor irodalomkritikus, a beszélgetés vezetője szerint Polcz Alaine élettevékenysége fontosabb volt, mint írói munkássága, majd rögtön hozzátette: ezzel nem szeretné a kettőt szembeállítani. Az író Mészöly Miklós nem gátolta feleségét írói tevékenységében, mint ez többször elhangzott vádként, hanem segítette, például, az Asszony a fronton című, talán leghíresebb regényének létrejöttében. A kritikus a jelenlevőktől elsőként azt kérdezte, mi jut elsőként eszükbe Polcz Alaine-ről, majd szóba került az írónő személyisége, viszonya a hithez, valláshoz, végül a tevékeny asszonyi életet élő nő, amihez hozzátartozott, hogy férjének a régi értelemben vett társa volt.
Muszbek Katalin a „csoda” szóval jellemezte egykori tanárát az onkológiai intézetben, aki olyan kisugárzással bírt, amivel meg tudta nyitni hallgatói személyiségét. Sokat tanult tőle, később együtt dolgoztak. Olyan témával foglalkozott, amit senki nem mert megközelíteni, a halál témájával, ugyanakkor mégis az életről beszélt.
Haris Éva gyermekorvosként a pszichológus írónő játékosságát a játékdiagnosztikával párhuzamban, valamint spirituális érzékenységét emelte ki, aki Weöres Sándor haláláról is azt tudta mondani: gyönyörűen ment el.
Schuler Dezső professzor – 1970–90-ig dolgozott együtt Polcz Alaine-nel – kiemelte, olyan ember volt, aki segíteni akart, és szívósan küzdött ennek érdekében azért, amit fontosnak vélt. Így neki köszönhető sok újítás, ezek közül a mindennapos látogatás, amit közösen harcoltak ki. Ma már elképzelni sem tudjuk, hogy a hetvenes években mindössze vasárnap két órára engedték csak be a látogatókat a kórházi betegekhez. Életkedv, vidámság jellemezte Alaine-t, akár a kerítésen is átugrott, amikor nyaralójukban nem voltak otthon, és ajándékot akart hagyni a barátainak.

Baranyai László 1978 óta állt baráti kapcsolatban a Mészöly házaspárral és a 2007-ben megjelent Alaine című kötet összeállítója. Írók és prominens személyiségek adtak írásokat a 85. születésnapra, aminek megjelenését a címszereplő sajnos már nem érte meg. A pozitív megnyilatkozások mellett egy viszonylag pikírt is megjelent Kukorelly Endrétől, de ez a szerkesztő szerint hozzátartozik az összképhez. Ennek folytatásaként ő is azt a feszültséget emelte ki, ami Polcz Alaine-t arra ösztönözte, hogy saját moráljának megfeleljen, és amivel magasra tette a mércét akár házasságról, munkáról vagy irodalmi életről volt szó.
Kocsis Imre Antal szerint senki nem tudott úgy figyelni a másik emberre, mint Polcz Alaine. Gyönyörű bársonyosan mély hangja a viola da gambára emlékeztette. Özvegyként elkötelezetten munkálkodott, hogy Szekszárdon megvalósuljon a Mészöly Miklós-emlékszoba, a Mészöly Miklós-díj.
Pilling János, aki a Hospice mozgalom alapításában és a Kharón folyóirat szerkesztésében volt társa, a gyermeki rácsodálkozást emelte ki, amit Polcz Alaine felnőttként is képes volt megőrizni. Ezzel az attitűddel tett fel olyan kérdéseket, mellyel megváltoztatott természetesnek hitt dolgokat, egészen a tabudöntögetésig.

Az író pszichológusnő spiritualitásáról a 2006-os filmből is kaphattunk példát, ahol Rilkét, Weöres Sándort idézte. A beszélgetők szerint ökumenikus hite volt, férjét református szertartás szerint temettette, közös sírkövükre pedig a „Még csak most kezdődik minden” feliratot vésette.
Egy 1956-ban készült közös fotóra Mészöly Miklóssal azt szokták mondani, ők a legszebb pár a magyar irodalomban. A férfiak szerettek ránézni, a nők azonosulni szerettek volna vele. Otthont tudott teremteni, szakácskönyvet írt. Amit akart, a férfias konfrontativitás helyett nőiességével, kedvességével érte el.

A teltházas emlékezés végül kötetlen beszélgetéssel ért véget, a közönségből valószínűleg sokan ismerhették Polcz Alaine-t. Így a tudósító is részt vehetett még egy beszélgetésen, ahol Kőrössi P. József kérdezte őt az Alexandra pódiumon, s emlékszik kedves megjelenésére, természetes derűjére. Lakhelyén a halála után a betonrésből virág nőtt ki, mesélte szomszédja, mintha üzent volna. Lélekben ezen az esten is itt lehetett velünk, akárcsak a Bálint Endre-kép angyala.
Csanda Mária

