A tehetséggondozás témakörével foglalkozó X. Árkosi E-MÍL Tábor rendezvényein a Magyar Írószövetség, a Fiatal Írók Szövetsége, a József Attila Kör és az Erdélyi Magyar Írók Ligája beszámolójából kiderült: támogatás hiányában nehéz a jövő generációjára koncentrálni.

Életben tartani az irodalmat

Az olvasónevelés legalább annyira fontos része az irodalomnak, mint az ifjú tollforgatók pályájának egyengetése. Az irodalom világa beszűkült, a felolvasóestek közönségét nagyjából csak szakmabeliek alkotják. Lassan már mindenki ír, az is, aki nem olvas, és nagyon sok dilettáns mű születik. A mai irodalmároknak éppen ezért kötelességük olvasókat is nevelni, nem csak írókat, különben az irodalom belterjessé válik, és nem jut el a nagyközönséghez.  Azokból a fiatalokból, akiben nincs íráskészség, de érdeklődnek az irodalom iránt, kiváló olvasókat lehet nevelni – vélekedett Rózsássy Barbara a tehetséggondozás kapcsán a péntek délelőtti előadássorozaton.

A Magyar Írószövetség által működtetett Íróiskola fontos fóruma lehet ennek a folyamatnak. Erős Kinga, a Magyar Írószövetség titkárának elmondása szerint a kismamától a tanítónőig és az unatkozó milliomos kislányig nagyon változatos az íróiskolások összetétele, az ide járók zöme viszont nem feltétlenül alkalmas a költői, írói pályára. A többségnek alapvető hiányosságai vannak a magyar irodalom terén, itt viszont megismerkednek azokkal a művekkel, amelyeket eddig nem sikerült kézbe venniük, tanulnak helyesen fogalmazni, és a végén lelkes olvasókká válhatnak.

Erős kezdetben nagyon szkeptikus volt az amerikai módszertanra emlékeztető Íróiskola magyarországi eredményességét illetően, most azonban már belátja, hogy hasznos kezdeményezés, főként az olvasónevelés tekintetében.

Kollár Árpád, a FISZ elnöke egyetértett a fentiekkel és kiemelte az általános és középiskolákban szervezett alternatív irodalmi programokat. A FISZ kezdeményezése, az Alternatív Magyaróra Irodalmi Kommandó kiváló lehetőség a fiatal olvasók nevelésre, mint ahogy az ifjú tehetségek felfedezésére és támogatására is. A FISZ legfontosabb feladatai közé tartozik az tehetséges szerzők első kötethez segítése, valamint a pályakezdők könyveinek terjesztése, felolvasóestek szervezése. Bár olyan korban élünk, amikor az olvasás nem divatos elfoglaltság, Kollár szerint elébe kell menni a dolgoknak, nem szabad pesszimistának lenni.

Harminc-negyven évvel ezelőtt nagyon népszerűek voltak a szavalóversenyek, ma már nem annyira, mint ahogy az előadóművészi hivatás sem. Felolvasóesten, ha nem a szerző szólaltatja meg művét, manapság csak színészt lehet felkérni erre, pedig az előadóművész alkalmasabb lehetne – vélte Rózsássy. Hozzátette: az olvasásra nevelés az előadóművészetet is felkarolhatja, hiszen egy-egy költemény elsajátítása közelebb hozza a szavalókat az irodalomhoz.

A meghívott kitért a kilencvenes években kibontakozó Stádium Fiatal Írók Körére, amelynek vezetője, Kárpáti Kamil irodalomkedvelő kamaszokat segített a kibontakozásban, megtanítatva őket arra, miként boldoguljanak bármilyen helyzetben. „Önmagunk megismerése a tehetséggondozás kulcsfeladata” – vallotta Kárpáti Kamil, és ez az élő irodalomra is érvényes. A költői, írói mesterség szakmai fortélyait csak ezután érdemes elsajátítani, hiszen ahogy nagy költőnk, Babits Mihály is mondta: „Csak én bírok versemnek hőse lenni” – vonta le a következtetést Rózsássy.

Erős Kinga az Írószövetség rendhagyó irodalomórájáról is beszélt, amelyek során több fiatal tehetséget is felfedeztek. Kitért az írószervezet Irodalom a történelemben – 1956 interaktív programjára is, amely megismertette középiskolásokkal a székház ’56-os szerepét, és amelynek során olyan írókkal találkozhattak, beszélgethettek, akik résztvettek a forradalomban, vagy szoros kapcsolatban álltak vele.

Szintén a fiatalok kibontakozását segíti a Csikófogat program, amelynek keretében olyan szerzők is bemutatkozhatnak, akik még nem írószövetségi tagok, áthidalva így az idősebb és a fiatalabbak írók közötti generációs szakadékot.

Az Írószövetségnek az Arany János Alapítvánnyal és a Kortárs Kiadóval közösen publikált sorozata, a Kritikai Füzetek az első kötet előtt álló ifjú kritikusokat támogatja. Évente két ilyen kiadvány lát napvilágot, de idén valószínűleg csak egyre lesz anyagi fedezet – hangzott el a rendezvényen.

A József Attila Kör a JAK-füzetek, JAK-tanulmányok és JAK Piknik révén vállal szerepet a tehetséggondozásban. A JAK-táborok pedig fontos találkozások színterei a pályakezdőknek.  Újabban külföldi szerzők iránt is nyitott a tábor, így vendégül látott már román, horvát, cseh, szlovák alkotókat, idén pedig lengyelekkel alakított ki gyümölcsöző kapcsolatot, amelyből több fontos műfordítás született – számolt be Balogh Endre JAK-elnök.

A határon túli magyar irodalom egyre nagyobb hangsúlyt kap a magyarországi írószervezetek tevékenységében. Balogh Endre az Erdéllyel, Felvidékkel való intenzívebb kapcsolat kiépítését a jövőben a JAK egyik legfontosabb feladatának tartja. Kollár Árpád pedig az Erdélyi Híradó és a FISZ közös kiadásban megjelenő könyvek jelentőségét méltatta. A kezdeményezés ugyan egy ideje pénzhiány miatt elakadt, de mindenképpen szeretnék folytatni. Ugyanakkor már a jövő tavasszal megszervezik próbaképp a Kárpát-medencei fiatal írók találkozóját, amely az ígéretek szerint 2013-ban már pénzügyi támogatásban részesül.

A különböző régiók írószervezeteinek összefogásával, amint azt az idei Árkosi E-MÍL tábor is bizonyítja, nincs gond, a kulturális támogatások terén azonban egyre rosszabbul áll a magyar irodalom szénája.

„Kihívás az irodalmat életben tartani” – fogalmazott találóan ennek kapcsán Rózsássy Barbara. A fentiekből látható, hogy sok értékes kezdeményezés és terv van az írószervezetek tarsolyában, fiatalos lendülettel és maximális erőbedobással harcolnak a tehetséges alkotókért, ez azonban sokszor kevés a sikerhez.

„Bizalmat szavaztunk a hatalomnak, de a minimális kenyérrevalót sem adja meg, így nehéz a jövő generációjára odafigyelni” – állapította meg Rózsássy.

A kormány által beígért anyagi támogatások nem időben vagy egyáltalán nem érkeznek meg, ez megnehezíti, esetenként ellehetetleníti az írószervezetek munkáját. Az E-MÍL táborban az írók többször is hangot adtak elégedetlenségüknek, de a jó hangulatnak ez sem tudta elrontani. Esténként vidám társaságok alakultak ki, volt nótázás, poharazgatás, ahogy ez az előző években is megszokott volt.
 

Varga Melinda