Csak dicsérni lehet egy olyan rendezvénysorozatot, amelynek célja közelebb vinni az újabb kori magyar irodalmat az általános és középiskolai diákokhoz. A szeptember 6. és 10. között Gyergyóalfaluban zajló Faludy György Irodalmi Fesztivál idén Nemes Nagy Ágnes és Pilinszky János emléke előtt tiszteleg, de a jelenre is tekint. Ennek jegyében ismerkedhettünk meg Rafi Lajossal.

„Eltorzított csoda vagyok”

A nyitónapon valódi irodalmi csemege fogadta a literatúra ifjú kedvelőit: Rafi Lajos roma költő estje nemcsak egy izgalmas alkotót, hanem egy másik, olykor előítélettel szemlélt kultúrát is bemutatott.
Rafi első, Földhöz vert csoda című verseskötete 2008-ban jelent meg a L’Harmattan könyvkiadónál, Kemény István szerkesztésében, aki a költőt Berzsenyi, Petőfi, Vörösmarty kortársaként emlegeti: „Olyan, mintha egy régi magyar költőt fedeznénk fel, aki történetesen ma él”. A kötetet számos erdélyi és magyarországi városban nagy sikerrel mutatták be, de ezt követően Rafi körül minden elcsendesült. A gyergyószárhegyi költő bádogosságból tartja fenn hét gyerekét és feleségét, az országot járva keresi a munkát, és amikor úgy gondolja, akár egy háztetőn, munka közben is tollat ragad.
A gábor-cigányokra sokszor még saját, tágabb etnikumuk tagjai is furcsán tekintenek. Farkas Wellmann Endre ennek kapcsán megállapítja: Rafi életének tragédiája a költőmesterség, ugyanis a cigányok körében megvetendő ez a foglalkozás. A verseket olvasván kiderül: többszörösen is magányos költő beszél hozzánk. 

Rafi harmadik-negyedik osztályos korában került közel a költészethez, akkor jött rá, hogy különös vonzalmat érez a magyar nyelv szépsége iránt, szívesen tanult meg különböző költeményeket. Ezután több szavalóversenyen is részt vett, ahol számos elismerésben részesült. Közben azonban a gábor-cigányok törvényeihez is alkalmazkodnia kellett, már házasemberként, nagy küzdelmek közepette érettségizett a gyergyószentmiklósi Mezőgazdasági Líceumban. Felesége úgy vélte ugyanis, hogy férjének a tanulás helyett inkább dolgoznia kellene.
Rafi azonban nem adta fel. Elmondta, hogy most is tanul, olvas és el akar végezni egy főiskolát. Első verse a Hargita Népében jelent meg, kedvenc költői Ady Endre, József Attila és Szilágyi Domokos. Pályája alakulásában sokat segített Bartis Attila és Kemény István.
Nem zavarják különösebben a nemzetiségével kapcsolatos kritikák. A cigány közösséggel kapcsolatban reméli, hogy ez a nép is eléri majd azt a pontot, amikor belátja: a művészet az emberiség kiegészítője, a fejlődés mozgatórugója.
A gábor-cigányokra nem jellemző az írásos kultúra iránti vonzalom, a népdal, a tánc, a népköltészet azonban szerves része mindennapjaiknak. Rafi le szeretné jegyezni azokat a népmeséket, amelyek még manapság is élnek körükben, hogy az írott kultúra által fennmaradhassanak. Ugyanakkor egy cigány-magyar szótár megírásán is dolgozik.
Versei azonosak a sorsával. Azt írja le, amit átél, és ehhez az őszinteséghez nagyfokú bátorság kell. Készülő kötete, akárcsak az első, kínról, szerelemről, emberi sorsokról, tragédiákról szól. Farkas Wellmann szerint ez egy lázadó költészet, amely provokálja az olvasót, átértékeli a világról alkotott képünket, éppen ezért Rafi a kortárs költészet jelentékeny alakja.
Rafi sosem ír piszkozatot, van, amikor a háztetőn jut eszébe egy gondolat, szókapcsolat, azt azon nyomban lejegyzi, hogy ne felejtse el. A vers számára gyógyír a bánatra, önmagát is képes gyógyítani vele. A cigány és a magyar egyaránt anyanyelve. Verseiben átütő a költői erő, szókapcsolatai visszavisznek a romantika korába, de napjaink társadalomkritikáját, érzelmi világát is megfogalmazzák.  A költő eltorzított csodának nevezi önmagát.
Az est elején két diák, Albert Zsuzsa és Szekeres Rita mutatta be Rafi Lajosról készített elemzését, ráérzéssel tapintva rá a költő verseinek jellemzőire, életének fontos mozzanataira.  Majd Pilinszky János műveiből kaptunk ízelítőt, Baricz Dezső elődadásában, míg Nemes Nagy Ágnesről György Gyöngyvértől hallhattunk.
A költői est után pedig Karinthy Ferenc: Bösendorfer című darabját láthattuk Mihály Alpár Szilárd színművész tolmácsolásában, mintegy hangulati előkészítésként Bagossy Norbert és Bagossy László ezt követő koncertjéhez.

Varga Melinda