Ugrás a tartalomra

Szószedetbe rendez egy kort – A Retró szótárról

Körülírható-e a retró fogalma egy szótárral? Képet alkothatunk-e egy korszakról a Retró szótár segítségével? Egyáltalán miben segíthet nekünk a Tinta Kiadó nosztalgikusnak hitt vállalkozása? – Hudy Árpád írásából megtudhatják

 

 

 

 

 

Szószedetbe rendez egy kort

 

A Retró szótárról

 

   Többféleképpen tartozhatnak szavak vagy szókapcsolatok egy adott korhoz. Vagy annak szülöttei, nevet adva a kérdéses időszak jellegzetes tárgyainak, fogalmainak, eseményeinek, vagy korábban is megvoltak ugyan, de az általuk is megjelenített periódusban új, meghatározó jelentést kaptak. Annak idején alakították, utólag pedig, visszatekintve „festik” a korukat.

   Egy kortörténeti szótárnak tehát egyrészt lehetőleg maradéktalanul tartalmaznia kell a megcélzott intervallum jellegzetes szókészletét (a leglényegesebb szavakat mindenképpen), másrészt szabatosan, ideológiai vagy egyéb elfogultságok nélkül kell azokat megmagyaráznia. 

   Az első kritériumot vizsgálva már a kötet felületes átfutásakor feltűnik, hogy odavárt szavak hiányoznak, felbukkannak viszont olyanok, amelyeket a legnagyobb jóindulattal sem lehet (csak) az 1945 és 1989 közötti korra jellemzőnek minősíteni. Lássuk először az utóbbiak listáját:

actio catholica, államfő, babkávé, bárca, borotvakés, ceruzahosszabbító, cselédkönyv, cserkészet, diáksapka, elemi iskola, EMKE, exodus, falikút, falvédő, flórharisnya, futball-labda, hamburger, Hasomer Hacair, házmester, hét nővér (két háború közti angol-amerikai olajkartell), holipni, Horthy Miklós, hülzni, Ilkovics Izidor, itatóspapír, ítélet-végrehajtó, kalucsni, kannás tej, kántortanító, karika, karmantyú, katyusa, kávédaráló, kékítő, keramitkocka, kihajolni veszélyes (vonatablakok figyelmeztető táblácskája), kisbíró, koncepciós per, kurblis telefon, logarléc, macskakő, malátakávé, mosóteknő, munkakönyv, műstoppoló, National-kassza, nyilvánosház, oldalkocsis motor, ószeres, petróleumlámpa, polgári iskola, poroló, Sidol, Singer varrógép, stoppolófa, stráfkocsi, suszter, szamárvezető, szemfelszedés, szenes vasaló, szikvíz, Tabányi Mihály, tapper, tollszár, tollhegy, tinta, tintásüveg, tintatartó, trafik, udvari muzsikus, vándorköszörűs, vasalószén, vezércikk, vikszelés, Wallenberg, WIZO-kendő, Zöldkereszt.

   Megjelenésük, jellegzetes használatuk néha száz évvel, de legalábbis évtizedekkel korábbra nyúlik vissza, korfestő súlyuk a boldog békeidőkre vagy a két háború közti időszakra, legjobb esetben pedig a második világháború idejére esik. Hát igen, megvoltak még a negyvenes-ötvenes-hatvanas években is, de rengeteg hozzájuk hasonló szintén. Akkor miért pont ezek?

   Az indokolatlanul idevont szavakénál, sajnos, jóval hosszabb az „igazolatlanul hiányzók” listája, melyet az alábbi, hevenyészett felsorolás szemléltet:

abortusz bizottság, aerobik, Aczél György, agrárszektor, Alfonzó, államadósság, Állami Népi Együttes, amerikás magyarok, amnesztia, Amo szappan, antibébi, antibiotikum, Angyal (Roger Moore), antiimperialista, apartheid, Arafat, átnevelő táborok, atomsorompó, autóstopp, Bábolna, baloldali értelmiségi, baráti segítségnyújtás, Beatles-frizura, begyűrűzés, bérenc, Béres-cseppek, Berkesi András, berlini fal, Bolyai Egyetem (Kolozsvár), bontott csirke, Bős-Nagymaros, Brezsnyev, buli (házibuli), Czinege Lajos, Centrum Áruház, CHARTA, Chrudinák Alajos, cionizmus, civil társadalom és szervezetek, Colombo, csápolás, Cseh Tamás, Csillebérc, Csimbumcirkusz, Angela Davis, Delta (tévéműsor), demokrácia, diszpécser, dolgozó, dögi, dzseki, dzsessz, Édes anyanyelvünk (Lőrincze Lajos műsora), egzisztencializmus, elkötelezett, ellenforradalom, Ellenpontok (erdélyi szamizdat), el nem kötelezett országok, elnyomott népek, élsportoló, emberjogi aktivista, emberi jogok, enyhülés, ENSZ, Erdély (!), Erdély-történészvita, Esti krónika, ETA, Eurovízió, Fabulon, falurombolás, fax, fegyverkezés, Fekete István, Fekete János, Fekete Szeptember, felszabadító mozgalmak, Fischer-Szpaszkij sakkmérkőzés, Forma-1, függetlenségi mozgalmak, Füles, gimnasztyorka, gumimatrac, Gusztáv (rajzfilm), gyarmati felszabadítás, gyes, gyümölcsjoghurt, hakni, harcos (mint jelző), határokon túli magyarok, Hatnapos háború, házfoglalás, hegyesorrú cipő, Helsinki Egyezmény, helsinki folyamat, hidrogénbomba, hordozható (rádió stb.), hosszú haj, Hruscsov, ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok, IBUSZ, Illés-együttes, imperialista, információ, információrobbanás, Intervízió, iparosítás, IPM, IRA, István, a király (musical), II. János Pál pápa, Jó ebédhez szól a nóta!, kartárs, kégli, Kék fény, Kelet-Berlin, kelet-berlini felkelés, keletnémet, kemping, Kennedy, Kennedy-gyilkosság,  képregény, Képzelt riport egy popfesztiválról, Király Károly, kínzás, kiszállás, kizsákmányolás, kívánságműsor, kivégzések, koktél, kóla, Komlós János, kommuna, kommunikáció, Korvin-köz, Kossuth Rádió, kozmopolita, környezetszennyezés, környezetvédelem, küladósság, Lada, lakótelep, leépítés, LGT, leszerelés, lézer, Losonczi Pál, Lőrincze Lajos, Lukács György, Made in Hungary, magnó, Márianosztra, március 15-i tüntetések, Maros Magyar Autonóm Tartomány (Romániában), másodállás, megalkuvó, meseautó, metró, Metró-együttes, Mézga-család, mirelit, Mokép, Moszkvics, mozgólépcső, musical, műanyag, műbőr, műhold, műszál, napközi, nejlon, Nemzetközi Valutaalap, néphez hű, népi kollégiumok, Nyugat-Berlin, nyugati emigráció, nyugatnémet, nyugatra szakadt, Ofotért, olimpiai bojkott, olvadás, Omega-együttes, osztályidegen, osztrák sógor, Önök kérték!, önrendelkezés, ötéves terv, Páger Antal, PFSZ, Jan Pallah, Pannónia Filmstúdió, Panoráma (tévéműsor), pápa elleni merénylet, parabolaantenna, párizsi béke, pasztörizált tej, penicillin, Pécsi Balett, pesti srácok, Petőfi Rádió, polgári, Pol Pot, Pongrácz Gergely, popart, presszókávé, proletár, proletárköltészet, Rádiókabaré, Rajkó-zenekar, Rakéta regényújság, Ráma margarin, reakciós, repülőgép-eltérítés, revansizmus, Rodolfó, Romhányi József, Rózsadomb, ruszki, SALT, Sütő András, Szabó család (rádiósorozat), Szaharov, szakszervezeti bizalmi, számítógép, szauna, szekuritáté, a Szentkorona hazatérése, szinkronizálás, Szocialista Egységfront, Szocialista Munka Hőse, szolgáltatás, Szolidaritás, Szolzsenyicin, SZOT (-üdülő, -beutaló), Szovjetunió, szpartakiád, sztereó, társasutazás, táska- (rádió, magnó, írógép), tejpor, téesz, A Tenkes kapitánya, terror, terrorizmus, tervteljesítés, testvérországok, tévéhíradó, Törőcsik Mari, trapéznadrág, Traubi, Túró Rudi, túszejtés (és -szabadítás), Tyereskova, újkenyér ünnepe, Ultra mosópor, urh, üvegbetét, üzemi étkezde, Valahol Európában, Vasedény, vészbíróság, Vidám Park, vietkong, vietnámi háború, vietnámi balzsam, vietnámi papucs, vízállásjelentés, vodka, Volán, vonalas, Vörös Brigádok, Vörös Hadsereg (RAF), Vörös Khmerek, Walesa, walkman, Zánka.

   Hogyan lehet a fenti szavak nélkül megértetni, érzékeltetni ama negyvenöt évet? Még legalább harmadfélszáz szó, fogalom, név és esemény a könyvet kitevő hétszázhoz képest (melyeknek egy része nem odavaló). Bizonyos ugyanakkor, hogy a korszak még élő tanúi vagy csak utólagos búvárai tucatszám egészíthetik ki a sort az életmód, a politika, a műszaki újdonságok, a kultúra és a sport területéről.

   Mindez akkor válik igazán meglepővé, amikor a szerző előszavából a következőkről értesülünk: „A könyv írása, hála a sok segítőnek, igazi élvezet … volt. Mert segített itt tucatnyi levélíró, muzeológus, nyelvész, politikus, nyugdíjas, néni a szomszédból, hetenként összeülő baráti társaság, internetes oldal, közüzemi sajtóosztály, a sok-sok kérdező diáklány és diákfiú, de segített az érdeklődés, a kíváncsiság is.” Csakhogy nem eléggé. Ezt a szerkesztő is így ítélhette meg, mert az ő előszavából megtudhatjuk, hogy ez a valóságos szótárszerkesztői mozgalom tovább terebélyesedett: „A címszavak összeállításához interneten felhívást tettünk közzé. Közel ötszázan küldték be javaslataikat. A hozzánk eljuttatott »korfestő« szavak száma meghaladja a kétezret. A »kollektív bölcsesség« során összeállított listát…”

   Nos, ennyit a „kollektív bölcsesség”-ről. (Ha létezne, akkor kilenc vagy huszonhárom akárki – itt ki-ki helyettesítsen be polkorrektségi szintjének megfelelően valami foglalkozást vagy egyéb kategóriát – közös összefogással legalább olyan okos lenne, mint egyetlen kiváló professzor. Sok kicsi sokra megy ugyan, csak nem a szellemiek világában).

   A beválogatott és kihagyott szavak mellett legalább annyira minősíti a szótárt az, hogy mit közvetítenek, – egyedileg is, de főleg összképként, – a szócikkek magyarázó szövegei. Nos, ezeket bogarászva a hiányérzet nemigen csökken. A kort megélt, vagy legalábbis valamennyire tájékozott olvasó alighanem gyakran mosolyodik el fanyarul vagy csóválja a fejét – vérmérsékletétől függően. Ragadjunk ki, korántsem a teljesség igényével, néhány megállapítást a kormagyarázatokból.

alkotmány Magyarország első írott alkotmánya 1919-hez, a Tanácsköztársasághoz köthető. (…) …az 1972-es „kádári alkotmány” már sajátosan magyar jellegű volt.

békepap A papi békemozgalomba meggyőző szavakkal hívták a lelkészeket a megbízott papok, ávósok, titkosrendőrök, párttagok. Ezt természetesen sok pap akarta. (…) A békepapok híven szolgálták az államot, megbízóikat (…)

Che Guevara (…) Emléke és varázsa most, a 21. század elején is él, fiatalokban és idősekben egyaránt.

emigráció A politikai okok miatti önkéntes száműzetést nevezik általában emigrációnak, bár az okok lehetnek adott esetben mások, például kulturálisak, gazdaságiak, vallásiak. A latin kifejezés szó szerint kivándorlást, kiköltözést jelent. Tágabb értelemben bármely okból való elhagyása annak az államnak, melyhez valaki tartozik, oly szándékkal, hogy annak kötelékéből kiváljék s másutt, külföldön találjon új hazát s keresse a jobb, kényelmesebb, biztonságosabb életet. Nem jelent egyet a disszidálással (l. ott).

Gerő, a hídverő (…) Furcsa, de a történelmi bűnöket elkövető Gerőt mint hídverőt őrizte meg a manipulált közvélemény.

Hanság Lecsapolása alig ötven évvel ezelőtt fejeződött be, és ezzel megpecsételődött a sorsa. (…)…ma már bizonyítottan nem a környezetet károsította, hanem a természeti értékeket szolgálta.

írógép (…) Sokan, írók is, ma is ragaszkodnak a mechanikus írógépekhez.

Ki mit tud? (…) Felejthetetlen értelmiségiek … oktatták a fiatal tehetségeket, akiknek nem a kulturális újítás, hanem a minőség megőrzése volt a feladatuk.

kirakatper A fogalommal kapcsolatban Heller Ágnes filozófus mondta: „A kirakatper – örök.” Lényegében az ókortól mostanáig folyamatosan találunk példát arra, hogy önkényuralmi rendszerben ellenségnek tekintett személyek, csoportok ellen látványosan megrendezett pereket rendezzenek. A Krisztus elleni pertől Rajk Lászlóig, a Galilei elleni eljárástól a Mindszenty bíboros peréig, Boleyn Anna elítéltetésétől a Pócspetriben történtekig minden országban és minden időben voltak látványos eljárások …

kivándorlás Idegen országba költözés azzal a szándékkal, hogy ott végleg letelepedjék valaki. (…) Az erdélyi kivándorlás iránya hazánk felé mutat napjainkban is.

kulák (…) Az ötvenes évek kulákellenes őrjöngése egy politika kegyetlen természetének tükre volt.

kultúrház A művelődési házak vagy kultúrotthonok, kultúrházak hálózata gyorsan fejlődött. (…) A kultúrházakban ismeretterjesztő előadások ezreit (Szabad Föld Téli Esték, gazdatanfolyamok) tartották: 1950-ben összesen 50, 1953-ban 123 ezret. Ezek látogatóinak száma évente 4 és 6 millió között mozgott. Ennél is többen, évente 9-14 millióan vettek részt a műsoros esteken, ezeken általában operetteket, zenés népszínműveket, kórusműveket és különböző könnyűzenei összeállításokat adtak elő. A fellépő amatőr együtteseket tanácsadó színészek és rövid darabokat tartalmazó könyvek segítették. (…)

lakosságcsere (…) A csere – amit nevezhetünk magyar részről deportálásnak is – 1947 áprilisában kezdődött meg. (…)

Lenin Intézet (…) Feladata volt magas színvonalú marxista-leninista képzettséggel rendelkező és az orosz nyelvet jól beszélő egyetemi oktatóknak, ideológiai területen dolgozó funkcionáriusoknak, orosz nyelvszakos és irodalomtanároknak olyan ismereteket adni, hogy bármilyen hazai és külföldi feladatra képesek legyenek. (…)

Ludas Matyi (...) Bár az újság a Magyar Kommunista Párttal kötött politikai alku folytán a koalíciós baloldal szócsöve lett, a szocializmus éveiben a humor sokáig egyetlen, meghatározó lapja volt. Számtalan alkotónak biztosított publikálási lehetőséget. Sok kitűnő, népszerű művész, író, költő, karikaturista pályája indult a lap hasábjain. (…) A rajzolók ma is büszkék arra, hogy a Ludas Matyiból hetente hatvanezer példány is elfogyott. (…)

malenkij robot Egy kis munka – ez volt az a szó, amellyel tízezreket indítottak el a rabszolgamunkára Magyarországról 1944-ben és 1945-ben a Szovjetunióba. A közmunkára szállított polgári személyek száma meghaladta a 40 ezret. (…)

Mindszenty József (…) 1948 karácsonyán letartóztatták, a következő évben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. (…)

minikönyv (…) Barabás Ferenc egyik nagy mestere a magyar minikönyv készítésének. Elsajátította a számítógépes grafikai tervezést, majd 1991-ben Typografika Kft. néven saját céget alapított. (…)

Nemzeti Segély (…) A második világháború után a megoldásra váró közegészségügyi és szociálpolitikai feladatok az új rendszer súlyos kérdései voltak. A társadalmi szervezetek, köztük főként a kommunista hátterű Nemzeti Segély és a magyar Nők Demokratikus Szervezete (MNDSZ) aktív, kezdeményező szerepet vállalt e feladatok megoldásában. (…)

ötvenhatos forradalom (…) Vidéken is több helyen szerveződtek tüntetések, amelyek gyakran véres jelenetekbe torkolltak. (…) November 4-én a szovjet csapatok megkezdték támadásukat Budapest ellen, a magyar haderő nem tudott számottevő ellenállást kifejteni.

prágai tavasz (…) Másnap hajnalban, amikor a szovjet erők elérték Prága központját, tömegek vonultak az utcára. Harcok törtek ki, és a csehszlovák reformkísérlet hamarosan elbukott.

   E két utóbbinál muszáj megállnunk. Míg a magyar forradalom szócikkében ilyesmire utalás sem történik, addig a csehszlovák események kapcsán a szerző fontosnak tartja kiemelni, hogy „a Dubček pártvezető vezetésével kibontakozó reformok nem kevesebbet céloztak meg, mit a szólás- és gyülekezeti szabadság, a szabad utazás és szervezkedés visszaállítását, a cenzúra megszüntetését, sőt, bizonyos szintű piacgazdaság engedélyezését.” Bizony. Nálunk meg csak úgy torkolltak véres „jelenetekbe” – hát, mondjuk, a mosonmagyaróvári sortűz nevezhető így is… – a vidéken „szerveződő” tüntetések. De folytassuk a két történelmi eseménysorozat összevetését, ami a szerzőnek aligha állt szándékában, ám akaratlanul is megtette. (Nyugaton rutinszerűen egyszuszra emlegetik az ötvenhatos Budapestet és a hatvannyolcas Prágát. Legalábbis a német értelmiségiek ilyenkor többnyire tartózkodó hűvösséggel idézik fel a tragikus magyar őszt, míg a csehszlovák „tavasz” meg „emberarcú szocializmus” méltatásakor elfátyolosodik a tekintetük…) Tehát amíg „a magyar haderő nem tudott számottevő ellenállást kifejteni” (milyen haderő?! hiszen a nemzet, vagyis a „nép” hadserege nem kapott parancsot a harcra vezetőitől, s hősiesen tartotta is magát ehhez! ám az utcákon ennek ellenére napokig, hetekig „számottevően”, patakokban folyt a vér, a pesti srácok és munkások jóvoltából!), addig bizony Prágában a bevonuláskor „harcok  törtek ki”. Márpedig ez egész egyszerűen nem igaz, ilyet soha senki nem állított! Örök rejtély, hogy mi késztethette e groteszk megfogalmazásokra a mégcsak nem is cseh szerzőt majd negyven évvel az unalomig ismert események után.

punk (…) A punkok külsőséges jegyei is az erőszakot, a másságot, az extremitást fejezik ki a mai napig.

sarló és kalapács Magyarországon ma tiltott önkényuralmi jelvényként kezelik. Történetileg a sarló és kalapács keletkezését ama korszakkal hozzák összefüggésbe, amikor ráébredtek a munkásosztály és a parasztság egységének tudatára, ami helytelen, mivel sokkal régebbi sarlók és kalapácsok is fellelhetők. (…)

szabad szombat (…) A szabad szombat (ellentétben a nyugati országokkal) az iskolában is elterjedt…

társbérlet A lakásállomány 1941 és 1960 között mérsékelt növekedést mutatott.

Teenager party A hatvanas-hetvenes évek tizen- és huszonévesei hallgatták a Szabad Európa Rádió e könnyűzenei műsorát. Cseke László, akit korábban Ekecs Lászlónak hívtak … tízezreket ültetett  rádiókészülékek elé. (…)

[Két súlyos tévedés. Egyrészt nem Ekecs László, hanem Ekecs Géza a polgári neve a SZER rádiós legendájának. Másrészt őt mindvégig így hívták, illetve hívják, Cseke László a rádiós neve (volt). Mindezt annál is inkább biztosan állíthatom, mivel néhány évig közvetlenül a keze alatt, vele egy szobában dolgoztam a müncheni adó szerkesztőségében.]

Tito (…) Partizánjai a Fjodor Ivanovics Tolbuchin vezette szovjet csapatokkal együttműködve verték ki a hódítókat Jugoszláviából. (…) [Egyetlen szó, mégcsak egy halvány utalás sem Tito partizánjainak a délvidéki magyarság elleni népírtó rémtetteiről!]

úttörőmozgalom (…) Az Úttörőszövetség megváltozott és megújult formában ma is működik, mint politikától távol álló, nonprofit civil szervezet.

vicclap Alig fejeződött be a háború, Budapest utcáin már megjelentek a vicclapok. A Ludas Matyi (l. ott) mellett a kisgazda szimpátiát kifejező Pesti Posta, az ellenzéki Szabad Száj, a polgári Pesti Izé. Az életre kelt vidám sajtó már nélkülözte a századelő hasonló termékeinek didaktikus módszerét, friss, csattanós, frappáns volt mind írásaiban, mind képeiben. (…)

   Az olvasónak rendre az a kísérteties érzése támad, hogy éppen a megidézett kor valamelyik médiumát hallgatja, nézi, olvassa. A határon túli nemzetrészek ugyanúgy nem léteznek, akárcsak Rákosi és Kádár Magyarországán, de a nyugati emigráció vagy a renitens lengyelek sem járnak jobban.  Itt elhallgatott dolgok, amott lényegtelen részletek. Semmitmondó, suta vagy szerencsétlen megfogalmazások, majd szemérmes körülírások vagy egyenesen megszépítő tálalások: sajnos, a szócikkek stílusa maga is korfestő, a közép- és késő kádárizmus langyos-kacsintós intellektuális dagonyáját idézi.

   „Él bennünk a vágy, hogy amit eddig csak tudat alatt éreztünk, azt megfogalmazzuk, és végre rendezzük, ami volt” – írja előszavában a szerző. Eltekintve attól, hogy ami volt, azt nem lehet már rendezni, nem freudi elírás-e ez a mondat? Vajon milliók csak tudat alatt érezték a párizsi béke igazságtalanságait, a politikai megtorlásokat, a tömeges üldözéseket és meghurcolásokat, a szabadságjogok lábbal tiprását, a sajtóból, rádióból, tévéből, urambocsá΄ kultúrházak pódiumáról éveken, évtizedeken át „éjjel-nappal” áradó hazugságözönt? Vagy netán másokra gondolt itt, tudat alatt, a szerző?

   A korkép tehát, amelyet a szótár fest, nem csupán hézagos, hanem féloldalas is. Nyilvánvaló, hogy a szerző életútja, személyes élményvilága meghatározta múltszemléletét.  Amikor megnevezi, elítéli a letűnt rendszer bűneit, borzalmait, szövegének ökonómiája és kitételeinek stílusa a boldogtalan emlékezetű reformkommunista retorikát idézi, megfejelve a polgári köztársaság politikai diskurzusához való alkalmazkodás darabos gesztusaival.

   Magyarország szovjet érájának retró szótára tehát lehangoló olvasmány, nemcsak maga a jellemző szavai – fogalmai, nevei – által lefesteni kívánt kor, hanem éppenséggel a róla ebben a kiadványban megjelenő kép miatt. A nagyszerű lehetőségekkel kecsegtető elképzelés megvalósítása nem teljesíti a címben ígért feladatot, sem a vizsgált korszak jellemző szavainak maradéktalan leltározását, sem azok feldolgozását tekintve.

Burget Lajos: Retró szótár. Korfestő szavak a második világháborútól a rendszerváltásig. Tinta Könyvkiadó, 2008.

Hudy Árpád

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.