Hit a medveségben
Az ilyen esős novemberi napokon a medvék valószínűleg még a mézért se dugnák ki a mancsukat. Kivéve azokat, amelyeket Both Gabi, az est, úgymond, moderátora hozott el a zsákjában. Tandori Dezső Medvék minden mennyiségben című kötetét Agócs Írisz illusztrálta, és a Nyitott Műhelyben mutatták be.
Hit a medveségben
Brummogós délután Tandori Dezső új kötete örömére
Előkerült Szerelmes Iván, akinek igen fess, sárga bundájánál csak gombszemei voltak megnyerőbbek, Mosonyi Alíz saját kézzel varrt, azonos nevű medvéje, és a nyíregyházi százforintos brummogós maci is bemutatkozott a könyvismertetőn. A gyerekek a földön színezhették ki a rajzokat, vagy éppen a fent említett medvékkel köthettek barátságot, míg a felnőttek egy érdekes és tanulságos beszélgetésnek lehettek tanúi.
Régen volt szerencsém olyan könyvbemutatón részt venni, ahol nem csak a felnőttekre gondoltak. Ahol ennyire alaposan és átgondoltan kérdeztek-beszélgettek. És ahol mindennek volt valamiféle közvetlenül egyszerű személyessége. A könyvhöz hű bemutató kerekedett a Nyitott Műhelyben.
Mélyrehatóan esett szó Tandori Dezső és a medvék kapcsolatáról. Ehhez Harcos Bálint szolgáltatott érdekes történeteket és észrevételeket. Körbejárva a gyermek- és a felnőttirodalom elég vékony, vagy olykor éppen széles határait. Hogy mitől nem giccsesek, és mitől szólnak mindenkihez ezek a több mint harminc évvel ezelőtt írt versek. Tandorinak ez „gyomorból” jön. Ő valóban hitt a medveségben. Agócs Írisz illusztrációi pedig kivételesen személyes találkozásról árulkodnak. A versek és a rajzok egyfajta személyes együttélésben “brummognak” egymás mellett. Kovács Eszter, a Pozsonyi Pagony kiadó vezetője el is mesélte, hogy szerinte ezek „azok” a medvék. Hogy nem csak „cukik”, hanem valami mély és személyes megszólítás szülöttei.
Aki a kezébe veszi a könyvet, megláthatja, hogyan képszerűsíti Agócs Írisz találkozását a költővel. Egy kisebb és egy nagyobb medve látható az illusztráción, kissé távol, de valahogy mégis nagyon közel egymáshoz. Külön érdekesség, hogy a rajzok nagy
része a könyv ötlete előtt készült. Agócs Írisz és a medvék kapcsolata nem csupán a kötet miatt jött létre. Erről tanúskodott Elek is, a sálas plüssmedve, akit egy orosz mackókészítő kivitelezett Írisz rajzai alapján, és aki a Magyar Posta jóvoltából kétszer is megérkezett Budapestre. Most pedig láthatóan elégedetten ült a könyv mellett az asztalon.
Tandori Dezső versei Hannus Zoltán színművész hangján szólaltak meg. Ékes bizonyítékaként annak, hogy ezek a versek mindenkihez szólnak, a színes ceruzák sercegése mellett a gyerekek is kerek szemekkel figyelték az előadást. A felnőttek meg kissé sejtelmesen mosolyogtak Az asztal című vers sorain: „Mackómnak volt egy asztala / De eltűnt egyszer éjszaka.”
A felolvasás és a beszélgetés után pedig a szörp és a mézes puszedlik tűntek el. Utóbbiak egy része a kicsik jóvoltából a játékmedvék gyomrába vándorolt. És ki tudja, talán a jövőben egyszer majd Szerelmes Iván mackós verseit olvashatjuk, vagy Elek, a világkörüli kalandor szonettjeit. Ki tudja. Ha olyan őszintén, személyesen és „gyomorból” szólnának, mint Tandori sorai, akkor talán legyőzhető lenne a halandók elmúlása. Akkor talán végleg elmosható lenne a határ élő és nem élő, gyerek és felnőtt között.
Szabó Imola Julianna


