Ady Endre kedvenc városában most is eleven az irodalom, de – akárcsak Erdély más városaiban –, inkább csak egy rétegközönség érdeklődik iránta. A nagyváradi Törzsasztal rendezvényein utóbb hangsúlyosan voltak jelen publicistaként is ismert szerzők, de vendégül látták a Napút folyóiratot és a szilágysági Hepehupát is.

Nagyvárad irodalmi reflektorfényben

Változatos évadot tudhat maga mögött a júniusban negyedik szezonját záró nagyváradi Törzsasztal, amelynek meghívottai között szerepelt Andrassew Iván, Darvasi László, Ferdinandy György, Kasza László, Láng Zsolt, Márton László, Németh Gábor, Podmaniczky Szilárd és Varró Dániel.

Törzsasztal – nem csak szépirodalommal

Szűcs László költő, a Várad és az Erdélyi Riport főszerkesztője, a Törzsasztal egyik szervezője megjegyezte: ennek az évadnak sajátossága volt, hogy a meghívottak többségét szépírói munkássága mellett publicistaként, közíróként, illetve rendszeres tárcaíróként is számon tartja a közvélemény.
A szervezők izgalmas estként emlékeznek a pályájuk nagy részét Nyugat-Európában befutó Kasza László és Márton László szereplésére. Kasza a Szabad Európa Rádió magyar szerkesztőségének volt egyik neves munkatársa, míg a Párizsban élő Márton, aki maga is dolgozott a müncheni központú rádiónak, Arthur Köstler életrajzírójaként vált ismertté. A meghívottak disszidálásuk története mellett a Szabad Európa Rádiónál folytatott munkájuk kapcsán rávilágítottak a SZER erényeire és hibáira is, az akkori magyar társadalomra gyakorolt hatására, mindarra, ami Kasza Mókusok az Angolkertben című kötetének központi témája.
A rendkívül színes előadónak bizonyult Ferdinandy György estje is rendhagyóként könyvelhető el, legalábbis a vendég pályáját tekintve, hiszen a meghívott ugyancsak francia nyelvterületen vált íróvá, majd került ki egyetemi oktatónak Puerto Ricó-ba, jelenleg pedig kétlaki életet él Budapest és Florida között.
A középnemzedékhez tartozó Darvasi László író azzal lepte meg a váradi publikumot, hogy legutóbbi regényének, a Könnymutatványosok legendájá-nak egyik helyszíne a váradi vár, s bár személyesen először váradi estje másnapján járt az éppen felújítás alatt lévő épületegyüttesben, a források alapján többet tud róla a legtöbb helybelinél. Emlékezetes marad a publicistaként is ismert Andrassew Iván, illetve az évadzárón Németh Gábor író, a litera.hu korábbi főszerkesztőjének szereplése is. Értelemszerűen erdélyi témák, illetve a tárcaírás álltak a középpontban Láng Zsolt estjén, míg Podmaniczky Szilárd Szép magyar szótár-ának részleteivel nyerte el a publikum rokonszenvét. Apropó közönség: a legtöbben, jó másfél száznyian, Varró Dánielre voltak kíváncsiak, és az is kiderült, hogy a szerző a fiatal olvasók körében is rendkívül népszerű – számolt be Szűcs röviden az évad estjeiről.
Az Irodalmi Jelen kérdésére, miszerint miért éppen ezekre a meghívottakra esett a választás, Szűcs így válaszolt: a Törzsasztal a Várad folyóirat és a Szépírók Társasága közös rendezvénye, vendégeik – eddig mintegy ötvenen jártak Váradon – a Szépírók Társaságának tagjai. A Törzsasztal közönsége nagyon változatos, pedagógusok, újságírók, fiatal diákok járnak a rendezvényekre; vannak, akik szinte minden esten jelen vannak, de új arcok is fel-felbukkannak. A szervezők ugyanakkor sajnálják, hogy nem sikerül szélesebb körben népszerűsíteni a kortárs magyar írók szereplését, érthetetlennek tartják, például, a középiskolai magyartanárok távolmaradását, valamint azt, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem magyar szakos hallgatói sem érdeklődnek a jelenkori magyar költészet és próza legjobbjai iránt. „Bár Nagyvárad egy kétszázezer főt számláló partiumi nagyváros, a magyar közösség szempontjából, a kulturális igényszint alapján kisvárosnak tekinthető, ilyen értelemben nagy a lemaradása több erdélyi városhoz képest is. A sok intézmény, a látszólag gazdag programkínálat mögött gyakran hiányoznak az igazi értékek, a figyelem legalábbis nem ezekre irányul, ami gyakran a helyi döntéshozók hibája is” – fogalmaz Szűcs.
Gyakran nehezen kiszámítható, hogy mi az, ami komolyabb érdeklődést vált ki, illetve az is foglalkoztatja a törzsasztalosokat, hogy miképpen lehet ma eredményesen mozgósítani a potenciális közönséget. Úgy tűnik, a hagyományos, napilapi hír nem elég hatékony, az internet, a Facebook, a közvetlen megszólítás elektronikus vagy hagyományos levélben eredményesebb lehet. Azzal együtt, hogy ebben az évadban Ferdinandy György vagy Kasza László és Márton László közös estjén számítottak telt házra egyrészt a világot járt író ismertsége, másrészt a SZER, mint sokakat foglalkoztató téma miatt, a legnépesebb és legfiatalabb közönséget mégis Varró vonzotta.

Nincs már meg az a kényszer

Kinde Annamária költő, a Várad és az Erdélyi Riport szerkesztője ugyancsak részt vállal a Törzsasztal estek szervezésében. Szerinte az irodalmat fogyasztó közönség csekély száma nemcsak Nagyváradra, hanem egész Erdélyre jellemző, egyfajta atomizálódás folyamatát érzékelhetjük. Az internet térhódításával most már nincs akkora tétje egy-egy irodalmi körnek, rendezvénynek. A világhálóra bármelyik fiatal, tollforgatással próbálkozó szerző felrakhatja írásait, vagy könnyen kapcsolatba kerülhet egy folyóirattal valamely ismerős által. Nincs már meg az a kényszer, ami a rendszerváltás előtti időkre volt jellemző. Az akkor működő Ady Endre Irodalmi Kör péntek esti ülésein gyakran sokan összeverődtek, hiszen ez volt az egyetlen olyan hely Váradon, ahol viszonylag szabadnak érezhette az ember magát, ugyanakkor a kör fontos fórumnak számított. Az Ady Körben egy fiatal szerzőnek felolvasni már irodalmi státuszt jelentett – mesélte Kinde.  Ezek a dolgok ma másképp működnek, a hagyományos irodalmi körök ideje lejárt, talán ennek is tudható be az irodalmi estek iránti visszafogott érdeklődés – vélte.
A Törzsasztal-esteken kívül az idén a budapesti Napút folyóirat, illetve annak kiadója, a kötetek egész sorával jelentkező Napkút is bemutatkozott Nagyváradon, s még az ősszel a szilágysági Hepehupa folyóirat és a Szilágyság című hetilap is vendégünk volt, sőt, még karikatúra-kiállítást is szerveztünk az újvidéki Léphaft Pál munkáiból – egészítette ki a képet a főszerkesztő.
A jövő évad terve részben már összeállt: Térey János költővel nyitnak szeptember elején, majd vendégül látják Horváth Pétert, a közismert Padlás musical szerzőjét, továbbá Kertész Ákos regényírót, akit többek között népszerű regényéről, a Makrá-ról faggat majd a Törzsasztal-estek kérdezője, Kőrössi P. József.  „Mindenképpen szeretnék dolgozni az estek jobb kommunikációján, a közönség még hatékonyabb megszólításán, elsősorban az egyetemisták, a pedagógusok irányában, de elképzelhető, hogy az írókat elvigyük egy-egy középiskolába pót-irodalomórára. Ez egy nyitott hely, szeretném, ha a Törzsasztal mellé bárki leülhetne” – fogalmazott Szűcs, aki jelezte, ősszel jelenik meg a korábbi beszélgetésekből szerkesztett harmadik tematikus Várad szám.

Jövőre tíz éves lesz a Várad

Az irodalmi estek mögött álló Várad folyóirat egyébként jövő tavasszal, 2012 áprilisában lesz tíz éves. A Váradot az 1996-ban megszűnt Kelet-Nyugat szellemi utódjaként a Nagyváradi Ady Társaság alapította 2002 tavaszán (az alapító felelős kiadó, a néhány éve elhunyt Indig Ottó korábban a Kelet-Nyugat főszerkesztője volt, a Várad első két számának nyomdaköltségét is ő állta), ezt követően a Bihar Megyei Tanács által finanszírozott kulturális intézménnyé alakult, akárcsak patinás román laptársa, a Familia folyóirat. Szűcs beszámolt arról, hogy idén több tematikus számmal lepték meg az olvasókat: a négyes a ’80-as évek Váradját idézte meg, benne egy kicsit a legendás Ady Kör is visszaköszönt. E lapszám születéséhez a nagyváradi 35-ös Műhely képzőművészeinek tavaszi debreceni tárlata szolgáltatta az apropót. A képzőművészeti anyagok mellett három korabeli antológia nagyváradi szerzőinek írásait is tartalmazza.
Ugyancsak idén a Törzsasztal-estekhez kapcsolódó második tematikus szám is megjelent, ősszel pedig egy színházi összeállítás fog napvilágot látni, abból az alkalomból, hogy a Nagyváradi Magyar Színház visszakerül eredeti játszóhelyére, illetve első teljes évadát kezdi új, ígéretes művészeti vezetővel.
A hatos szám szinte véletlenül vált tematikussá: több olyan anyag érkezett, amelyek egymástól függetlenül tárják fel Bihar múltjának egy-egy érdekes szeletét. Az egyik tanulmány a Trianon utáni erdélyi magyar politikai szerveződésekről szól, helyi sajátosságokat kiemelve, egy másik az automobilok múlt század eleji nagyváradi megjelenését idézi fel, míg egy harmadik a bihari turizmus történetét tekinti át a kezdetektől napjainkig, érdekes társadalmi-politikai vonatkozásokkal, értékes képanyaggal.
A Várad folyóirattal kapcsolatos idei fontosabb történésekhez tartozik még, hogy a lapot a Költészet Napjára meghívták a budapesti Holokauszt Emlékközpontba, ahol néhány nappal korábban a 20. század eleji nagyváradi festők tárlat is megnyitották.
A közeljövő tervei kapcsán a váradosok még elárulták: a folyóirat a közeli napokban megújult külsővel fogadja az interneten az olvasókat a www.varad.ro oldalon, míg októberben harmadik alkalommal lesz társszervezője a Nagyváradi Könyvmaraton-nak, miközben már azon ötletelnek, miképpen tudnák emlékezetessé tenni a tíz éves évfordulót.

Varga Melinda