Bent az unalom, kaszás jelmezben játszik a füsttel, a falra árnyékokat vetít, majd csatornát vált, és halálra unja a Biblia utolsó sorait. Rózsaszín az Orizatriznyák, mondják lent a téren, de alig hallom. Különben sem ismerem, nem vagyok helyi. Egy farmon élek.

Nihil

    Vonzó torzódra mászom, a falon fiúk arca feszületre szegezve, szemem szemükben ég, mert megettem szemed. Lenyeltem legalább négyet, kedvesen simítva borotvált altájod, hangosan cuppogva merültem vázad viasz vackába. Most kinézek az ablakon, és eszembe jut…
    …kint kocsik násztánca, gyerekek vak játszóterek béna csontjain csüngnek, nácik térdig húzott csizmában hajtanak fejet, lányok bokrok mögött nyalják egymás árnyékát. Felnyomott csípőjük szabadságot ígér rabszolga-sors néniknek a balkonon. Fogatlan szájukban a lehelet megpihen és elborzasztja az unokák hadát. Bent az unalom, kaszás jelmezben játszik a füsttel, a falra árnyékokat vetít, majd csatornát vált, és halálra unja a Biblia utolsó sorait. Rózsaszín az Orizatriznyák, mondják lent a téren, de alig hallom. Különben sem ismerem, nem vagyok helyi. Egy farmon élek.
 Egy farmon élek, én, a lányom, és kedves barátom Zsé. Zsé-vel gyakran iszunk sokat, ilyenkor megerőszakoljuk a lányom. Számára ez nem igazi erőszak, hozzá szokott már, ebben nőtt fel. Szerintem, még élvezi is, hisz a nőknek is vannak igényeik. Ezt az anyja mondta gyakran, meg mást is. Aztán meguntam, és otthagytam a városban Egy darabját magammal, hoztam, mégis csak a nőm volt. A lányom R, néha kérdezget róla, ilyenkor elmesélek róla egy történetet, mint például ez:
Ha már szóba hoztad azt a nőt, hadd meséljek róla valamit. Egyszer megkérdeztem tőle, mi a célja ebben az életben, mire ezt válaszolta:

–    Szeretnék.

„Na ez volt az anyád!” Tudom nem ilyen történetekre, vágyik, de én csak ilyenekre emlékszem. Kopó memóriám ellenére, én vagyok a teremtés legtökéletesebb egyede. Csodál, aki ismer, rám vágy, aki hallott. Önteltségem veszéllyel kecsegtet, mint a szakállas srác hangja, aki folyton valaminek a végéről beszél. Szörnyű dolgokat mondd: halál, és pusztulás, és Isten.  De csak egyedül van. Biztos a szájszaga miatt. A szájszag bűn. Megalázóan kövérré tesz, a kövérekre pedig nem figyel senki. Észrevétlenül tehetnek bármit, és te mérheted az időt. A szakállasnál biztosan láttam órát. Ő mér(?.)
Halál, és pusztulás, és Azúr.
–  Maradj még ha gondolod!
–. Ugyan kérlek, nem tesz semmit.