El sem hiszi, hogy a miénk vagy. Fürkészem a vonásaidat. Ismerős vagy valahonnan, nagyon régről, de nem tudom kire hasonlítasz. Zavarba ejt a tekinteted.

Szülés

Megszültelek. Kicsi vagy, meleg, és csúszós. Véletlenül történt, egyáltalán nem volt, még itt az ideje. Mégis, nagyon formás vagy. Mindened megvan. Megszámolom az ujjaidat, a kezeden, lábadon. Mind megvan. A kisujjad alig találom, mert ökölbe szorítod a kezed. Szép vagy és mosolygós. Nem félsz, nem vagy riadt, mint aki megszenvedte az útját egyik létből a másikba. Derűsen jöttél, mint ki pontosan tudja, honnan hová tart. Ahogy rám nézel, kis csillagszemeidben, kedves lenézést látok. Hogy be van ez szarva! – ezt olvasom ki belőle. Te mosolyogsz, én egyre zavarodottabb vagyok. Úgy kalapálnak a gondolatok az egész testemben, mintha villamosszékben ráznának. Le kell higgadnom. Az órára nézek. Már meg kellett volna érkeznie. Fekszem az ágyban,a tenyeremben tartalak. Tudtam, hogy kicsi leszel, de erre nem számítottam. Reszketek, hogy mindjárt meg kell mutassalak neki. El sem hiszi, hogy a miénk vagy. Fürkészem a vonásaidat. Ismerős vagy valahonnan, nagyon régről, de nem tudom kire hasonlítasz. Zavarba ejt a tekinteted. Az órát nézem. Mindig itthon volt, már ilyenkor. El kell rejtselek valahová, amíg elmagyarázom neki, hogy mi történt.
Véletlenül elaludtam. Reggel lázam is volt, azt mondta, pihenjek. Csörgött a telefonom, valahol az ágyban, de nem találtam sehol. Ott voltál te, az ölemhez simulva, mosolyogva. Nem is sírtál. Könnyek és vér nélkül születtél.
Hallom, ahogy forog a kulcs a zárban. Megérkezett. Félig önkívületben ültetem fel a testem az ágyban és, az ajtót nézem bénultan. Benyit. Mosolyog.
–Jobban vagy?
Valamit hebegek, és óvatosan ökölbe szorítom a kezem. Vigyázok, hogy meg ne sértselek. Pont beleférsz az egyik tenyerembe.
–Baj van?– kérdezi.
–Semmi, semmi-mondom, és lopva ránézek a kezemre, hogy nem lóg-e ki a kezed,lábad valahol. Nem látszol ki.
–Odabújok én is melléd – mondja, és sietve vetkőzni kezd.
Próbálok mosolyogni. Gyáván hátat fordítok neki,mintha vissza aludnék és a mellemhez szorítalak.