Jelige: Hajnal – Magyar vagyok, Édes hajnal, Én szólok hozzád
Jelige: Hajnal
Tombolhatsz vihar,
Engem nem érdekel,
Én kitartok a nemzetemnél,
Nem úgy, mint más emberek.
Magyar vagyok
Magyar vagyok világ,
Viseld, el ezt az árt.
Eshet az eső,
Vagy öklömnyi jég,
Én akkor is Magyar leszek,
Mint pusztán az ég.
Tombolhatsz vihar,
Engem nem érdekel,
Én kitartok a nemzetemnél,
Nem úgy, mint más emberek.
Édes hajnal
Édes hajnal mit kezdjek veled?
Ha a fényes nap nem melegíti testemet,
Ha a hold még mindig fent jár,
S, nem fénylik fent a nap már,
Édes hajnal mi lesz veled?
Ha korábban tűnsz el, mint kellene.
Ha éjféltájban már megjelensz,
S, négy órakor elfeledsz,
Édes hajnal, hogy csinálod?
Ily korán az égen?
Hogy csinálod mind azt meg,
Mit éjszaka szelleme tönkretett.
Édes hajnal mi lenne nélküled?
Ha halvány fényed nem lenne,
Ha sötétség lenne délig,
S, talán tovább is, míg el nem tűnik.
Édes hajnal mi lesz, majd ha nem leszel?
Boldog lesz a föld nélküled?
Tudunk e majd élni?
Vagy együtt halunk e véled?
Édes hajnal Mikor megjelensz,
Tavasz köszönt rám, s, lelkemre,
Lehet tél, vagy nyár,
Rám te mindig vigyáztál,
Édes hajnal, hogy szeretlek?
Magam nem tudom,
Ezt is csak te tudod,
Mint minden más földi dolgot.
Édes hajnal, Édes hajnal…
Szép vagy te Édes hajnal,
Milyen szép vagy te,
S, milyen szép a világ is veled.
Én szólok hozzád
Gondolj vissza pár évet,
Mikor még háborúk dúltak téged.
Gondolj vissza pár percet,
Mikor pár ember a halálba ment érted.
Gondolj vissza száz évet,
Mikor költészeid világot értek.
Gondolj vissza a kezdetekhez,
Hol Ádámot a paradicsomból kiűzted.
Gondolj vissza másodpercet,
Mikor tollamból tinta folyt néked.
Gondolj vissza a szép időkre,
Mikor még semmi baja nem volt az embernek,
Gondolj vissza éveket,
Mikor még királyok uralkodtak neked.
Gondolj vissza az égre,
Gondold el, miért nem lépsz közbe.
Miért hagyod a pusztulást,
Miért hagyod az embert,
Hogy magára maradjon,
A kilátástalan helyzetben.
Segíts nekünk e helyben,
Én szólok hozzád Istenem!