Jelige: Tavasz rongyosa

 

Repülök rőt falevélen,
felhők csúcsára ülök,
vízpart sáros illatában
csendet én hegedülök.

 

 

 

 

HAZÁM ÖLÉBEN

 

Halálig bölcsőm,
életem ez a hely,
kenyeres asztal,
szomjoltó szép kehely.
Itt vagyok nincstelen,
itt vagyok sérült,
örömtől mámoros,
szárnyaló, szédült.
Hazámnak ölében
álmodom valót.
Itt érint idő,
s az Örökkévaló.

 

 

 

HEGEDŰS LESZEK

 

Nem lenne jó koporsóban,
rémes, hideg serlegben.
Nem hallanám szél zúgását
hegyoldali fenyvesben.

 

Szabadsággal ölelkezem,
búcsújajt se szóljatok!
Fényes vizek, erdők fölé,
hegyek közé szórjatok!

 

Én piroslok, ha eljönnek
alkonyok és hajnalok,
pipacsarcú búzamezőn
sápadt kalászt ringatok.

 

Repülök rőt falevélen,
felhők csúcsára ülök,
vízpart sáros illatában
csendet én hegedülök.

 

 

 

ÁTFAGYOK ÉS ÁTMELEGSZEM

 

Csak az fog meg, ami akar.
Eggyé válok vele hamar.
Örök-várandós a lelkem,
átfagyok vagy átmelegszem.

 

Csak az fog meg, ami akar.
Langyos eső, hűs zivatar,
forró zuhany, hóförgeteg,
jégverés, fény, képzelet.

 

Kikeletnek virág-keble,
rügyfakadás táncot lejtve,
szelíd napfény május-kedve
finomkodva, édeskedve.

 

Csókos, buja tüze nyárnak,
fasorok, mik szalutálnak,
kéklő szőlő, szilva álma,
őszi avar színes ágya.

 

Biztatása reménységnek,
zengő hárfa, gyermekének,
akáctüske, játszi felhő,
homokföveny, csalán, szeplő.

 

Talpam alatt hó, ropogva,
óvodások kézen fogva,
fatalicskák, kocsik, szánok,
sérült csiga, mit megszánok.

 

Melegítő, vörös parázs,
zsenge tyúkhúr, apró varázs,
őzek barna ijedtsége,
látók, vakok szeme fénye.

 

Dalos madár, hogyha árva,
széna, zápor illat-láza,
tölgyfagubacs, vízcsobogás,
szent szónoklat, kín-dadogás.

 

Döngicsélő mézes kaptár,
szabad szellem, szolga, hapták,
egyenes és görbe utak,
vízforrások, szomjak, kutak.

 

Száraz hinta nyikorgása,
fogak éles csikorgása,
futó vadnak torpanása,
íj-feszültség feloldása.

 

Szomorú és vidám sóhaj,
kopott kereszt, szó, dal, óhaj,
ága, törzse égő fáknak,
mibenléte igazságnak.

 

Hit, amikor elhord hegyet,
nem lankadó tűz-élvezet,
gyengédségek, ölelések,
törvényekben hibák, rések.

 

Kézfogások keménysége,
ököl csapta asztal széle,
apák bére, fiak éhe,
anyák könnye, reszketése.

 

Farkasok közt testvérharcok,
véres szájak, szemek, arcok,
egyenruhás fém-fegyelem,
nyírfa-tiszta, szép szerelem.

 

Kövér mosoly, hamis, álnok,
bűnözön, mi lesújt rátok,
ima-öröm, áldás, átok,
némaságok, kiáltások.

 

Érintése az erénynek,
lüktetése tágas égnek,
csillag-küldte üzenetek,
Krisztusba vert durva szegek.

 

Istennek összes szentsége,
békeharcok veresége,
ártatlanok kifolyt vére,
zászlók megtépett szegélye.

 

Szél, borzongás, bazaltszikla,
naplemente, titkok titka,
víznek tükre, bár fénytelen,
szívdobbantó, mély végtelen.

 

Szédülés, ha engem illet,
a váratlan, ha kibillent,
az is, ami fejem veszi,
ördög asztalára teszi.

 

Gyertyalángnyi szabad élet,
adom magam, dehogy félek.
csak az fog meg, ami akar.
Rideg föld is, ha betakar.