Jelige: Révlaposi – Monológ, Tanítás, Lepedők
Jelige: Révlaposi
Olcsó ürügy a létezésre
hogy kezdetben nem volt hozzá közöd
amit neked tervezek
megmarad
akkor is ha nem öntözöd
Monológ
(e-mail Nepálból)
zsugorodva állsz köztünk
egy szakadék mélye az utak
csomói kibomlanak a hóhatárról
nézve a helyes ösvény ha elfáradsz
majd tovább hordoz szeretnék kicsit
hozzásimulni az otthoni égbolthoz
a táj már elmozdult velem és
elcsúsztak a napszakok tanult
nyelven csak botladoznak a
túlsúlyos gondolatok bemagolt
szavakat darálva iparkodom
némi aprópénzért de magyarul
álmodom éjjel és fohászkodom
olcsó üdvösségért
Tanítás
Védekezőn
az eső mögé állsz
szelíd testtartásod
csendesíti a záport
az ígéret
hogy felülről újjászületek még
a szemed láttára elázott.
Csak a szoknyád száraz
még mindig fehér
rozsdaverte szirmokon taposva
várod hogy elinduljak feléd
csakhogy a dolgaim után
messze járok éppen:
a kegyelem határait tapogatva
a tenyerem fölsebzik a sötétben.
A fényszórókat ahogy eltakarod
seholse látszik az élet
Magamat megőrizve
nem tudok ittmaradni
nem lesz szükséged tudásra,
ha megtanultad mindened odaadni.
Lepedők
Egyszer végre
ha összeállnak a feltételek
alkotok valami nagyot
addig csendben főzőcskézek
te pedig közben kavarhatod.
Olcsó ürügy a létezésre
hogy kezdetben nem volt hozzá közöd
amit neked tervezek
megmarad
akkor is ha nem öntözöd
szeretjük nézni ahogy
száradva lobognak a lepedők
merengőbben lettünk mostanság
mint bármikor ezelőtt
felváltva vagyunk bölcsebbek
és együgyűbbek a másiknál
a hangod viszont
ha idézetet mondasz is
élettelibb az én
okoskodásaimnál
közös terveinket ahogy szövöd
olyankor sose látlak
csodálkoznának a barátaink
milyen rejtélyesen fogannak benned
saját apró kis igazságaink
a piac törvényeit
magunkban átírjuk olykor
jó hogy nem vesszük
túl komolyan egymást
nem akarunk mi változtatni
csak szemlélni a változást
a találkáink
bolond zarándoklatok
lámák
szentek
éhezők
magunkat figyeljük csendben
ahogy lobogva száradnak a lepedők.
