Jelige: Bodobács-szem – Korlát az ámbituson, Bodobácsok, előre!, Zéró felett

Jelige: Bodobács-szem

Még nyílnak a sínen a rozsdavirágok,
Még biztonsági őrök a forgalmi iroda előtt.
De látod, a terület pontos határa sem tisztázott,
Már lakat alá tették a melegedőt.

Korlát az ámbituson

Hrúz Mária ádventje
 

Egy asszony néz az ámbitusról.
Fakorlátnak támaszkodik.
Nem szól, csak néz. Hallgat a jussról.
Magyarul nem panaszkodik.

Csak szél motoz hátul a kertben.
Nem riogatnak vad zajok.
A nád fölött egy szárcsa rebben.
Fia megmondta. Magyar vagyok.

Rég szakadékba dobták volna
a görög Tájgetosz hegyen.
De itt a sorsot más vezérli.
És úgy rendelte, más legyen.

A rónaságot választotta
tenger és sziklaszirt helyett.
És szakadékká lőn a puszta.
Tenger a sors. Most hol lehet.

A réten csikaszok vigyázzák
a jégbehűtött éjszakát.
Ők is a mindennapit várják,
mint benn a mészároskutyák.

Egy asszony lép az ámbitusról.
Korlátnak nem támaszkodik.
Befelé lépdel. Kifelé hallgat.
Magyarul nem panaszkodik.
 

Bodobácsok, előre!

Bújócskázunk a parkban. Bőven van lehetőség
bújásra, válogathatunk a bokrok és fák között.
A hunyó fának támasztja homlokát, és hangosan
számol. „Aki bújt, aki nem, megyek!” - kiáltja,
s elindul. Óvatosan keresgél, ügyelve, ha bárki
kiugrik, ő érjen előbb a hunyófához. Ott rácsap
a törzsre, „Ipi-apacs, egy-kettő-három, Matyi
a bokorban” - kiáltja. Például. Ha elhibázza,
nemmatyi kilép a bokorból, „Cseréptörés!” -
mondja. Neki már könnyű. Nem apacsolhatják,
és nem apacsolhat. S persze nem árulhatja el
a többiek búvóhelyét. Leül egy másik fa alá,
nézegeti a kérgen gyülekező bodobácsokat,
vagy gubacsot keresgél, amit otthon majd
kifúrhat.

***

A verőköltő bodobács a tavasz előhírnöke,
a tavaszi verőfény ihletett költője. Már enyhe
napsütésben tömegesen melegszik, s kellő hő-
fokon rögtön nekiáll a következő nemzedék
életre hívásának. A bodobács hűséges bogara
a kéreg napos oldalának, tiszteli az őt új létre
segítő napsugarat, ezért maga is segítőkész,
párját szorgosan cipeli, társaival a kérget
megosztja, szagot nem áraszt, edzi lábízeit
és szívókáit. Hűségének jutalma az eljövendő
nemzedék töretlen identitása, a hovatartozás
vörös alapra fekete jelekkel rajzolt hieroglifái,
hát maga is úgy él, hogy méltó legyen a verő-
költő poloskák családjának alapszínére s a
névre, amelyért sohasem lehet elég hálás:
katonabogár.

***

Matyi szerint úgyse lehetünk Bodobács őrs,
bízzuk inkább a fantáziára. Különben is, titkos
jelünk még úgy sincs, a két fekete pötty olyan,
mint két szem, az egész meg mint egy indián
pajzs. Telerajzolta az őrsi naplót pajzsokkal,
és titkon mindenkinek megmutatja, az apacsok
hadiösvényre léptek. Olyan most az Indián-őrs
naplója, tényleg, mint egy hadiösvény, csupa
titokjel.

***

Lebuktunk majdnem. Rajvezetőnk felfedezte
a hadiösvényt, és elvette a naplót. Egy krónikás
képességeinek megfelelően teljesítse megbízásait,
és ne kezdjen magánakciókba, mert tévútra viheti
az egész közösséget. Az egész közösség kuncogott,
míg az Indián őrs tagjai szemlesütve álltak a had-
színtéren. Kivéve Matyit, aki csak nézett a rajvezető
szemébe. Soha még ilyen szépet nem rajzolt, mint
a titkos Bodobács-szem. A gyűlés hátralévő részét
hazánk felvirágoztatása tette ki. A naplóba bekerül
majd, ki milyen közhasznú munkát vállal, ki mennyi
vasat, színes-fémet, textilhulladékot és papírt gyűjt,
kinek lesz eredményes a bizonyítványa és a takarék-
bélyegkönyve.

***

A felvirágoztatás ott kezdődik, hogy egész
délután szedjük a szarkalábat. Pipacsot nem,
mert az úgyis elhullajtja a szirmait, mire a
suliba érünk. De a szarkaláb elég jól bírja,
másnap is friss marad, lehet rá számítani.
A futórózsát viszont aznap kell vágni, akkor
lesz igazán szép a folyosó. A szarkaláb inkább
a padok mellé való, meg a fal mellé, ott lilulhat,
együtt az orgonával. De a folyosót, ahol majd
a ballagók végigmennek, mivel is szórnánk
fel mással, mint vörös szirompajzsokkal. Hát
felvirágoztatjuk egész iskolánkat, előre,
bodobácsok.

***

Matyi kapott egy kiló körvignettát, az apja
hordja haza az irodából, ezzel egy életre
el vagytok látva. Lehet címkézni. Mi inkább
másra használjuk. Matyi kifejlesztette a kör
alakú bodobácspajzsot. Kicsit teltebb, mint az
eredeti, de a vörös alapon nyíló szempár megvan,
lehet gyártani. A sokszorosítás illegális munka,
kinn a kamrában működik a nyomda, egy vörös
és egy fekete pecsétnyomópárna. Riasztó az új
bodobácsfej. Annak is szánjuk. Fel kell rázni
a társadalmat kóros aluszékonyságából. Éber
és kimunkált főkre van szükség, nem holmi ál-
modozókra. Utcáról utcára járunk, településünk
kapuin egy kiló bodobács-szem néz bizakodva
a jövőbe.

Zéró felett

Még nyílnak a sínen a rozsdavirágok,
Még biztonsági őrök a forgalmi iroda előtt.
De látod, a terület pontos határa sem tisztázott,
Már lakat alá tették a melegedőt.
Még utas szívemben a lángsugarú MÁV,
Még zakatol benne a hátramenet.
De nem tolatunk, nem is csatlakozunk már,
A sínre is hiába hajtanám fejemet.

Befagynak a váltók, éjjel mínusz húsz fokot mértek.
A pályaudvarokról is késve indítanak.
Csak egy hajtány volt, meg ipari vágány az élet.
Deres fejem elfér hő kebled alatt.
De mondd: mit akarsz még, a hőhatásod
Megigézi, lám, a sóvárgó természetet.
Harmadnapra mediterrán nap süt, és sosem látott
Rekordot fut a higanyszál a zéró felett.