Jelige: Bíró-toll – Ébresztő!, Nem láttad..., A fiatalokhoz
Jelige: Bíró-toll
Ülj le kérlek ide a romra
fújd ki magad kérlek
akár sírhat is a szemed
Vírtuális versnapló 1956 októberéből
Megírók:
Ostrowski Mihály – gyári munkás
Ostrowskiné Tóth Katalin – háztartásbeli
1956. október 28 vasárnap
Ébresztő!
(a magyarokhoz )
Van az a hit
ami egy népet
megmozdít,felébreszt
és erős harcra késztet?
Fontos a múlt
mert a nemzet áll régóta
mikor volt igazságtalanság
a nép megmozdult!
Csak mostanában van csend,
körülöttünk most rabság leng
hát ébresztő föl
mielőtt szívbe ér a tőr!
Nincs rondább egy alvó nemzetnél
kit ledönt az ördögi szél
talán ha felállnátok
szíveteket kinyitnátok!
Mit mondtok majd
hogy nem bírjuk a zajt?
Őseitek a túlvilágon
ezt kérik majd számon!
Az összes hős sír
a túlvilágról átjönni nem bír
Ébresztő Magyarok!
Vegyétek fel a pajzsot!
Ostrowski Mihály
1956. október 29. hétfő
Nem láttad...
Nem láttad a férjem Magdika?
Nem jött már rég haza,
majdnem két napja.
Keressem a romok közt?
Nem mondhatok semmit!
Annyit azért mégis csak: él!
Csak tudod,kikérdezik.
Leíratják vele terveit.
De nem tőlem tudod!
Csak a régi ismeretség miatt mondom!
Az uramat nem szoktam kikérdezni
tudod, nem lehet nekem zaklatni.
Köszönöm, drága Magdika!
Tudtam rád számíthatok.
Emlékszel tehát még rá
a gyárban mi nagy barátok voltunk.
Kérlek fogadd el ezt a kis szőlőt,
nálunk termett, reggel szedtem.
Másom sajnos nincs
manapság már minden kincs.
Szőlő! Azt szereti a férjem!
Elfogadom, köszönöm szépen,
de most menj a házam elől,
meg ne lásson egy őr!
Ostrowskiné Tóth Katalin
1956. november 2. péntek
A fiatalokhoz
Miért borogatsz épületet
miért teszed tönkre hazád
gyere fogd a kezem
Majd én haza viszlek
hogy átgondold tetted
most sír a szemem
Alig vagy tizenhat
s már fegyver szorítja mellkasod
hamar jár a kezed
A cél nem pontosan ez
demokráciát születni jöttünk
s jó lenne ezt veled
Tanulj méltósággal harcolni
hogy majd egyszer példa légy
meséljenek rólad történetet
Várj! Ne lőjj! Még ne!
Gondold meg jól
hisz azok is emberek
Ülj le kérlek ide a romra
fújd ki magad kérlek
akár sírhat is a szemed
Nemsokára vége a harcnak
megszületik a cél
csak okosan kell cselekedned
Várj!
Ostrowski Mihály