Példaként - a sokak szerint egyik legjobb vers ebből a kötetből - az Elhagy című művét említeném és ebből az utolsó néhány sort emelné ki: ”Ott a világ, lesz más, aki vár! / Lesz majd benne, kit elhagyj. / Csukd be az ajtót, vissza se nézz: / várni a könnyebb, menni nehéz, / lesz, ki elárul, lesz, ki elárvul, / mindig lesz, aki vár, aki fél, / mindig lesz, aki vissza se tér, / megszül, és meghal, és elhagy.”  

Szabó T. Anna Cegléden

A minap Szabó T. Anna látogatott el Ceglédre, a Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola diákjaihoz, hogy felolvasást, beszélgetést tartson. Ez mindössze egy órás találkozó volt, de rengeteg információval szolgált magáról és műveiről egyaránt. A beszélgetés a ceglédi Művelődési Központban kapott helyet, ahol egy kis teremben, nyugodt környezetben élvezhettük a költőnő műveit. A beszélgetést az iskola egyik tanárnője szervezte, vezette. Nem csupán a tanulók vettek részt, hanem számos tanár is érdeklődve ült be az eseményre.
   Az alkotó bemutatkozásként az életéről mesélt: „Kolozsváron születettem 1972-ben, majd pár évvel később áttelepültünk Magyarországra. Tanulmányaimat Szombathelyen és a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen végeztem, majd az angol Reneszánsz és Barokk PhD-programot teljesítettem”. Látszott a közönségen, hogy ezeket az adatokat többen nagyon különlegesnek találták. Irodalmi pályájáról is részletesen beszámolt, így megtudhattuk, hogy nem csak lírai és prózai műveket alkot , hanem emellett műfordító és szerkesztői munkát is végzett: fordította többek között Sylvia Plathot, Stuart Parkert, sőt a British Councilnak és a Magyar Könyv Alapítványnak, cikkeket és kritikákat írt. 

   Szabó T. Anna négy megjelent kötete közül felolvasott a régebbi kiadású Rögzített mozgás, majd a Fény illetve a legújabb Elhagy-ból is. A Rögzített mozgás című kötetből az alkotó felolvasott néhány művet. Az előadás után a nézők közül sokan jelezték, hogy aki még ezelőtt nem olvasta az költőnő alkotásait nem sok ehhez hasonló verssel találkozott, hiszen ezek nem szokványos témájú versek, főként az otthoni tevékenységekről, a házimunkáról vagy csak egy tárgyról szólnak. Ahogy Szabó T. Anna is mondta „ezek nem a legfontosabb versei”, mégis mindenki számára egyediek voltak. 

   A Fény című kötet, központja a fény, de valamelyest mégis más. A mű nyolc részes és Moholy Nagy László munkája alapján - a fotográfiai látás nyolc eleme - készült. Az emberek számára az volt megdöbbentő, hogy hogyan lehet ilyen sok szemszögből látni egy helyszínt, úgy mint egy forgalmas utcát, ahol nem csak az autókat lehet észrevenni, hanem a fényeket és az ott lévő emberek tevékenységét. Ez a Népstadion metrómegálló című költemény volt, melynek felolvasása alatt tükröződött a hallgatóság szemében, hogy ámulnak azon milyen aprólékosan és pontosan ír le egy – a forgalmas utca számára - jelentéktelen eseményt:„A zöldséges lány épp káromkodik/csapzott hajáról lecsúszott a sapka./ Egy öregasszony félig térdepel:,/az imént hasadt szét a nejlonszatyra./ A lángosbódé párás ablakán át/ kifelé tolják a nagy, tejfölös, zsíros lapótyát. Kutya szimatol./ Tél van és délután. Nyirkos, ködös.” (pillanatfelvétel című részlet)

   Az Elhagy című legújabb kötetéből is felolvasott Szabó T. Anna. Ez az elmúlást, elhagyást mutatja be anya-gyerek vagy éppen szerelmi kapcsolatokon keresztül. Példaként- a sokak szerint egyik legjobb vers ebből a kötetből - az Elhagy című művét említeném és ebből az utolsó néhány sort emelné ki: ”Ott a világ, lesz más, aki vár!/Lesz majd benne, kit elhagyj./Csukd be az ajtót, vissza se nézz:/várni a könnyebb, menni nehéz,/lesz, ki elárul, lesz, ki elárvul,/mindig lesz, aki vár, aki fél,/mindig lesz, aki vissza se tér,/megszül, és meghal, és elhagy.” 
   Az egész találkozóban az volt a legjobb, hogy nem csupán végighallgattuk a verseket, hanem megismerhettük hogy Szabó T. Anna minek a hatására, milyen események és érzések alapján írta meg műveit, így például gyermeke születése után keletkezett verseire nagy benyomást gyakoroltak a gyermekvállalás tapasztalatai.
   Az összejövetel végén Szabó T. Anna szívesen fogadta a további kérdéseket, illetve dedikálta kötetet. 

   Mindent összevetve, elég sok személyes dolgot megosztott velünk, és versei eredetét is, ez sokszor nagyon fontos egy-egy alkotás megértéséhez. Az egész közönség egy kedves, barátságos és közlékeny művésszel ismerkedhetett meg közelebbről.
   A költő ars poeticájával zárnám az egész beszámolót: ezt „tükrözte” az egész író-olvasó- találkozó, valamennyien a pillanat a „most” jelentőségét éreztük: „Ha múlni akar, mért őrizni meg?/Üres tükör legyél, ha nézni kell./Gyűjtsd tenyeredbe az esővizet./Szorítsd, szorítsd. A volt most múlik el.” Mindenkinek csak ajánlani tudom!

Kép és szöveg: TAJCS CSILLA
 

A szerző korábbi pályamunkája:

Takács Zsuzsa Cegléden - http://www.irodalmijelen.hu/?q=node/3369

Kapcsolódó:
A korábbi pályamunkák itt olvashatók: http://www.irodalmijelen.hu/?q=taxonomy/term/117