Éppenséggel indulhatott volna sértődéssel is az ismeretségük, és lehetnének negyven éve faséban – szerencsére ennél azért sokkal „jobb fej” Petőcz és Zalán is, és igazi barátsággá nőtte ki magát kapcsolatuk. Pályájukon megannyi párhuzam, és legalább ennyi egyedi szín és hang fedezhető fel. – A Nyitott Műhelyben egy jókedvű beszélgetéssel ünnepelték a két szerző közös születésnapját, miközben csülkös bableves rotyogott Finta Laci boszorkánykonyhájában.

Rónai-Balázs Zoltán összefoglalója a Tokaji Írótábor harmadik napjáról.

2. nap

Nos, elnézést a kimaradásért, de valóban kimaradáson voltam. Hivatkozom arra az emberi gyengeségre, mikor képtelen valaki ellenállni egy jó beszélgetésnek. Ám ezek a beszélgetések teszik ki a tábor kétharmadát, és ez is az egyik, bár a hivatalos programban meg nem hirdetett része és értéke.

Nem meglepő, ám annál örömtelibb módon idén is kezdetét vette az immáron hagyományos Tokaji Írótábor, melyről van szerencsém tudósítani.

Elöljáróban leszögezném, hogy magam is aktív, érdeklődő résztvevője vagyok az eseménynek, így tudósításom is inkább szubjektív, mintsem a hivatalos történéseket merev részletességgel közvetítő írás. No, de ezt gondolom, mindenki megérti! Egy írótábor a szakmai, baráti találkozások színtere is, sőt az ismerkedésé is, az izgalmas és érdekes programokon túl.

Ha azt gondoljuk, a gombamód szaporodó okkult és „ezó”-jelenségek csak korunk sajátjai, nagyot tévedünk: a spiritizmus a 19. században szökkent szárba Magyarországon, és rövid idő alatt olyan népszerűvé vált, hogy a költőket, írókat, tudósokat sem hagyta érintetlenül. A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása azt járja körül, hogyan jelent meg Arany János és kortársai írásművészetében a lélek- és szellemhit, s vajon táncoltattak-e asztalt legnagyobb poétáink. Különös kiállítás látható a Petőfi Irodalmi Múzeum aulájában: „A kép-mutogató.

Térerő itt sincs, fák bőven, a mogyoróhegyi kilátás felülmúlhatatlan, de ott van kárpótlásul a medence – hasonlítgatom egy veterán rutinjával a két helyszín közti különbségeket, pedig ez még csak a második FISZ-táborom. Idén a Szokolya melletti Királyréten, július 18–22. között.

Kettős könyvbemutatón idézték meg Cs. Szabó László emlékét a Magyar Művészeti Akadémia beszélgetésén, noha e kivételes, „világfi” honfitársunk olyannyira aktuális és kortárs, hogy az emlék szó nem is igazán illik a neve mellé. Hogy miben áll tudásának, stílusának és említett modernségének titka, ezt vitatták meg Szakolczay Lajos, Falusi Márton, Kucsera Tamás Gergely és a műsorvezető Nagy Borbála Réka.

Vajda Boróka képes jegyzete a Hajdúböszörményi Írótáborról.

Aki a VB-döntő helyett a pesti Szent István parkot választotta vasárnap este, cseppet sem járt rosszul: a Verspark című sorozat zenés estjén Grecsó Krisztián és Hrutka Róbert pengetett és olvasott, mi több: megismertük a legjobban ukuleléző magyar írót. 

Négy költőnő, egy zenész – a Belső tenger című sorozat estje a Nyitott Műhelyben ismét rejtelmes tájakra repítette a hallgatóságot, akár megtalálhatók azok térképen, akár a lélek mélyében keresendők. Izsó Zita, Nagy Hajnal Csilla, Simon Bettina és Terék Anna felolvasását Meggyesházi Éda kísérte énekével és cimbalommal.

Új kötettel jelentkezett Halmosi Sándor: a Lao-ce szenvedélye című versgyűjtemény az Ünnepi Könyvhétre jelent meg. Szenvedélyről és csendről, elvonulásról és szellemi közösségről beszélgetett a költővel Laik Eszter a Háló Közösségi Központban, ahol néhány héttel korábban az Irodalmi Jelen díjait vehették át írók-költők-irodalmárok.

Rengeteg munka belefért. Ha hallottad volna a srácok felolvasását, igen, táborzáráskor mind felolvastak, szóval ha hallottad volna, meglepődtél volna azon, hogy miket alkottak. Kértem tőlük írást, szeretném közölni őket az IJ-ben.

Elbúcsúztak Kányádi Sándortól barátai, tisztelői, költőtársai és költőtanítványai a Petőfi Irodalmi Múzeum estjén, ahol suhogó lombok alatt, lassacskán enyhülő hőségben hallgathattuk az ismerős-kedves sorokat.

A Kortárs folyóirat hatvanéves történetét bemutató kötet jelent meg Buda Attila tollából, amelyet lehet, hogy hamarosan teljes digitális repertórium is követ – ezt Thimár Attila, a lap főszerkesztője harangozta be a könyvbemutatón. Ideológiai harcok, sorsdöntő fordulatok, kedves anekdoták övezték a több évtizedes fennállás történetét, és az est után az újabb hatvan évre koccinthattunk.

Kiállításmegnyitóval egybekötött könyvbemutatót tartottak az Izraeli Kulturális Intézetben: Uri Asaf A rózsa türelme című verseskötete mellett festményeit is megismerhette a közönség. Illés Andrea, a Scolar Kiadó főszerkesztőjének kiállításmegnyitó-beszéde.

Nem véletlenül a dél-amerikai kontinens nyugati részének csodás földrajzi jelenségeihez fűződik a legtöbb „ufólegenda”: az andoki kultúra keletkezése és virágzása európai gondolkodással nehezen felfogható. – Peruba repített minket az Országos Idegennyelvű Könyvtár estjén egy magyarul beszélő andoki házaspár.

Ha nem is vizes vébé, de pancsolós hangulat fogadta a Vörösmarty térre vasárnap délután kilátogatókat. A szokásos évi zuhé, úgy látszik, elmaradhatatlan, ezúttal kicsit tovább is tartott a megszokottnál, de a hétvégét azért napsütés zárta a téren. Remélhetőleg a könyvesek és olvasók kedve is ekként alakult.

A hétvégi strandhangulat köszöntött már pénteken a könyvhetezőkre, szombatra pedig ellepte a régi-jó tömeg a Vörösmarty-teret; dedikálások és könyvek özönéből válogathatott a kitartó olvasó. Ahogy kitartottak a könyvesek is, és a pavilonok szerencsére túlélték a péntek éjjeli förgeteget. – Képriportunk a pénteki és szombati napból ad ízelítőt.

2018-ban az Irodalmi Jelen hagyományos díjátadó ünnepségén két fődíjasunk egyikeként Rakovszky Zsuzsát köszönthettük. „Rakovszky Zsuzsa kikergeti az esti álmot a szemünkből, megsemmisíti az unalmat, gondolatai átélhetősége, kényelmes öltözete elviselhetőbbé teszi a létet” – hangzott el akkor a díjazott költő-író laudációjában, s ez mára csak még igazabbá vált. Isten éltesse szerzőnket, a kortárs magyar irodalom egyik legkiválóbb alkotóját!

Idén fontos változás fogadta a közönséget a 89. Ünnepi Könyvhét és 17. Gyermekkönyvnapok megnyitóján, a Vörösmarty téri színpadon. A meglepetés a köszöntőt és megnyitót mondó személyek kilétében rejlett. De egy új kezdeményezéssel is találkozhatunk, amely a diszlexiásokat segíti. – Tudósítás sok képpel az első napról.