Ugrás a tartalomra

.

Emlékezés Vas Gerebenre

Enyingen vendégeskedett az irodalomtörténet

A végéhez közeledő esztendőben több rendezvény – köztük egy sikeres diákvetélkedő – hozta közelebb Vas Gereben alakját és életművét napjaink közönségéhez, a nevét viselő művelődési ház és könyvtár szervezésében. Enyigen 2018-at – az író születésének 195., halálának 150 évfordulóját – Vas Gereben emlékévnek-nyilvánították. – Hudy Árpád tudósítása.

Vas Gereben már születésének századik évfordulóján, 1923-ban elfeledett írónak számított, de azért még országosan megünnepelték centenáriumát. Aztán tovább szorult ki a mindenkori irodalmi kánonokból, tankönyvekből s az olvasók emlékezetéből. Csak egykori szűkebb pátriájában, s e vidék központjában, Enyingen eleven máig hagyatéka, ezért is nyilvánította a város 2018-at – az író születésének 195., halálának 150 évfordulóját – Vas Gereben emlékévnek.

A végéhez közeledő esztendőben több rendezvény – köztük egy sikeres diákvetélkedő – hozta közelebb az ünnepelt alakját és életművét napjaink közönségéhez, a nevét viselő művelődési ház és könyvtár szervezésében, a helyi iskolák közreműködésével. Az emlékév méltó befejezéseként pedig budapesti irodalomtörténészek előadásait hallgathatták meg december harmadikán az egybegyűltek a művelődési ház nagytermében.

A konferenciát megnyitó Viplak Tibor polgármester köszöntője után a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, dr. Kecskeméti Gábor idézte fel az írót és korát. Szavaiból kiderült, hogy Vas Gereben ellentmondásos személyisége és egyenetlen – kiváló és művészileg kidolgozatlan részeket egyaránt tartalmazó – munkássága híven tükrözi az európai irodalom tizenkilencedik századi paradigmaváltását. A klasszikus motívumok és minták követését ekkor váltják fel a személyes és közösségi élmények, előtérbe kerül a nemzet és a nép. Kompozíciós és stiláris hiányosságai ellenére Vas Gereben a magyar népiesség kiemelkedő alakja.

A pódiumra ezután fellépett maga az író – egy rövid jelenet erejéig. A kiegyezés évének képzelt irodalmi szalonjában egy korabeli úrhölgy élethű alakítójaként Kovács Gabriella könyvtárosnő „interjúvolta meg” Vas Gerebent, illetve az őt hitelesen a közönség elé idéző Kató Balázs keramikusművészt. A profi színjátszókhoz méltó produkció szemléletesen és élvezetesen villantotta fel az író viszontagságos életének főbb momentumait, emberi és művészi hitvallását. 

Vas Gereben alakját idézték meg

 

Dr. Császtvay Tünde, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa, osztályvezetője árnyalt képet festett Vas Gereben irodalmi munkásságáról, kiemelve, hogy a nyomába lépő nemzedék kritikusan viszonyult a romantikus magyarságkép túlzó idealizálásához, s felrótta a nemzeti szempont érvényesítését a művészi rovására. Ezzel együtt nem hiányoztak koronként a méltató hangok sem, elismerve az író erőteljes nyelvét, jellemábrázoló tehetségét. És noha már 1945-ben száműzték a kötelező iskolai olvasmányokból, a mai napig megvan a helye a magyar irodalomban.

Befejezésül a konferencia harmadik előadója, Szabó-Reznák Eszter, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének kutatója elevenítette fel a Vas Gereben tiszteletére rendezett 1923-as centenáriumi ünnepséget, melyen Rákosi Jenő mondott emlékbeszédet az író fürgedi szülőháza előtt összegyűlt úri és értelmiségi közönségnek, majd odament a tisztes távolban álldogáló falusi ünneplőkhöz, és népi nyelven méltatta nekik híres földijüket.

Rendhagyó író-olvasó találkozóra került tehát sor Enyingen, s az elhangzottak alapján talán kedv támadt egy csöndes téli estén leemelni az otthoni vagy a könyvtári polcról méltatlanul mellőzött nagy írónk, Vas Gereben valamelyik időtálló művét, mondjuk a Nagy idők, nagy emberek vagy A nemzet napszámosai kötetét. S ha nem volna kéznél, akkor képernyőre is hívható a Magyar Elektronikus Könyvtár virtuális polcáról.

 

                                                                                                                                 Hudy Árpád

 

    

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.