Verseivel búcsúzunk Simándi Ágnestől.

Távozó idő –
arra int,
abban legyek jelenvaló,
amiben emlékét észleli a pillanat.
(Keszthelyi Rezső)

 közvetlen kapcsolatom van az égi hatalmakkal, az élő istennel, igazán bízhatnának bennem egy kicsit az urak
Jász Attila ezzel a művével elnyerte az idei Quasimodo Emlékdíjat

Békeidő van, a mellkason új seb.
Szörnyeket éget az utcai lány.
Zöld szemeimből vén mély kút lett.
Semmire jó csak a holnapi nyár.
Nem tudsz már se ölelni, se ütni.

a planétámon nem élek egyedül velem
nem hal ki az itteniek közül senki sem
a hal álma nem a halál ma
(Faludi Ádám)
 
 

majdnem mindenki elpusztult a hajón
a természet roppant ereje előtt meghajolva
változtattam meg tervemet
Jézus születése helyett magát
hajótörésünket festettem meg
Jász Attila ezzel a művével elnyerte az idei Quasimodo Emlékdíjat

kisméretű, egy számmal nagyobb
nagyméretű, egy számmal kisebb
normális, szellemileg visszamaradott
Wehner Tibor

egy éjjel hazafelé menet idegen kutyára bukkantam, aki hazakísért, és nem akart elválni tőlem, meg akartam tartani, de apám nem engedte, láttam, hogy veszi a puskáját, és kimegy a házból, amikor visszajött, számon kértem, mit csinált kint, röviden csak annyit válaszolt, a kutya veszett volt
Jász Attila ezzel a művével elnyerte az idei Quasimodo Emlékdíjat

Ennek felül
bárki más aki
hab és nem
habozik megmarad
fehéren legfelül

A vers elképzelhető megírási ideje táján kezdhetett el Sziveri János leszámolni azokkal az illúziókkal, amelyeket a megváltozó, megváltoztatható társadalomról táplált. (Z.T.)

 
Xu Zeping mesternő szavait hordoztam fejemben.
Már két-három éve rezegtek bennem (lépteimbe is
beivódtak, mindenfelé elkísértek) ám, hogy mit mondott:
leírnom azt lehetetlen.

 
Köszöntjük
a 75 éves
Sohár Pált,
költőt, írót, műfordítót!
 

 
Tollaitok szűzhavát
Egyik éjjel összejárták
A beszabadult kutyák.
(Acsai Roland)

árnyék alig észrevehető árnyék
nem itt nincs párbeszéd üvegbúra ez vaslemezzel
se képernyő se mikrofon
nem történik semmi
némaság
 

az utolsó kép rólunk mintha
homokviharban készült volna
pedig akkor már hosszú ideje
láthatóan semmi sem moccant
a mélyben ülepedett
a szemcsékre bontott valóság

"Tele pohár, árnyas lugas,
kiszuperált tehervagon,
összeállt az idilli kép
a gyümölcsös domboldalon,
s helyet talált minden emlék:
iparnegyed, barackliget,
elkerült vagy vágyott vidék,

megélem most mindegyiket." - Bálint Tamás versei

Visszatérve az „állat-versekre”, mivel Acsai Roland ezekből válogatott ki hármat fordításra, ezekre is áll az, amit Ted Hughes egyik angol kritikusa írt, hogy ő „belülről láttatja a természeti világot” - Ted Hughes versei Acsai Roland fordításában és Gömöri György bevezetőjével

 
Van a tenyeremben, bőr alatt, tükör.
A másik tenyeremben homályos üveg.
Az arcom önmagának előre köszön,
s pislog szemek nélkül a kikapart üreg.

Kísérem haza Piroskát, gyomromban kövek.
Vízbe toccsan a fogsorom.
Magam vagyok az erdőben az erdő.
(Sós Dóra)
Én a farkas vagyok. És te ki vagy?
Nem érdekes, mondta a pipacs,
és ukmukfuk, csak úgy,
szőröstől-bőröstől megette a farkast.
(Zalán Tibor)

 
Vajon meddig invitálsz,
ó, szép Mediokritász,
mozdulatlan végtelen,
míg én neved éltetem?

számlám mégis duzzad, duzzad
postásom nem ró fel kölcsönt
már a borok is hazudnak
politikát és erkölcsöt
Köszöntjük a júniusban hetvenedik életévét betöltött költőt, prózaírót, Bágyoni Szabó Istvánt.