Barna Dávid, az Egy magyar regény című prózakötet rejtélyes szerzője válaszolt kérdéseinkre.

Bartók Imrét Fém című regénye kapcsán Csobánka Zsuzsa kérdezte kegyetlenségről, biomechanikáról és arról, miért törekszik az olvasó folyamatos elbizonytalanítására.

Böszörményi Zoltánnal, lapunk József Attila-díjas főszerkesztőjével olvashatnak interjút életművének néhány mozzanatáról, jövőbeni terveiről és az elismerés körüli botránykeltésről.

Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkárt kérdeztük a József Attila-díj körül felmerült vitás kérdésekről, a díj presztízséről és a párbeszéd lehetőségéről az írószervezetekkel.

 
Végh Attila költőt, esszéírót, szerkesztőt kérdeztük a József Attila-díj apropóján.
 

Krusovszky Dénest kérdeztük a József Attila-díj kapcsán költészetéről, szerkesztői tevékenységéről és arról, miért nem vette át az elismerést.

Pongrácz P. Mária temesvári írót, műfordítót írókollégái és barátai a napokban köszöntötték fel az a Románia Írók Szövetségének temesvári székházában 70. születésnapján. Ez alkalomból beszélgettünk vele – akit ma is minden ismerőse Marikának szólít – hét évtized kedves és kevésbé kedves emlékeiről, életről és irodalomról, egy nyugdíjas író hétköznapjairól.

​​​​​​​Horváth László Imrét kérdeztük az Előszezonról, költészetéről és Nézd, havasak a fák, tél van című regényéről. 

László Noémit, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának új elnökét kérdeztük a szervezet célkitűzéseiről, működésének feltételeiről és, természetesen, költészetéről. 
 

 
Makkai Bence Dombok, fények, mesék című tárlatán fotóművészet és irodalom különleges találkozása valósult meg.  A fényképeket kortárs erdélyi alkotók versei és rövidprózái illusztrálják. Az alkotót az összművészeti vállalkozásról, valamint a Holtvágány című filmje kapcsán a szakmához fűződő viszonyáról kérdeztük.

Bajnai Nórát kérdeztük a Félvégtelen című kötet kapcsán kialakult vitáról, a kritika feladatairól és arról, mivel foglalkozik a mindennapokban. 

Lövétei Lázár László költővel, a Székelyföld főszerkesztőjével beszélgettünk köteteiről, Dsida Jenőről, Radnóti Miklósról, lapszerkesztésről, fordításról és arról, miért fontos az ecloga keretei között megszólaltatni egy zöld mozgalomba belehabarodott poétát.

Csáki Judittal, a Revizor főszerkesztőjével beszélgettünk többek között arról, képesek-e tovább működni, mi a véleménye  az NKA döntéséről, és hogyan lehetne az online kulturális lapok presztízsét növelni.

Turi Tímeát, a Magvető új szerkesztőjét kérdeztük munkájáról, a kiadóhoz kapcsolódó terveiről, és arról: miért ír mostanában inkább verset.
Kapcsolódó: Turi Tímea versei
 

Jász Attilát kérdeztük az Új Forrás anyagi lehetőségeiről, a Csontváry-ciklusáról, az istenbőréről és arról: miért olyan fontos a tenger.
 
 

 Mint ismeretes, néhány héttel ezelőtt Závada Pál és Parti Nagy Lajos letiltották műveik sugárzási jogát a Magyar Rádióban. Závada Pállal döntése előzményeiről és visszhangjáról beszélgettünk.

Kemény Lilit kérdeztük első kötetének verseiről, nemzedékéről, az apai örökséghez való viszonyáról, valamint a Petri-díj kurátoraként végzett munkájáról és az ellentmondásos döntésről.
 
 

Lovas Ildikót kérdeztük a vajdasági irodalom Csáth-komplexusáról, a Spanyol menyasszonyról, a Rotary Díjról, a történelemhez és a nyelvhez fűződő viszonyáról.
 
 

"Nem tudom szétválasztani a szerepeimet. Sok dolog érdekel, sokak szerint el is aprózom magam. Lehet. De ebből a sok színes elemből áll össze az életem és az életművem, akár egy kaleidoszkóp ábrája" – mondja L. Simon László, Hevesi Mónár József kérdéseire válaszolva.

Gaborják Ádámot, a József Attila Kör 2012. január 1-jétől megválasztott elnökét kérdeztük terveiről, az idei év rendezvényeiről, a tudományos pályáról, és arról, kíván-e szépirodalommal berobbanni a köztudatba.