A nyolcvanas évek elején találkoztam vele utoljára, Aradról utazván a szeretett szomszéd városba, Nagyváradra, ahová családi szálak fűztek, s kamaszkori, öröknek tűnt barátság.

Néha a kígyó győz. Az ember veszít.
Vagy fordítva. Nekem már úgyis mindegy

…a költészet végtelen hatalma
nyűgözzön le.
Ezért, és csakis ezért ér

…a költészet végtelen hatalma
nyűgözzön le.
Ezért, és csakis ezért érdemes élni!

„Itt Isten sem fizet kártérítést,
hanem összevissza mocskolja a kátrányos eget!”

jönnek rendre jegyet lyukasztani / a falfehér éjek s napok...

Vinynynynynynynynynynyny-
nyog az egér a macska szájában,
felkoncoljuk macskástól...

Nekem már nincs anyám,
megették a súrolókefék.
Apámat megették a savak...
(Azóta én sem vagyok,
kimásoltak engem egy tankönyvből.)

A Szép versek antológiát ebben az évben Péczely Dóra helyett Szegő János szerkesztette. Mennyiben tér el az ő kánonja elődjének válogatásától? Mely szerzők kerültek be öt éven át folyamatosan a kötetbe?

Talán még nem vagyunk felkészülve Zudor János merész költői képzettársításaira, de az is lehet, hogy a versek mögötti embert kellene alaposabban megismernünk. A rusnya valcert Boldogh Dezső mutatja be.