Irodalmi Jelen
  • Smit Edit

    Tizenhat perc

    A járdákon az emberek egyenes háttal álltak, többségük az útkereszteződés felé fordulva, sokan lehajtott fejjel néztek maguk elé. A gyalogátkelőhely négyzetének minden oldalán férfiak és nők, idősek és nagyon sok huszonéves. Tömött sorfal alakult ki a felülről nézve szabályos mértani lap vonalán, középen kisebb űrrel. Mintha megbeszélték volna, egymástól egyenlő távolságban találtak helyet maguknak. Arccal a forgalommal szembe fordultak, mereven tartották a feliratos táblákat. Kisebbeket és nagyobbakat, kézzel írottat és nyomtatottat. A vastag, vörös és óriás, fekete betűk beszéltek helyettük: vádoltak, követeltek, számonkértek, szembesítettek. Felkiáltójelek nélkül. Ponttal. És csenddel.