Az Irodalmi Jelen TOP10-es áprilisi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

„Stiller Kriszta nem akar öncélúan művészkedni, nem borítja az allegorikusság jótékony homálya a semmitmondást, a remek metaforák nem a mondanivaló hiányát fedik el, mint oly sok kortárs szövegben. Itt, kérem, elhisszük: minden megtörtént, és minden úgy történt meg, ahogy azt olvassuk, mert a versek boszorkányos hitelességgel szólnak, vérrel írták őket.” – A Ködforgatóról Simon Adri írt.

„A Kötött pálya kötetbe foglalt sokszínű patchwork. Egy élet folthatásait, foltlenyomatait tartalmazza. Deák Csillag érzi a világot. Emellett saját énjét kutatja.” – Csontos Tibor könyvértékelőjét olvashatják.

„ Külön hangsúlyozni kell, hogy az album láthatóvá teszi azon fotók egy részét is, amelyeket Radnóti készített. Radnóti ugyanis – mint amatőr fotós – gyakran állt a lencse másik oldalán, és gyakran kattintott” – Bíró-Balogh Tamás értékelte az Árnyékban éles fény vagy című fotóalbumot.

Fekete Vince lírája szemlélődő, érzéki költészet, olyan, mintha az olvasó egy kis csendes falusi lakból indulna el, és ugyanoda térne vissza. Talán csak gondolatban utazik, az út élménye viszont annyira intenzív, hogy az elképzelt külső és belső táj valósággá válik, megelevenedik előtte.

A Mutatványszám Umberto Eco utolsó regénye, amely nemcsak rövidségével lóg ki az életműből. Az egyszerűnek tűnő cselekmény mögött fontos következtetések húzódnak meg a mai média működésére vonatkozóan. Biró Dániel értékelte a könyvet.

„Nemcsak csatákról és háborúkról esik szó a kötetben, hanem azokról a milliókról is, akik az embernyomorító események, történelmi fordulók során a teljes kiszolgáltatottság állapotába jutottak. Prostituáltak, gyerekharcosok és szolgák élete tárul teljes valójában elénk.” – Jászberényi Sándor A lélek legszebb éjszakája című novelláskötetéről Molnár Dávid írt.

„A félelmekkel bekerített ember számára a megoldást, a segítséget az a Mindenható adhatja, aki betöri, azaz kinyitja az ajtót, szabaddá teszi az ember, a költő lelkét” – Nagy József Levente Csillagok közt kifeszítve című verseskötetét Komán János értékelte.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es márciusi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

„Nő és férfi egyenrangú viszonyát nemcsak a férfiaknak, de a nőknek is tanulniuk kell. Számomra erről szólt a Törésteszt.” – Szabó T. Anna novelláskötetéről Alexovics Ingrid írt.

Tudta, hogy Petőfinek van távol-keleti rokona? Olvasta már, hogy a költő egyik leszármazottja kocsimosó, a másik pedig piaci árus volt? Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tartogat Borzák Tibor Rokonom, Petőfi című könyve.

A fejlődésregény, a napló és a memoár műfaji jegyei keverednek Lanczkor Gábor új könyvében, az Apás szülésben, amelynek segítségével egyszerre éljük át a rendszerváltást, az apává és fiatal özveggyé válást.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es februári ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

„A Holnaptól minden rendben elbeszélője és főszereplője Beni, a gimissé váló kamasz, akit lepattint New Yorkba migráló első szerelme, és ezért a srác olyan bánatos lesz, hogy megváltozik az élete.” – Tallér Edina kamaszregényéről Boldog Zoltán írt.

„A novellák elbeszélője az öröklétet, a szellemvilágot, a mestereket faggatja a maga csendes módján, miközben hivatalban ül, vagy katonakorának emlékeihez tér vissza, esetleg egy budapesti bérház kertjében találja meg a maga édenét.” – Boldogh Dezső írása Tóth Imre A kert című kötetéről.

„A mindenkori Esőket és a mostani lapszámot mégsem pusztán a versek avatják irodalmi eseménnyé. Jenei Gyula főszerkesztő mélyinterjúi egyedülállóak a mai magyar irodalomban.” – Boldog Zoltán jól szétszemlézte nekünk a szolnoki lapot.

„A történet szerint Új-Crobuzon elnyomó, zsarnoki, korrupt, de kozmopolita városállama próbál vasutat építeni vad és civilizálatlan síkságokon át, de a városból menekült forradalmárok, szabadságra vágyó munkások kezére kerül, így születik meg a Vastanács” – China Miéville regényét mutatjuk be.

„Mintha a mesélővel együtt – mert Szálinger Balázs egy lehetséges olvasatban egyetlen történetet ad elő negyvenegy versben – megállnánk Magyarország közepén. Ott előbb körbefordulunk saját tengelyünk körül, rövid pillanatképeket exponálunk, itt-ott elidőzünk, aztán élesebb szögben fordulunk tovább.” – A 360°-ról Simon Adri írt.

„Orcsik a háborúnak a lakosságra gyakorolt hatását merőben másképp mutatja be, mint egy hollywoodi produkció tenné. Nála az anarchiának marginális szerep jut, a félelem itt nagyon jól kordában tudja tartani az embereket…” – A Fantomkommandó című regényt Molnár Dávid értékelte.

„Bár a kötet jó, helyenként zseniális, a szerző szűk olvasóközönségnek szánta új regényét, mert a szöveg sűrű, végeérhetetlen mondatai általában (3-4 kiváló szöveghely kivételével) mellőzik azt a fajta gondolati könnyedséget, ami ezt az írástechnikát jól olvashatóvá teszi.” – Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című művéről Alexovics Ingrid írt.