Ugrás a tartalomra

 

Szövegszelfi és patchwork

„A Kötött pálya kötetbe foglalt sokszínű patchwork. Egy élet folthatásait, foltlenyomatait tartalmazza. Deák Csillag érzi a világot. Emellett saját énjét kutatja.” – Csontos Tibor könyvértékelőjét olvashatják.

 

 

Szövegszelfi és patchwork

 

„Tatárka Gézáné csak arra ügyelt, hogy ne lélegezzen.” A mondatot akár Örkény István is írhatta volna, annyira groteszk. Azonban Tatárka Gézáné Deák Csillag mikrosztorijának, az Életösztönnek hősnője. Egyike a szerző fura alakjainak, akikkel benépesítette a Kötött pálya című novelláskötetét. Közéjük tartozik Kucsera Gézáné, a Telemobil főszereplője, aki azért különleges karakter, mert mielőtt lezárták férje koporsóját, mobiltelefont csempészett a holttest alpakkaöltönyének zsebébe. Gondolhatnánk, hogy a Kötött pálya ehhez hasonló hősökkel zsúfolt, de ott van közöttük a szerző is, aki cseppet sem kötött pályát futott be. Bár ez történhetett volna vele, ha családjával nem dönt a kivándorlás mellett. Ő ugyanis a Kárpátok Géniuszának Romániájában nőtt fel, édesapja irodalomtörténész, ami azt is jelentette, hogy az irodalom nagy becsben volt a szülői háznál. Deák Csillag gyerekként is sokat olvasott, mi több, korán kiderült, hogy tehetsége van az íráshoz. Ha úgy tetszik, irodalmilag kötött pályán maradt a négy diplomás, öt nyelven beszélő, tizenhárom éven keresztül Németországban, majd 1992 óta Budapesten élő, íróakadémiát is végzett szerző.

A kötet első, Császármorzsák című rövidprózablokkja afféle szövegszelfikkel indul. Az olvasó jogosan élhet a gyanúperrel, hogy az itt található nyolc történet mindegyike önéletrajzi ihletésű. Ez egyébként a Kötött pályán futó történetmesélések többségében fellelhető. A Szamárfül az első szelfi képaláírása, melyben talán gyermekkori élmények sejlenek fel, s melyben ott van talán az egész kötet két kulcsmondata: „megtalálták a történetekkel teli füzetet”, illetve „a történetek ott ültek a fejében, mintha várakoznának.” S miután megjelent Deák Csillag eme első prózakötete, önkéntelenül is adódik a folytatása: e történetek az évtizedek alatt újabbakkal kiegészülve megunták a várakozást.  Minden novellaválogatás felér egy önéletrajzzal a maga eseményeivel, történéseivel, szereplőivel, tapasztalataival, érzelmi és gondolati sűrítményeivel.

Az úti levél hatású Út-levél ironikus és kesernyés pillanatfelvétel a család életéből, midőn a Nagy Vezér Aranykorszakában eltöltött éveik utolsó pillanatait a bukaresti repülőtéren élik át. A novellából megtudjuk, hogy a román kivándorlási törvény fejenként húsz kilónyi – gyerekeknek feleannyi – tárgyi múltat engedett ki az országból. S mily abszurd, hogy két kislánya a hamis Barbie baba csempészkincsével a ruhája alatt várja a feljutást a repülőgépre, miközben a román vámosok elvették a könyveiket.  Messze még a pillanat, amikor beleszippanthatnak a München melletti lakóhelyük szomszédságában álló csokoládégyár illatfelhőjébe.

Deák Csillag univerzumában hetvenhat kisbolygó, azaz hetvenhat rövidprózai írás kering kötött pályán.  Nevezték ezeket egyperces novelláknak is, de ebben az esetben óvatosan kellene bánni ezzel a címkével, minősítéssel. Az „egyperces” Deák Csillag esetében a rövidséget, a sztori minimal artját jelenti.

Nehéz műfaj a rövidpróza. – Írd meg állva, és húzd meg ülve! – adott tippet a szikár prózához Hemingway. A Kötött pálya kötetbe foglalt sokszínű patchwork. Egy élet folthatásait, foltlenyomatait tartalmazza. Deák Csillag érzi a világot. Emellett saját énjét kutatja. Márpedig a rövidpróza a legrövidebb és leghatásosabb útja az ilyen típusú önfeltárásnak. Az olvasó pedig átadja magát a patchwork folthatásának, és minden képkockáját kiélvezi a szerző pillanatfelvételeinek. Szóljon az a bécsi nőről – az apai nagymamáról –, aki némafilmeket kísért zongorán, hogy pénzt keressen, és a bolhás vászonra figyelt, mikor legyen piano és mikor fortissimo (A bécsi nő). Szóljon akár Celebről, a kutyáról, aki felettébb érzékeny a televíziókészülék elektromágneses hullámára (Házi mozi), vagy meséljen a bányatóról, amelybe meteorit csapódik, és e világűrből érkezett hívatlan jövevény lábujjnövekedési kórt okoz a faluban (Bányató). Máskor pedig a lomtalanításba tévelyedett űrközpontos irányítópultról beszél (Lomtalanítás). De szól arról a növényről is, amely az emberi bőrfelszínen képes élni. Márpedig tekintve az emberi és növényi életlehetőségek drasztikus csökkenését, ez mindkét faj számára túlélési lehetőséget kínál (Féregjárat).

Sci-fi, krimi, valós pesti életszilánk – és sok minden más szövődött a Kötött Pálya Deák Csillag által egymáshoz illesztett patchworkjébe. Példáuk az Idegen nyelv opusa, e sokcsillagos, a felfedezés öröméről, a kapcsolatteremtés konfliktusairól is szóló történet, amelynek hőse a múzeumban a női portrék előtt ülve történeteket talál ki a festők ismeretlen modelljeiről. (Vajon miféle történeteket találhatna ki a képzőművészetről elmélkedő, képzőművészeti szakíró Deák Csillag múzeumban, női portrék előtt üldögélve?) A főhős beleszeret egy lány tekintetébe, követni kezdi, figyeli kommunikációját mindenféle emberekkel, ám ő hiába szólítja meg németül, angolul, a lány a siketnémák jelbeszédével válaszol. De említhetnénk az apát is, aki egyszer fehér zászlót tűz ki a házára, és azt kiabálja, segítség, a lányom meg akar ölni, máskor feketét, és azt kiabálja, több tiszteletet kérek, mert meghaltam! (Fekete-fehér)

Ilyesfajta groteszk és abszurd helyzetek is fellelhetők a rövid mondatok tárházául szolgáló Kötött pályában, a szerző első prózakötetében. Az abszurd pedig e tájékon sem más, mint a harmónia hiánya.  Az itt lefényképezett emberi kapcsolatok mikrovilágában is ott a groteszk, amely az örkényi meghatározás szerint egyfajta válasz az iszonyú önbizalmunkra. Aki Kelet-Közép-Európában szocializálódik, él és mozog, s persze íróember is, óhatatlanul fogékony és érzékeny a groteszkre és az abszurdra. Az írástudó lételeme, stílsajátja, írótárának kötelező tartozéka. Író és olvasó jelbeszédének kötőszövete.

Nem lehet szó nélkül hagyni Deák Csillag gasztrovilágát sem. Látványosan áldoz Krúdy oltárán, hozza a gyomor örömeit. A Vacsoravendégekben a spárga dicséretéből fon szövegkoszorút, a Húsleves Kaporné módra című történetében, amely egy tyúklevesben végződő társkereső kalandot ír le, ez a mondat is szerepel: „A tyúk megkeményedett izmaiba szerelmi viharok íze-sava gyűlt össze.” Erre még a szolgálatkész Vendelin pincérre hagyatkozó Szindbád szájában is összefutna a nyál. Igaz, Szindbád velőscsontja Deák Csillag e történetében csupán megvalósulatlan álom marad. Nekünk azonban nincs hiányérzetünk az Irodalmi Jelent és más folyóiratokat igényes és értő képzőművészeti írásaival tápláló Deák Csillag rövidprózáinak, zsebkönyvsztorijainak olvasása közben.  Nem fogja el az embert semmiféle – Juhász Ferenc leleményét kikölcsönözve – csillagpityergés. Sőt: inkább a derű ül ki az arcára.

Csontos Tibor

Deák Csillag: Kötött pálya. Tipp-Cult Kft., 2015.

 

 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.