• Hamismások és sütőpapírok

    Berka Attila beszélgetése Vass Tiborral

    Ratkó Józseftől jutott el Tandori Dezsőig, a népművelés szakon a bábkészítés- és mozgatás művészete bűvölte el, később gyerekrajzokon figyelte meg a formanyelv és rajznyelv alakulását, s míg költői univerzumában semmi sem lehetetlen, képzőművészként és fotósként mindig más-más színben látja a világot. – Vass Tibort szerkesztője, munkatársa, életműve egyik legjobb ismerője, Berka Attila kérdezte.

  • Fecske Csaba

    Vassolás – a költő, aki a nyelvben találta magát

    Szubjektív megjegyzések Vass Tibor munkásságáról

    2021-ben harminc éve volt, hogy megalakult az ÚB, vagyis az Új Bekezdés Művészeti Egyesület. Alapítója és működtetője az akkor 23 éves Vass Tibor. Emlékezetem szerint a következő évben találkoztam vele először Miskolcon, a Korvin Ottó (később Corvin) utcai buszmegállóban, a Napjaink (később Holnap) szerkesztőségéből jövet, vagy éppen oda menet. Minden helyi szerző, költő- és íróféleségek útja oda vezetett, vagy onnét volt kiakolbólítva.

  • Vass Tibor

    Mettína, az Itsen és a lopott pápabicajos nap

    Ahová a faluban legott
    nem képes lecsapni,
    arról feljegyzést készít.

  • Irodalmi Jelen

    Deák Csillag – Kölüs Lajos: Kijátssza végső aduját

    „Ennyi legyet nem lehet egy csapásra lecsapni, kapkodhatjuk a fejünket. Lapozunk, lapulunk, és közben légy-otton vagyunk, ehhez nekünk is legyekké kell válnunk, nyelvet zümmögnünk, már viszket a lapockánk, jujj, hány szárnyunk nő vajon?” – Deák Csillag és Kölüs Lajos kettős kritikája Vass Tibor A Nagy Bibin és a műlovarnő című kötetéről.

  • Belegondolva

    Reflexiók Vass Tibor írására
    Az alábbi írások Lackfi János kreatívírás-kurzusán készült műhelymunkák, a hallgatók – és maga Lackfi János – Vass Tibor egy prózaversére reflektáltak, amely az összeállítás végén olvasható.
  • Vörös István

    Ilyen a nem

    akit sosemnek / hívnak, becéznek. / Ilyen a nemzet,
  • Vass Tibor

    Érkezési oldal

    A januári hónap alkotója, Vass Tibor verseit közöljük.

  • Az író a nyelvnek nem kalitkája, hanem égboltja

    Szilágyi-Nagy Ildikóval többek közt önismeretről, erőszakmentességről, fiktív szerzőtársakról, szentről és profánról beszélgettünk – s persze megjelent és készülő műveiről.

  • Zsédely-Szabó Tímea

    A megszólítás alapos minimálja

    „Szilágyi-Nagy Ildikó Éjszakai megszólítás című, legújabb novelláskötete a kortárs magyar irodalmi minimalizmus legkellemesebb meglepetése.” – Zsédely-Szabó Tímea tanulmánya
  • Smid Róbert

    Szerző(dése)k, nevek és valami jó megkínzás

    „A referencia mellett az újraírás kérdése is folyamatosan napirenden tartott kérdés Szilágyi-Nagy prózájában. Előtérbe kerül akkor, amikor a szereplők az egyik regényből a másikba vándorolnak.” – Smid Róbert tanulmánya Szilágyi-Nagy Ildikó köteteiről.
  • Szilágyi-Nagy Ildikó

    Lagzi

    „Nem sikerült hazaérnem időre, ezért bosszúból behajtotta a kiskaput. Én a szokott módon, motorral mentem föl a lépcsőn, a kapun is így mentem át, de sajnos leszakítottam a szárnyát, mert hát az a gonosz asszony szándékosan behajtotta, hogy megtréfáljon. A térdem úgy beütöttem, hogy nem tudtam leszállni a motorról.” – Szilágyi-Nagy Ildikó novellája.
  • Szilágyi-Nagy Ildikó

    Reggeli üvöltés

    „Meztelencsigák kúsznak fel a / nedvességre. / A szivárvány felszívódik, / rágószájszervük nyoma marad: / Az üresre tarolt kert.” – Szilágyi-Nagy Ildikó versei.
  • Szöllősi Mátyás

    Transzszibériai Expressz

    Szöllősi Mátyás 2019-ben a Transzszibériai Expresszel utazott egészen Ulan-Udéig. A vonatúton készült fotósorozatát közöljük.

  • Tágasság, ami előrevisz

    Beszélgetés Szöllősi Mátyással
    Író, költő, fotográfus, zenehallgató és korábban zenét művelő alkotó, aki különféle műfajokban feldolgozta már graffitis élményeit éppúgy, mint egy, a mindennapokat korlátozó betegségtörténetet vagy kovásznai, sóvidéki és baskíriai találkozásait olyan emberekkel, akiket a nagyvárosban sosem láthatnánk. Befelé forduló alkatával folyamatosan kifelé, mások felé fordul – többek közt arról beszélgetünk, miként lehetséges ez, és hogy hol tart jelenleg pályáján a sok műfajú, fiatal szerző. – Laik Eszter beszélgetése Szöllősi Mátyással.
  • Szöllősi Mátyás

    Nyolc után

    Válság-triptichon


    Az ajtófélfának dőlve röhögött,
    mint egy ostoba kölyök. Hiába, hogy közel
    negyven volt már, kurvákkal a háta mögött
    és az ölében. Vérágas szemekkel pásztázta
    a szobát, hogy áldozatot találjon legalább
    egy mondat erejéig, ami azonnal megaláz,
    elsősorban téged. Pedig csak a saját
    szomorúságát és gyávaságát nem érti, téved.
    Ott állt tehát, nevetett, amíg te, nyomorult
    hétéves, mozgattad a kezedet a papíron,
    hogy az első szószerkezetet leírd,

  • Szöllősi Mátyás

    Pásztorok

    Fotósorozat
    A pásztorok tavasszal, a hagyományok szerint Szent-György napkor hajtják ki az állatokat. A Nagy-Hagymáshoz közeli esztenán is április végétől szeptember közepéig, az első fagyokig tartózkodnak. – Szöllősi Mátyás fotósorozata.
  • Laik Eszter

    Titkos járatok

    „Különös műfaji „átúsztatásnak” lehettek tanúi, akik annak idején a költő Szöllősi Mátyás versgyűjteményei után első prózakötetét vették a kezükbe. Mert a szerző valóban olyan lágyan és simán mozdította el líráját a próza irányába Váltóáram című, 2015-ben megjelent novelláskötetével, mintha egy folyó sodrásában haladtak volna tovább a művek a maguk útján.” – Laik Eszter kritikája.
  • Szöllősi Mátyás

    Fóbia

    „Egy zöldre festett kétszárnyú ajtó vezet a harmadikon a gangra. Nagyot nyikordult a jobb szárny, mikor megtoltam, hogy már csak azt a néhány métert kelljen megtenni az ajtóig. Ott is álltam egy kicsit, talán arra várva, hogy észrevegyenek. Hogy szinte magától értelmetlenné váljon a kis akcióm, ami egyre inkább a szánalommal vegyes viszolygás érzését kezdte ölteni bennem.” – Részlet Szöllősi Mátyás készülő regényéből.

  • Varga Melinda

    Meztelenebbek leszünk a köveknél

    Esik, novemberködösek az utcák, méregzöld a táj, csupán a fák élénk színjátéka emlékeztet arra, hogy tavasz vége van, lassan nyárba hajlik a május, amikor ezeket a sorokat gépelem. Sétálni indulok, mohazöld esőkabátomon átüt a víz, nyirkos, székelyes az időjárás, de valamiért mégis megfeledkezem a hidegről. Viola Szandra szóképein, színes jelzőin gondolkodom, amelyek elvisznek a tengerhez, és rávezetnek arra, hogy a tenger bennünk lakik.
  • Viola Szandra

    Nyers időt dagasztasz

    Kikerekíti a pirkadatot
    szelídítő lassúsággal,
    jól látszik most,
    a fény komplementer színe
    a hazugság,
    felsötétlik, elsápad,
    holdalma.