Monumentális művet tett le az asztalra Arany Zsuzsanna irodalomtörténész: megjelent az Osiris Kiadónál az első „igazi” Kosztolányi-életrajz, amely mentes minden ideológiai szándéktól és ferdítéstől. A kötetről Gyurgyák János kiadóvezető beszélgetett a szerzővel és Bónus Tiborral.

Két új megjelenéssel is gazdagodott a Hamvas Béla-kiadások sora: az Álarc és koszorú kötet formában, A bor filozófiája első teljes szövegváltozata pedig hangoskönyvként jelent meg – immár nemcsak a Hamvas-olvasók, de a műveit színészi tolmácsolásban hallgatók nagy örömére. Az Alexandra Pódiumon a szerkesztők mutatták be a kiadványokat.

"Bevezetésképp Láng Balázs színművész tolmácsolásában hallhatott a közönség egy csokorra valót a friss kötetből, majd Nyilas Atilla kérdezte a költőt, szenvedésről, öregségről, a kötet főbb témáiról. A szerzőt is hallhattuk felolvasni, ami mindig különleges élmény, a költő hangja hozzáad a vershez." – Lőrincz P. Gabriella beszámolója szerzőnk, Birtalan Ferenc verseskötetének bemutatójáról.

A 20. század Rózsa Sándoraként rajongtunk érte a kilencvenes években: az igazságosztó betyár, aki elveszi a bankoktól az elsíbolt pénzt, és visszajuttatja a népnek. Az elkövető azóta jó útra tért, és ettől még sokkal rokonszenvesebb lett. Ambrus Attilával, a Viszkis rablóval találkoztunk a róla szóló könyv bemutatóján.

A 120 éves Eötvös Collegiumot ünnepelték egykori és jelenlegi diákok az ELTE-n, két impozáns könyv és egy folyóirat bemutatójával. A Kősziklára épített ház és A drága váza című kötetek, ha másként is, de a kollégium örökségéből sarjadtak.

A Sem a férfiban, sem a tájban már a borítójával felhívja magára a figyelmet: az egyszerre gyermeki és naiv, másfelől mélyen felnőtt és metaforikus ábrázolás mögött emocionális, ám nagyon is tudatos költő versei „rejtőznek”. Varga Melindával Böszörményi Zoltán, Mészáros Sándor, és Vörös István beszélgettek az Írók Boltjában.

Fiatal költő debütált kötetével az Országos Idegennyelvű Könyvtárban: Teleki Bálint Télidő-kontinuum című kötete Kovács katáng Ferenc szerkesztésében, a Napkút Kiadó gondozásában jelent meg. A versekre felkaptuk a fejünket, arra pedig, hogy egy nemzetközi szakjogász művei, különösen.

Vajon hol lakott a magyar festőnő, akinek képe az Uffiziben látható? Miért akart Laborfalvi Róza a Bródy Sándor utcába költözni? Ki volt a magyar török pasa?
Igazi kalandos-időutazós barangolásban lehetett részünk a budapesti Palotanegyedben, ahol egy páratlanul sikeres projektből született könyvet mutattak be.

Könyvheti dedikálása előtt az Országos Idegennyelvű Könyvtárban találkozhatott a közönség Peter Gehrisch német költővel, akinek új verseskötete jelent meg az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában, Mandics György fordításában.

„Nem vagyunk vérszomjasak” – szögezik le az Alibi antológiasorozat szerkesztői legújabb kötetük fülszövegében, a lapokról valamiképp mégiscsak dől a vér. Persze a legtisztább irodalom – novellák, versek, anekdoták és feljegyzések – formájában. A bemutatón jártunk.

Szávai Géza új regényében lábnyomok történetét fejti fel: hol a szűz hóban maradt egyetlen nyomét, hol a háborús csatamező lenyomatait, hol az ősök nyomába lépő utódokét, vagy összekapaszkodó szerelmesek eggyé olvasó talpa nyomát. Az íróval Bán Magda beszélgetett.

A Magyar PEN Club vendége volt Aleksander Nawrocki, aki nem is igazán vendégségbe, inkább hazalátogatni jár Budapestre. A költőnek új kötete jelent meg magyar nyelven, az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában. Csisztay Gizella és Mandics György beszélgettek az alkotóval.

Tíz évi „emigráció” után visszatért az irodalomba Haklik Norbert, az egykor nagy port felvert Big Székely Só szerzője. Az Írók Boltjában Száraz Miklós György kérdései nyomán szép lassan beavatta közönségét, miért és hová tűnt el az elmúlt években.

Nádasdy Ádám 70. születésnapjára jelent meg Nyírj a hajamba című verseskötete. A közelmúltban megnyílt Magvető Caféban a költővel Nyáry Krisztián beszélgetett – nemcsak költészetről.

A 20. század egyik legnagyobb francia gondolkodójának talán legkülönlegesebb kötete jelent meg magyarul: az író tárgya önnön életműve. Miközben képet kapunk – szó szerint, fotók által is – Barthes életéről, szinte észrevétlenül bevezet bennünket az elmélet sűrűjébe. A könyvről Darida Veronika, Földes Györgyi és Radvánszky Anikó beszélgettek.

A Petőfi Irodalmi Múzeum új kötete azoknak is rendkívüli csemege, akik jól ismerik a Karinthy életét megörökítő képeket: eddig be nem mutatott, az írót ábrázoló fotók kerültek elő. Az író legendás és kevésbé ismert pillanatairól Kovács Ida szerkesztő, Dragomán György, Fráter Zoltán és Karinthy Márton beszélgettek.

Február 10-én ünnepli születésnapját a Kossuth-díjas dalszerző-énekes-zenetudós. Az Örkény Könyvesboltban mutatták be a róla szóló albumot, zenével és sok történettel.

Kocsis Zoltánra emlékeztek a budapesti Városházán, ahol Tarlós István főpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, és a nemrég távozott zeneművész fia, Kocsis Krisztián is zongorához ült a kiváló előadók sorában. A frissen megjelent utolsó Kocsis-interjúkötetet Juhász Előd mutatta be.

Az Írók Boltjában mutatjuk be szerzőnk új novelláskötetét, február 3-án, pénteken.
„Mi legyen a villámokkal a viharos Balaton partján? Kell, vagy bírod nélkülözni?
Viheted a villámokat, nekem csak a féktelen, őrült kacagásod kell, ahogy szaladtunk az esőben a ház felé. Odaadjam ráadásnak a rettegésem felét?

Ray Bradbury miatt lett először sci-fi-író, aztán Turczi István „térítette el” a szépirodalom felé. Maradt is hű tanítványa évekig, s az eredmény egy frissen megjelent novelláskötet. Ígéretes bemutatkozást láthattunk a FUGA Építészeti Központ tágas kiállítóterében, zenei aláfestéssel.