Ugrás a tartalomra

A teremtő Istennel osztozkodom

Kilenc

A hozzáértő szem csápjait 
láthatatlanná teszi a fény,
a világegyetem tágul, ha
belefújok egy légballonba,
amiben mindennek megvan a
maga helye, mint a magzatnak
az anyaméhben, a perselyben,
jó alkalom ez a magzatnak
az alkalmi helyezkedésre,
az alkalom szüli a tolvajt,
lehetőségeit csökkenti
a törvényszerűség, az esély,
ha a Teremtő fújna a lég-
ballonba, amiben benne van
a teremtett világ, minden szá-
mítás szerint szétdurrantaná.


Haladék 

Amikor ma bementem beteg édes-
anyámmal a belgyógyásznőhöz,
aki levetkőztette, sírhatnékom 
támadt, szerencsére mögötte álltam,
nem láthatott engem, nem kellett, hogy meg-
vigasztaljon, amiért vagy harmincegy-
néhány kilót lefogyott, csont és bőr, hat
hónapja nem tud már nyelni, a hasán 
keresztül Peggel etetik, itatják,
az ismert koncentrációs táborok 
felszabadított, vézna túlélői 
jutottak az eszembe, láttam a fél-
szemű erőszak tompa förtelmeit,
miközben a bekapcsolt rádióból 
hallani lehetett az orosz vadász-
repülők fülsiketítő, torz hangját, 
amint megtámadják Ukrajna támasz-
pontjait, s mivel az orvosnőnek más egyéb
dolga is akadt, a tíz perce pucér 
anyámat betakartam a szvetterrel,
anyámat, aki a remény mentsvára 
számomra, az egyetlen biztonságos 
atombunker, amin egyedül csakis
a teremtő Istennel osztozkodom.

Helyzet 

          / Mizser Attilának/

Amikor éppen huszadszorra mentem 
világgá, szólt a rádió, azóta 
is magában beszél az elhagyott, vén
szobában, amit feltört pár suhanc, ki-

rámolva szinte mindent, csak a régi 
orosz rádiót hagyták beszúrva a
konnektorba. Azon agyalok, olyan
az egész, mint köröm alatt a tüske.

Kijátszom minden adumat. A hanyag,
préda sötétség, akár a vakablak,
a lövöldében a hurkapálcikán
egy verseskönyv várja, hogy jól célozzak.

 Termékeny hiány 

  / Böszörményi Zoltánnak /

A sziget, mint a vers végén a pont, már
ha van neki olyan. Két párhuzamos
közé szorult, korhadó, vén ladik. A
nemlét, ha beleül, innentől aztán

nyugodtan vágyakozhat ő, kívánhat
bármit, akár a bizalom hűséges
villámcsapásait is beleértve.
A pucérság felöltöztet, szelídít,

megbocsátom neki, hogy a fordítva
rám adott világot magára veszi,
pedig, akinek nem inge, ne vegye
magára, ahogy az Isten mondaná.

Tűzmadár 


    / Markó Iván halálára/

A szent túlélés egyedüli módja
a pesszimizmus, ez tartja bennünk a 
reményt tisztának és elérhetőnek.
Amikor Istenre hivatkozunk, már

teljességgel ateisták vagyunk, csak
olyan ruhát veszünk magunkra, amit
előtte kíméletesen kimostunk, 
s a pulóvert, nadrágot, inget, mellényt 

próbafülkében már rég felpróbáltuk.


 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.