Ugrás a tartalomra

Átjárások / Faragott fragmentumok…

Fesztivál-vers helyett!

 

Laccifer Lacca (a Lakktetű) csöndesen élősködve sejtődik, és már készül is a finom sellak: a nőstény izzadja ki magából, illetve váladékát transzformálja, a rítus lassított mikro-massza vibráció… Ó, és (Lacca ezt állítja): ezen gyantaféléből, illetve pala-váladékból készül a vynil, a félreértett bakelit! Ám (még) Senky sem hisz neki…

 

A rovar leggyakrabban az Aleurites laccifera és a Croton lacciferus növények hajtásaiból táplálkozik, és testéből vöröses színű, sűrűn folyó nedvet választ ki. Ez az anyag vastagon beborítja a növény ágait, ezért sokáig úgy hitték, hogy a gyantát a fa izzadja ki a tetű csípése következtében; ma már tudjuk, hogy ez a megtermékenyített nőstény rovar váladéka, mely az ivadékgondozást segíti elő. 1 kg sellakot kb. 300 000 tetű képes előállítani.

 

Ám, itt, most másféle (szimultán és rétegződő) lemezek szólnak…

 

Ha Isten, mint mondják, a maga képére teremtette az embert, akkor bízvást állíthatjuk, hogy az ember saját képére alkotta a hegedűt, helyesebben a nő képére, mert a hegedű gyönyörű istennő. – Yehudi Menuhin.

 

A közeli, 20 éve zárva tartott, mohás Takarmánybolt-ajtó mögül dohos, szúrágta nyekergéssel elegy húr-zöngések is szivárognak, mélységes brácsák, pengeéles hegedűk rezegtetik a gerendákat… (A leíró erotikus gambával és vertikális brácsával éber-álmodik, elméjében középkori rebek és fidula is megjelenik…) Az ősrégi faajtó repedésein át, a különös fúgák, csellóversenyek hang-tereiből: babasírás, dohány-kérges krákogás, illetve sípoló kukta-hang, légycsapóval ütlegelt, berregő rádió és gyöngytyúkok fojtott rikácsolása szivárog ki… Majd vissza-visszafordul a korcsma-udvar sokad-napos, bábeli kánonban sokatmondást-kántálók kísérleteiből, vissza, vissza, az (önmagukban külön-külön is) örvénylő csoportulásokba, szervekbe, én-kereső és örökre magukba-tévedt egyedekbe egyaránt…

 

A megolvadt Breton duzzad, kifakad, s Tristan árasztja fortyogó dadait – emitt szívcsakra-áram(lás) –:

 

vércsíkot húz az igás

szó (szív szív szív nyekk):

semmi-semmi megingás

 

letérdelnek a házak

az erdőt felhangosítják a falakat lehalk

ítják

az erdőt lelkesíti a kar

mester

erdőt süvít a hártya

dob dob cin húr peng peng cin

táá

 

vérszólam a kérgekben

fa sírja

odvában

szú-perc nap-kéreg

fááj!

 

 

Borku és Bumbum úr pedig éppen Impala Korrgo vers-nyeleteit, illetve Bango Banga gargali-áriáját jajgatja (v)egybe:

 

lom temp

gyan rogy

 

érceke síírc

kárbele nyérc

 

húrban az úr

kábele dúr

 

fen-fene qr!

mirrben a mur!

 

drú isza mux

flux flex ex fux

 

döke köl fix

nyalinga mix

 

enyészet hölgye!

’mééééér ne?

 

Fele-velő beverő: fókapaci, te pertő! Juhtúrós juhfark. Ekenő. Őneki. Kikeni. Ikrai ikrei (nevet)ők… Csűr-mixet csurig! Csapzott csürhe csücsörít… Bőrpete, taggyűlés, szándékos polaritás, trágár menyét (nyalta menyét), izolált análás, redukció-reakció… Mutatós vésete szemérem-tetem… Matató metamorf, mata-door hős dala: mulatós… Sláger(gyanús) rádió: …máár fél 4 múlt, mikor hozzám nyúlt, épp 14 múlt… Ó, Hajnalka! Subát subára… Hajnal-köd, hajnal-kód… Szekrényem léptéke: mocorgó félteke, beépült szörnyecskék: egymástól féltek-e? 

 

A terem(tő): sarkából kifordul! Belső mozdulatok kavalkádja ön-mocsarakat ébreszt (öntudatra): mikróbák tánca, szivárvány-köpetek az éjjeli tócsában… A pár(t)atlan tárgyak fellázadnak, 7 papucs támad lábfejekre, razzia a ránc-felvarrónál, belvárosi amőbák randalíroznak, randevú az Elm(€) utcában, indokolatlan dromedár áriája (visszajátszva)… Arkangyalok a kuplerájban… Ó, a szószobrász letört ujjai! Faragott fragmentumok! Egy óriási, megrepedt nagyító 3 bio-fényképet szült, 3D-ben, iker-lányaim (Anna, Luna, Zoé): Ti vagytok azok…

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.