Ugrás a tartalomra

Jelige: Pébé – letisztult magány; paranoid

letisztult magány

tekintgetek a fülledt metrókocsiban.
sehonnan, bárhová.

meredek, egyenest az ablakra,
keresztül rajta, megviselt arcra,

üveg fest fel a színes reklámmoslékra:

önmagam legjobb prezentációja,
torzképe homályomnak,

ez a torzítás csatol hozzá a mindenhez;
egy valamit, valahová.

 

paranoid

Simon Mártonnak

 

Már egy ideje csak alaktalan térgörbületeket látok
ott, ahol eddig ún. emberek járkáltak, ún.
önálló akarat címszóval.

Kívülről szemlélem, ahogy magába roskad
néhány kupac töltés meg részecske, hogy eggyé
váljanak a meg nem valósulással. jaj, ti szegények.

csak utánam.

Születhettünk volna éticsigának, akkor életünk
végéig hurcolhatnánk a házunkat hátunkon,
az könnyebb.

Mit tudom én, mit jelent boldognak lenni.

Addig formálok papírmasé embereket a lángoló házban,
ameddig az egyik nem néz rám és mondja azt,
hogy szeret.

Addig is maradnak a tükrök, amikbe belenézve meglátom
életemet, egy számomra ismeretlen nyelven leírva.
S rám vetik az első követ.

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.