Ugrás a tartalomra

Megmaradni

I.

Az éjszaka rongyai parázslanak
a fák csupasz ágai között,
rozsdálló levelet lenget a szél.
Felsír a gazdátlan tél
a menekülttábor sétaterén,
jég pereg dermedt ujjairól.
Messze az otthontól

hűs kését forgatja türelemmel

hűség-alélt szívemben.

Mint koldus,

kinek ma is kevés jutott,

akarom, hogy örökké megmaradj,

suttogom.

 

 

II.

Hányszor szúrtak hátba, 

hányszor sebeztek véresre

a kudarc tüskéi,

akiket nagyon szerettem,

hányszor szegték kedvem,

akikre vigyáztam,

és szívemen dédelgettem,

hányszor csaltak meg,

árultak el kevés pénzért, olcsón,

s feszítették keresztre lelkem.

Míg a világ kereke mohón forgott,

a történelem gyors vizű forrása fakadt.

Őseim téglái a szavak.

Belőlük építkezem,

suttogom, pedig kiáltanom kéne,

ébressze szavam

hazámat, e szelíd vidéket,

kitartásra biztasson,

téged is, aki még érted a magyar szót:

megmaradni, ez a küldetésünk,

megmaradni mindenáron,

mint soha nem múló fény kése az éjben.

 

 

III.

Csak szavakkal menthető meg

a fuldokló gondolat,

csak a magyar szó adhat

nyugalmat, békét az éjnek,

csak az ő izinkéje, porca

oldja véremben az örömtől részeg

boldogságos évet.

Testem melegét is ő adja,

ő szellemem izzó parazsa.

Ha megbetegszem, ő ápol,

ő az étkem, a jászol,

igyekezetemben a bőség,

minden tettemben a lehetőség.

Kincseit ha megosztom,

mézet ad és kolompot,

sebre írt örök vágyat,

csillog a pillanat, áthat

titoktól súlyos suttogása.

Suttogok, pedig kiáltanom kéne,

ébressze szavam

hazámat, e szelíd vidéket,

kitartásra biztasson,

téged is, aki még érted a magyar szót:

megmaradni, ez a küldetésünk,

megmaradni mindenáron,

mint soha nem múló fény kése az éjben.

 

 

IV.

Gazdagságból mi hasznom?

A magyar szó a rangom,

ő a dajkám, dédelget,

gőgös hatalma nyugodalmam,

béke száll minden kimondott szavamra.

Az életnek színpadot épít,

hogy elmondhassam, szép itt,

elviseljem a mocsár kínjait.

Minden egyes szavammal

a múlandó múlik,

izzó akaratomat hatja át.

Befogadja majd az elme,

minden kérdésre felelne

felmutatná, mindenki lássa,

elkísérje ebbe a zaklatott suttogásba.

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.