Ugrás a tartalomra

 

Hatos, páros, fekete

 A magasabbik éppen barátságosan intett a kezével. Ekkor a főnök feleségének az unokatestvére – aki éppen átmenőben volt a szomszéd faluba vezető országúton – úgy érezte, nem tehet másként, mint hogy megálljon szemben a magas férfival, akinek machetéje büszkén megvillant a napfényben, és szintén megemelje a kezét, noha az egész karja reszketett, mialatt integetett. 

 

Divat lett mostanában a fekete az on-line felületeken. Ennyire fekete irodalmi landing page azonban nincs még egy. De legalább fel van dobva némi sárgával – e két szín kombinációja a legfigyelemfelkeltőbb az összes közül…

Ahogy felkeltik a figyelmem a képernyőt elöntő, hatosztatú feketeség dobozaiban elhelyezett képek is. Bárki válogatta – nyilván a szövegekhez, és nem a címoldalra –, remek munkát végzett.

Nézzük, mit kínál első blikkre az ÚjNautilus.

 

Martialis versei Erotionhoz. Havasi Attila nagyszerűen bánik a nyelvvel, remekül teszi élvezetessé a kétezer éves disztichonokat. Például így:

„Fronto apám, Flaccilla anyám, óvjátok e kislányt:

rátok bízom az én kedves Erotionom,
meg ne ijesszék őt a sötét árnyak, s ne remegjen,
majd ha a tartarusi vad kutya rávicsorog.”

 

Érdekessége Erotion halotti versének, hogy négy évvel korábban már megjelent, szintén az ÚjNautiluson – amint a bejegyzés alatti linkekből ez kiderül. Nem baj, érdemes négyévente újraolvasni.

 

Hányféle ruha? (Afonso Cruz: Kokoschka babája). Oskar Kokoschka festő bele volt zúgva Alma Mahlerba. Annyira, hogy miután összerúgták a port, 1918-ban készíttetett egy élethű babát, szerelme minden vonásával. A festő a babával sétálgatott, operába járt, mígnem egy vadra sikeredett házibulin megsemmisítette. A portugál író hálás és érdekes témát vett tolla hegyére, amit nem könnyű elrontani. Szigeti Csaba már-már esszének is beillő kritikájából az derül ki: vessük rá magunk a regényre. 

 

Horváth Veronika versei és a kapcsolódó illusztrációk szinergiája telitalálat. A két rövid szöveg meglehetősen odacsapós, például ily módon: 

„…ovarium ciszta, kiterjedt gyulladás.
a baloldali tömlőt eltávolítják.

 

meztelen csigák, nyálkás,
közszemlére bocsátott testek
jutnak eszembe, miközben
nyolc ember nézi azt a szervemet,
aminek csak latinul tudom elfogadható nevét.

sószóró van náluk. a csiga vagyok én.” 

 

Négy-öt ilyen szöveget is szívesen olvastam volna egy blokkban.

 

A fényvadász és a zajgyűjtő (Borbáth Péter: Sündör és Niru kalandjai). „E különleges hangulatú mesekönyvben a legizgalmasabb talán Borbáth Péter különlegesen invenciózus, bizarr, ámde költői nyelvi világa. Az idegen hangzású, régies vagy népnyelvi kifejezések áthatják szöveget valamiféle archaikus otthontalanságot teremtve – írja a gyermekkönyvről a recenzens, majd hozzáteszi: Borbáth Sündör és Niruja ugyan tekinthető mesének, de a műfaj megszokott keretein túlmutatva már-már súrolja a tudományos-fantasztikus irodalom határait is.” Lineáris recenzió, gyerekkönyvről felnőtteknek.

 

Zadie Smith: Két férfi érkezik egy faluba. A mostani fekete hatos csomagból számomra ez a legérdekesebb írás. Az angol írónő novellája – eredetileg júniusban jelent meg a New Yorkerben – arról szól, hogy mi történik egy faluban, amikor megérkezik két férfi. Az első barátságos integetéstől az erőszakig. Tehát mindenről, amit nem látunk a tévében, de ami miatt azt látjuk a tévében, amit.

 

„… a főnök felesége, aki szavakban és tettekben is inkább főnök, mint maga a főnök valaha is volt. Magas, csinos, értelmes és bátor. A ga haramata szélben hisz, ami hol forrón, hol hidegen fúj, attól függ, és amit mindenki belélegez – mert mást nem is lehet tenni, csak belélegezni –, csakhogy van, aki véres káoszt lélegez ki. Számára az ilyen emberekből nem lesz más, mint ga haramata, elveszítik saját magukat, a nevüket, az arcukat, és már nem mondhatják, hogy csak hozzák a forgószelet, mert ők maguk ez a szél.”

 

A hatodik dobozra kattintva Híres japán tankák a X. századból cím alatt két tankát olvashatunk, a szükséges magyarázatokkal. Érdekes.

 

A fekete dobozok alatt további tartalmak érhetők el görgetéssel – hajrá!

 

Király Farkas

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.