Vállalni a tébolyt
Szokatlanul népes közönséget vonzott csütörtök délutáni bemutatójára Székelyudvarhelyen a helybéli Thamó Katalin, korábbi kézilabdázó első kisregénye, a Téboly, amely nemrég jelent meg az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában.
Vállalni a tébolyt
A nemi betegekről már jobbára lekopott a bélyeg, de az elmebetegeken még mindig ott van – hangzott el csütörtök délután Thamó Kata Téboly című könyvének bemutatóján a székelyudvarhelyi Bocskai István Közösségi Házban. A zsúfolásig telt teremben nem is jutott ülőhelyhez minden érdeklődő, ami ritkaságnak számít az író–olvasó találkozókon.
Böszörményi Zoltán József Attila-díjas költő, író, az Irodalmi Jelen Könyvek kiadója, az Irodalmi Jelen főszerkesztője, valamint dr. Veress Albert elmegyógyász méltatta a frissen megjelent, tabutémát boncolgató kisregényt, amely egy nő betegségét és a gyógyulási vágyát dokumentálja szubjektíven, de hitelesen. Az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent könyv híre már napokkal a bemutató előtt elterjedt – mint kiderült, még külföldről is érdeklődtek az írónál, hogy hol vásárolható meg kisregénye. A rendezvényre sokan kíváncsiságból jöttek el, hiszen Thamó Kata ismerősei körében is csak kevesen tudták, milyen gondokkal küzdött, arra pedig még kevesebben számítottak, hogy tapasztalatait írásba foglalja.
Erre utalt dr. Veress Albert elmegyógyász, a szerző kezelőorvosa is, amikor elmondta, titkon remélte, hogy lesz majd olyan páciense, aki átkerül „a barikád túlsó felére”, azaz hogy valaki majd nyíltan felvállalja, miken ment keresztül. Mindezt nem az elrettentés céljával teszi, mint – szerinte – Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című könyvének megfilmesített változata. Ehelyett azt az érzést kelti az olvasóban, hogy a hasonló helyzetben lévők rábízhatják magukat a szakemberekre.
Az orvosok ugyanis, Dantét parafrazálva azt üzenik a pácienseknek: „Ki itt belépsz, ne hagyj fel minden reménnyel” – fogalmazott, mosolyt csalva a közönség arcára. Rámutatott arra az égető problémára is, hogy míg a huszonegyedik században a nemi betegséggel küzdők megbélyegzése alábbhagyott, s ők nyugodtan felvállalhatják problémáikat, az elmebetegek nincsenek ilyen szerencsés helyzetben. A sikeres kezelések után nekik kevesebb az esélyük munkahelyet szerezni, beilleszkedni a társadalmi életbe, ami visszaadhatná a belső egyensúlyukat. Véleménye szerint Thamó Kata könyve ezért is fontos. A kötetben leírtak pozitív változást segíthetnek elő, hiszen a szerző nyíltan beszél arról a helyzetről, amellyel nem tudott egyedül megbirkózni. A könyvbemutató egyik alaptétele ugyanis éppen az a kérdés volt, hogy hol húzódik a határ a hétköznapi ember félig-meddig titkolt, ám nagyjából uralt furcsaságai, bolondságai és a segítség nélkül leküzdhetetlen, az öntudat fölött is uralkodó problémák között.
Böszörményi Zoltán, a könyv kiadója átszellemülten beszélt a kötetről, és arról az állapotról, amelytől sokan rettegnek, de amelyet részben mindenki átél legalább egyszer élete során. A belső rend olykor felborul, és csakúgy, mint a szobában uralkodó rendetlenséget, az elménkben uralkodó összevisszaságot sincs erőnk vagy kedvünk rendezni. Úgy érzi, éppen ezért szól mindenkinek a Téboly: a mindennapi gondok által táplált, egyre csak növekvő félelem, szorongás, a folyamatos teljesítési kényszer mindenkit fenyeget. Időnként mindenki felteszi magának a kérdést, hogy a nagy rohanás közepette mikor állhat meg végre egy pillanatra, mikor élvezheti végre munkájának gyümölcsét. Egy-egy pillanatra mindez kézzelfoghatóvá válik, aztán minden megy tovább, hullámzón, ezt pedig remekül szemlélteti a könyv – fogalmazott.
A könyv nem tünettan – állapította meg Böszörményi Zoltán. Az író nem stigmatizálni akarja az elmebetegséggel küzdőket, hanem megszabadítani a kínzó emlékektől. Ezáltal az olvasót is felszabadítja, reményt kelt benne, azt sugallja, hogy van kiút. „Megdöbbenteni, hatni akar, és örömet szerezni.” Míg az irodalom révén Dante bosszút akart állni szenvedéseiért – így például Vergiliust is a Pokolba helyezte –, Thamó Kata kellemes meglepetést kíván szerezni, kicsivel jobbá tenni a világot. Ezért könyvét humorral fűszerezi, a reményt az Istenbe vetett hit hatja át.
Egyszerűen, tárgyilagosan fogalmaz, nem kell a könyvben hangzatos szóvirágokat keresni: olyan gondolatokat vet fel, amelyek a legnagyobb regényekben is megtalálhatók, de nem bontja ki, nem bonyolítja túl őket – mondta el Böszörményi.
A könyv kapcsán szóba került a törékeny lelkivilágú amerikai író, költő, Sylvia Plath tragikus története, amelyet férje, Ted Hughes a felszólalók szerint nem könnyített meg, hiszen nem ismerte fel, hogy felesége problémáinak orvoslására a szeretet önmagában kevés: elfogadás, több odafigyelés is szükséges a jobbuláshoz. Veress doktor szerint – aki a székelyföldi öngyilkosságokról tanulmányt is készített – Sylvia Plath Amerikában öngyilkossághullámot indított el. S ha ez így van, úgy érzi, Thamó Kata „ellenhullámot” indíthat el, példájával megmutatva, hogy nemcsak meg lehet gyógyulni, de vállalni is lehet a világ előtt a történteket, azok elfojtása helyett.
A humornak kiemelt szerep jutott a könyvbemutató alatt. Mind a kiadó, mind az elmegyógyász gyakran tréfálkozott, mintha nem is rázta volna meg őket a téboly állapotáról írt vallomás – vagyis igyekeztek minél „emészthetőbbé” tenni a közönségnek a szokatlan témát.
Az esten Böszörményi Zoltán olvasott fel hosszabb részletet a könyvből, amely egy autós utazást és egy orvosi vizsgálatot mutatott be, összefűzve a valóságot az elborult elme kíméletlenül éles vízióival. Thamó Kata a felolvasást hallgatva olykor félig szégyellősen, félig cinkosan elmosolyodott, mint aki pontosan tisztában van azzal: csak ő tudja, a leírtakból mi a valóság, és mi a képzelet szüleménye.
A bemutató végén a két férfi vállalta magára a közönség kérdéseinek megválaszolását is, kérdések azonban nem igazán hangzottak el. Annál többen gratuláltak később az orvosnak és a szerzőnek, többen pedig tanácsot is kértek, sőt akadt, aki abban reménykedett, a könyv majd személyes ismerősét is rávezeti arra, érdemes hasonló problémájával orvoshoz fordulnia. A kisregény valódi jelentőségét tehát éppen az olvasókra gyakorolt hatása adhatja – vélték a jelenlévők. Egy biztos: a könyv, amelynek a fikciót is felülmúló valósága lebilincseli az olvasót, Erdélyben és Magyarországon egyaránt kapható lesz.
A bemutató végén dedikálók sora várta a szerzőt.
Bálint Kinga-Katalin
