Ugrás a tartalomra

Jelige: Valaki – Soá

Jelige: Valaki

 

Soá

 

Valaki megrágalmazta W. Hümért. Lehetnénk pontosabbak is, W., vagyis Weisz Hümér pontosan tisztában volt vele ki rágalmazta meg. Ő maga, nem sokkal korábban, mikor még a tükör előtt állt, azzal a céllal, hogy motiválja magát, de egyelőre csak odáig jutott, hogy rendetlen szobájában az ágyában fetreng és azon mereng, hogy hogyan kezdjen neki az egésznek. Ugyanis hősünk egy novellát akart írni. Talált egy pályázatot, melyre a holokausztról szóló novellát kell írni. Pontosít magában arról, hogy hogyan befolyásolja a mindennapjait. Igazából nem tudta hogyan, hisz nem volt zsidó származású és fiatal kora okán[1] nincsen rokoni kötődése a holokauszthoz. Tudomása szerint rokona nem is harcolt a második világháborúban, csak az elsőben. Ugyanakkor tisztában volt azzal, hogy a mai napig hatással van az emberekre és a történelemre, valamint a közbeszédre is. Elég ha csak megnézzük a National Geographic műsorait - gondolta - hiszen vagy Hitlerről szól, vagy az afrikai szavannáról. Valahogy mégis olyan távolinak érezte az egészet. Igazából nagy generációs tragédiája se volt, hisz a balkáni háború során túl kicsi, 9/11 pedig egyszerűen túl messze volt, persze az is belejátszhatott, hogy empatikus ember volt, ennek ellenére erőteljes antiszociális érzelmek éltek benne. Szinte teljes mértékben el volt idegenedve a társadalomtól, mindenféle értelemben, egyszerűen képtelen volt megélni az úgynevezett dasein-t. Számára tehát a holokauszt egyfajta ’szociális konstrukcióként’ érződött, mivel nem él vele. Csak filmekben, könyvekben, no meg történelemórákon látta/hallotta/olvasta. Biztos volt benne, hogy ezzel nincs egyedül.

Felkelt és bekapcsolta a számítógépét, úgy gondolta, kutat egy kicsit, ha máshol nem, hát wikipedián, hiszen nincsen tisztában az egész eseménnyel, csak apróbb képek vannak meg benne,[2] akár filmekről van szó, akár másról. Meggondolta magát, az imdb oldalát nyitotta meg és beírta a keresőbe, hogy Schindler's List. És a kulcsszavaknál a holokausztra kattintott.[3] Nem emlékezett, hogy mely filmeket látta a témában és ez talán segít. Elkezdett egy listát készíteni. Mellé rövid véleménnyel a filmről, már ha egyáltalán beugrott neki valami róla.

Schindler listája: Látta. Ellenben arra már nem emlékezett, hogy ilyen hosszú lett volna. Kissé giccsesnek tartotta, főleg a piros ruhás lány akasztotta ki nála a giccsmérőt. Persze úgy gondolta, megérti, hisz Steven Spielberg zsidó származású, nyilvánvalóan sokkal több érzelemmel fog a témához nyúlni, mely esetleg mások számára már giccsesként hathat.

Soá: Nem látta. De meg szeretné egyszer nézni, ha lesz ideje. És igazából van, csak egyszerűen ehhez is lusta, pedig már mióta ott pihen a winchesterén a film.

Csíkos pizsamás fiú: Látta. Ezt is giccsesnek tartja picit. Gyerekekkel pont ezért nehéz filmet, mert akarva-akaratlanul is átcsúszhat giccsbe, pedig amúgy jó film.

Sorstalanság: Látta. Nem tetszett neki, a könyvet nem olvasta, ellenben meghozta a könyvhöz a kedvét, de még mindig nem jutott el odáig.

Az élet vonata: Látta. Az egyik kedvenc filmje. Elsírta magát rajta. Úgy véli így lehet leginkább egy traumát, legyen az történelmi/generációs, vagy csak személyes,[4] feldolgozni. És sokszor a humorba sokkal több keserűség tud szorulni, mint egy-egy könnyes szembe. Úgy érezte egy kívülállónak talán könnyebb így megérteni és felfogni.

Belegondolt, hogy rengeteg filmet[5] nem látott és kicsit elszégyellte magát. Az Anna Frank naplóját se olvasta. És ahogy eszébe jutott az a könyv, hirtelen egy énekhang szólalt meg a fejében "I love you Jesus Christ/Jesus Christ, I love you, yes I do." Felnevetett. Persze, hogy is felejthettem el - kiáltott fel. A Neutral Milk Hotel In The Aeroplane Over The Sea című albumáról volt szó, ami gyakorlatilag egy szerelmeslevél Anna Frankhoz.[6] Érdekes, hogy milyen szörnyű események az emberi kultúra milyen csodálatos dolgait képesek inspirálni.

A listát bámulta. Kicsit edgynek érezte magát, hogy az imdb-n két legmagasabbra értékelt holokauszt-filmet giccsesnek tartja. Megvonta a vállát. Ízlések és pofonok - gondolta. Úgy döntött, mielőtt akár vázlatot írna a novellához, megnézi a Soát. Megnyitotta a 'Letöltések' mappát, azon belül a 'Filmek' mappát. Rákattintott az első mappára[7] majd megnyomta az 'S' billentyűt. Ekkor látta, hogy üzenetet kapott a facebookon egy barátjától. "Cső, nigga! Nem jössz be egy kávéra?" Miért kell ezt az ironikus niggázást erőltetni, mikor fehér emberek vagyunk - gondolta. Gépelni kezdett. "Csá! Nem :(" "Miért?" "Csak :D Filmezni fogok, megnézem a Soát. Most találtam egy pályázatot, ami arról szól, hogy hogyan befolyásolja ma a holokauszt az életünket" "Ó, bazmeg. Jó film, de annyira depresszív, hogy meg akarod ölni magad a végére. Jó szenvedést!" Visszatért a mappájához. A 'Shoah (1985) 720p.BRrip.Sujaidr (Criterion)' mappa mellett egy másik a 'Salon Kitty 1976 720p BRRip x264-x0r' volt kiemelve. Ez is témába vág - gondolta - a náci pornó, hivatalos nevén a nazisploitation egy időben nagy divat volt. Ámbár azok a könyvek[8] jóval korábban, egészen az Eichmann-tárgyalásig futottak Izraelben. Felállt és járkálni kezdett, miközben hevesen gesztikulálva hangosan beszélt magához: Tehát, Eichmann peréig tartottak, amikor is, a kormány betiltotta ezt a fajta irodalmat. Az előidézője gondolom a hallgatás, a teljes csönd, a tabu volt. És pornón keresztül tört utat. Ez a pornó kétféle értelemben is pornó, pornó, mint erotikus műfaj, illetve a modern 'torture porn' kifejezéssel is illethető. Hiszen mind a kettő nem szolgál mást, mint hogy a fogyasztó igényeit, legyen az szex vagy épp erőszak, vér és belek, kielégítse. Ilyetén tehát hasonló A szerb filmhez, mely szintén összeköti a szexualitást a fizikai erőszakkal, hisz az országban tabutéma[9] a balkáni háború. Részben traumafeldolgozás akart lenni, részben pedig a botránykeltésen keresztül a közbeszédet akarta elindítani a háborúval kapcsán, ami leginkább csak soviniszta jelszavakban merül ki, illetve ha elfogják valamelyik háborús bűnöst kerül megint előtérbe. Ez nálunk is hasonló, hisz leginkább csak akkor szólt a közbeszéd erről a traumáról, mikor épp Csatáry tárgyalása volt. Amellett a film erős társadalomkritikai mondanivalót is hordoz magában, a stalagregények ezt nem teszik meg, nem kommentálnak, pusztán egy piaci igényre voltak reakció, melyről a film is tesz említést a csecsemőpornó felemlegetésével. "Erre van kereslet" valahogy így szólt a pornórendező felvállról ejtett megjegyzése. Mondjuk a modern popkultúrában a nácik már inkább nevetség tárgyai lettek inkább, hála olyan műremekeknek, mint az Iron Sky,[10] Surf Nazis Must Die!, a Náci Zombik és annak folytatása, vagy épp a nagyon furcsa, blaxploitation/nazisploitation keverék Black Gestapo, esetleg a stílusparódia sorozat Danger 5 vagy épp a sitcom próbálkozás Heil Honey, I'm Home.

Ahogy elsétált a polca előtt egy könyvre lett figyelmes. A Jóakaratúak Jonathan Litteltől. Szeretettel vette le[11] és fellapozta. Eszébe jutott, hogy Littelt a könyv megírására a Soá inspirálta. Tizennyolc hónapot töltött kutatómunkával. Kicsit irigyelte. Részben a türelméért és fegyelméért, amiért képes volt egy majd' 1200 oldalas monstrumot kiadni magából. De leginkább azért, mert tökéletesen visszaadja a kort.[12] És a holokausztot is. Az események naturális, kegyetlen részletes leírása szinte sokkoló volt számára. Ami a legrettenetesebb volt számára az a bürokrácia. Végre megértette mit jelent az, hogy kafkai[13] és hogy ez a bürokrácia milyen hatással van az egész folyamatra, elkenődik a felelősség, mondhatni szinte senki sem felelős érte. Hiszen az egyszeri katona csak parancsot teljesít,[14] átmosták az agyát, és ha még nem is akarja teljesíteni, meg kell tennie, hisz hadbíróság, meg hasonló dolgok várnak rá, a családját pedig akkor nem tudja eltartani.[15] Színtiszta pragmatizmus az egész. A mai erkölcsöket egyszerűen nem lehet arra a korszakra és arra az eseménysorra rávetíteni. Nem tudom mit tettem volna - merengett - de valószínűleg én is meghúztam volna a ravaszt. Ez pedig taszította. Jobb, ha nem is gondol ilyenekre. A telefonja csörgése szakította meg gondolatmenetét. "Na, meg akarod már magad ölni?" - kérdezte egy kaján, hallhatóan részeg hang[16] "Nem, még el se kezdtem a filmet. Te miért vagy részeg délután?" "Idióta, már este 11 van, nyugodtan lehetek olyan részeg, amilyen akarok." "Eltelt az idő, pedig csak magamban kontempláltam az eseményeken. Lenne egy kérdésem. Te vajon meghúztad volna a ravaszt, ha ott van előtted egy zsidó? Tudván, hogyha nem teszed meg, más is úgyis megteszi, nem mellesleg hadbíróság elé kerülsz. Meghúztad volna?" "Hümér, kérlek, ne. Szerintem mindenki megtette volna. Aki mást állít, az hazudik" - hangzott a válasz a részegek őszinteségével. Letette a telefont és úgy döntött, hogy lefekszik, úgyse fog már semmi hasznosat tenni.

Mikor felébredt egy homályos arcot vett ki. Lassan kitisztult a kép. Egy kezet látott az arc előtt, amely az ujjait mutatta. Egy kérdést hallott örményül: "Vork’an matnery yem ts’uyts’ dzez.[17]" "Yerek[18]" - felete Hovhannisyan. Az orvosok elvégezték a vizsgálatokat, semmi baja nem volt azon kívül, hogy felrepedt a bőre a fején. Lassan feltápászkodott és odasétált a negyedik bíróhoz, aki beengedte a pályára. Előtte azonban a játékvezető megjegyezte "Dzer glukhy k’arits’.[19]" Hovhannisyan befutott a pályára, a szurkolók megtapsolták. Egy góltól mentette meg csapatát az FC Pyunikot, és utána a kapufát is lefejelte. Így is a kiesés szélén van, nem akarna lecsúszni a másodosztályba.[20] A füvet bámulta, hozzáérkezett a labda és elindult előre. Egy láb érkezett, ügyesen átugrotta, a labdát pedig lepasszolta. Egy sövényfal miatt balra kellett fordulnia. Továbbhaladt egyenesen. Egyre sötétebb lett. Alig látta a falakat, a kezét a falhoz érintette és úgy haladt. Valami ropogott a talpa alatt, ami gyanúsan csontnak hangzott. A sövény fává változott. Szálka ment a kezébe, felszisszent, de továbbhaladt, annak ellenére, hogy biztos volt eltévedésében. Nem kellett volna elvállalni a feladatot, hogy bemegy a labirintusba. Nem is a labirintus mélyén lakozó szörnytől félt. Hanem attól, hogy nem jut ki. Nem a csatában lévő gyors haláltól félt, hanem a lassú éhhaláltól. A kétségbeeséstől, amely ólomként fogja lehúzni a tagjait. Attól, hogy fel fogja ismerni a saját vereségét. Orrfacsaró bűz csapott az orrába. Egy ideje már érezte, de egyre jobban erősödött. Úgy érezte közeledik. Ekkor egy fénysugár világított az arcába, teljesen elvakult. Egy ocsmány hang kiáltott rá: "Warum bist du hier, Jude? Du müsstest in der Baracke sein.[21]" "E-e-entschuldigen Sie, - dadogta - aber die Notdurft ruft mich…[22]" Pofon verte a katona. " Was ist mein Rang, Jude?[23]" "Entschuldigen, Herr Rottenführer![24]" " Dann erledige hier die Sache![25]" "J-jawohl, Herr Rottenführer![26]" Vizelni kezdett. Levizelte a falat. Egy ütés érte a tarkóján. Majd egy rúgás a mellkasán. Reccsent a bordája. "Wie wagst du die Offizierunterkunft zu harnen, Saukerl? Nun wen stellst du dir vor, eigentlich, du Hurensohn?![27]" Újabb ütések és rúgások záporoztak rá. Lépések hangzottak a sötétből. "Was ist passiert, Herr Rottenführer?[28]" - kérdezte egy újabb hang, amiben Quälen százados hangjára ismert. " Heil Hitler! Dieses Schieusal hat diese Baracke geharnt, Herr Hauptsturmsführer. [29]" " Verstehe, Rottenführer [30]" - válaszolta a százados és előhúzta a Lugerét. Csőre töltötte, térdre rángatta a földön kuporgó férfit. Érezte, ahogy a fegyver hideg csöve a tarkójához simul. Szinte megkönnyebbülésként élte át. A dörrenést már nem hallotta. Újra a rendetlen szobában volt.




[1] Mindössze 23 volt.

[2] Például Amon Göth puskával az erkélyen, lesoványodott emberek, tömegsírok.

[3] 684 találatot hozott ki a kulcsszóra, ellenben néhány film nem függött vele össze szorosan, például A hitetlen, ami egy zsidó származású neonáci történetét meséli el, vagy épp a Majmok bolygója második része.

[4] Mely talán könnyebben felfogható az egyén számára, nem véletlen mondta Sztálin, (kissé cinikusan) hogy egy ember halála tragédia, millióké statisztika. Vagy valami hasonló, nem emlékezett pontosan. Hiszen olyan sok hallottról van szó, hogy az emberi agy egyszerűen képtelen felfogni.

[5] A napfény íze, Az élet szép, Saló, Szökés Sobiborból, Európa, Európa, A zongorista.

[6] Ami, valljuk be, kissé creepy, hisz egy 27 éves ember írta egy 14 éves lányhoz.

[7] Angst.1983.720p.BluRay.x264-KG [PublicHD]

[8] Itt megnyitotta a google-t és begépelte, hogy 'holocaust porn books', mivel nem jutott eszébe a pontos zsánernév, de megtalálta 'stalag fiction'.

[9] Legalábbis valamilyen szinten.

[10] Bár azzal, úgy véli, az a legnagyobb baj, hogy a film nem tudja eldönteni komolyan vegye-e magát vagy sem

[11] Mivel imádja a könyveket

[12] Ő ilyenre soha nem lett volna képes.

[13] Ugyanis soha nem olvasott Kafkát

[14] Feltéve, hogy nem az a fajta, aki élvezetét leli benne

[15] Nem mintha mentegetni akarná őket

[16] A barátja volt, akivel délután beszélt.

[17] Hány ujjat mutatok?

[18] Három.

[19] Kemény fejed van.

[20] Pedig az utóbbi években rengetegszer voltak bajnokok, de most valahogy nem jött össze.

[21] Mit keresel itt zsidó? A barakkban lenne a helyed.

[22] E-e-elnézést, - dadogta - de hív a szükség.

[23] Mi a rangom, zsidó?

[24] Elnézést, Herr Rottenführer!

[25] Akkor végezd el itt a dolgod!

[26] I-igenis, Herr Rottenführer!

[27] Hogy merészeld levizelni a tiszti szállást, te disznó! Mégis ki a kurva anyádnak képzeled magad?!

[28] Mi történt, Rottenführer?

[29] Heil Hitler! Levizelte ez a féreg a barakkot, Herr Hauptsturmführer

[30] Értem, Rottenführer

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.