Ugrás a tartalomra

A hónap költője – Vida Gergely: Egy háromszög illúziója

VIDA GERGELY
EGY HÁROMSZÖG ILLÚZIÓJA
M. M. Filmjére
 
 
 
A hátsó nagy kert északnyugati irányba szűkül.
Az alapvonal, amelyen tulajdonképpen állunk,
nem zár be a szárakkal elég kis szöget
ahhoz, hogy mire tekintetünkkel elérnénk
a szemhatárig, háromszöget kapjunk.
 
A telek területe miatt erre amúgy sincs lehetőség,
a háromszög illúziójára, vagy inkább a benne rejlő
egérútra nekünk van szükségünk magunknak,
hogy kompenzáljuk a tágasság miatt amúgy
túlságosan is megfutó tekintet kegyetlen
megtorpantását: a szemhatárt a trapéz rövidebb
alapjával szinte párhuzamosan húzódó,
sűrűn ültetett kanadai jegenyék sora adja ki.
 
Akárhogyan is, egy gigantikus fal.
Miközben a szárak irányában
mindkét oldalra nyitott a tér.
 
Néhány törzs azonban innen-onnan hiányzik,
kivághatták, vagy kidöntötte őket a szél,
nem megyünk oda, hogy ellenőrizzük.
Helyükön bodzabokrok serdülnek,
bujaságukkal zavart csempésznek a szimmetriába,
így legalább nyílhat felettük valami hasznavehető
átjáró a megállított tekintet számára.
 
Bár perdöntő bizonyíték nincs rá,
hogy mélysége lenne,
egyszerűen csak kék tér,
olyan pontosan tölti ki az ég,
pattanásig belefeszülve ponyva.
 
A jegenyesor mögött, vele csaknem párhuzamosan,
a határút és a kanális.
 
Szerencsénk van: két ilyen, fentebb leírt,
egymástól távolabbra eső, a hiányzó fák által
úgymond kitágult képmezőnek köszönhetően
egy kisebb, 4-5 egyedből álló vízimadár
csapatot láthatunk leereszkedni. Útjuk
nyugat felől átlóban szeli a fasor elnyúlt téglalapját.
Legalábbis ezt mutatja, ha képzeletben összekötjük
a metszés két pontját: azzal a megkötéssel,
hogy e pontok természetesen csak hozzávetőlegesen
jelölhetők ki a bodzák feletti mezőt átszelő
átlón, ott éppen, ahol a szem és az elme képes elkapni.
S az már tényleg csak átsuhan az agyunkon:
ahhoz viszont nem vagyunk elég messze,
hogy a csapatot egy pontnak lássuk (bár a fajta
megnevezésére így sem teszünk kísérletet).  
 
A vízre szállás helyzete különben mindenképpen 
jól saccolható, még akkor is, ha tudjuk: olykor a madár
még métereket siklik közvetlenül a víz felszíne
felett, a töltés biztonságában.
A tévedéshatártól bőven innen vagyunk.
 
A hínáros kanális, a gazos, kis szögben lejtő part,
régi kalandok helyszíne, innen nem látható tehát,
a töltést is számítva többszörös takarásban van.
Nem ballagunk oda, hogy megnézzük,
megelégszünk a geometria adta bizonyossággal,
különben az emlékezetre kellene hagyatkoznunk.
 
Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.