A hónap költője – Vida Gergely: S.A.
VIDA GERGELYS.A.
n. sz. nyomozati anyag
Az az elkényesztetett,
az a bászli. Hol a kirakat
előtt, hol kirakatban:
egy megduplázott kép.
A mimikrit mások
olvassák
le a pofádról,
akár egy villanyórát.
Azzal számolnak,
úgyis kimegy a fejedből.
Így viselkednek.
(...)
Az újságárus nénitől mindig mások kértek:
versenyautós matricát, Képes Sportot, Rejtő-képregényt
helyettem,
mindig volt egy családtag, egy beépített ember,
miegymás.
Hogy mindig csak kapok,
jó érzés lehetett erre gondolni.
(és mindig, mindig néni)
Így múlt az idő:
elteltem én is valahogy,
mindenfélével,
de Senki Alfonz: végképp behozhatatlan,
Tuskó Hopkins: még mit nem, a humorforrás.
(idézetek vége)
(Sokszor azt képzelem, van itt valami
nyomozati anyag. Szülőkbe tört bicska, súlyos
testi sértés. Álmaimban olykor összeáll.)
Sequel (S. A.)
Az elkényeztetett, az a karót nyelt. Hol a kirakat
előtt, hol kirakatban. A mimikrim
az volt, ami az arcomra volt írva, mások olvasták le,
akár egy villanyórát. Azzal számoltak, úgyis elfelejtem,
így hát az önismereti gyorstalpalókból
jócskán kijutott.
Az újságárusnál mások kértek
versenyautós matricát, Rejtő-képregényt
helyettem. Csak az idő múlt, én alig bírtam
telni, így hát Senki Alfonz behozhatatlan,
Tuskó Hopkins, még mit nem,
a humorforrás.
Mindig csak kapok, jó érzés volt erre gondolni.
(Sokszor azt képzelem, van itt valami
nyomozati anyag. Szülőkbe tört bicska, súlyos
testi sértés. Álmaimban olykor összeáll.)
