Kultúra Óperencián innen és túl

Az augusztus 17. és 24. között – immár ötödik alkalommal – megrendezett Kolozsvári Magyar Napok minden korábbinál több és színesebb kulturális-szórakoztató programot kínál nagy számú közönségének. 

Kultúra Óperencián innen és túl

Még a csilláron is csüngtek az emberek a Kolozsvári Magyar Napok nyitógálájával egybekötött Székely Dózsa György  című táncszínházi előadáson. Kezdés előtt egy órával már kígyózó sor állt a Kincses Város magyar színháza előtt, az élelmesebbek ülőhelyet vagy kényelmes kilátást nyújtó állóhelyet is kaptak. A szervezők bizonyára fejükhöz kaptak a nagy tömeg láttán, és elgondolkodtak, hogy a hatodik alkalom nyitóünnepélyére béreljék-e ki a sportcsarnokot, ahol mindenki kényelmesen elfér.

Szívmelengető érzés lehetett a beszédet mondó anyaországi és hazai közszereplőknek, politikusoknak is, hiszen érdemes művésznek kijáró tapsot kaptak, őszintét, olyat, amilyen ritkán adatik meg nekik más ünnepi alkalmakkor.

Fel kellene találni a kultométert

Gergely Balázs, a rendezvény fő szervezője, a Kincses Kolozsvár elnöke kiemelte, hogy negyven év kommunista diktatúrája és bő tizenkét évnyi ráadás után mesébe illő élmény immár ötödik éve kultúrával és minőségi szórakozással, kikapcsolódással ünnepelni Kolozsvár közterén. Büszkeséggel tölti el, hogy vannak olyanok, akik „beleszülettek” a Kolozsvári Magyar Napokba, és első gyerekkori élményeik kötődnek a rendezvényhez. „Mi vagyunk az Óperencián inneni, ők az Óperencián túli generáció” – fogalmazott.

Máté András Levente, az RMDSZ kolozsvári elnöke rövid, pár mondatos köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a napok a kultúráról, kikapcsolódásról, szórakozásról szólnak.

Emil Boc, Kolozsvár polgármestere vastapsot kapott, amikor magyarul köszöntötte az egybegyűlteket. A városvezető elmondta: az teszi igazán boldoggá, ha mindenki otthon érzi magát ebben a városban. Mindez a normális légkör örvendetes jele. Kolozsvár a tolerancia és a multikulturalizmus mintájává vált, s ez különösen fontos egy olyan korban, amikor Európában és a világban súlyos konfliktusok dúlnak.

Magdó János főkonzul szerint apró lépésekkel lehet csak előrehaladni. Eddigi tevékenysége alatt próbált nyitni a román közösség felé, amely pozitívan reagált. Egy diplomatának ritkán adatik meg, hogy hazatérjen, és ne  a diplomácia szokott útjait járja, hanem a nemzetpolitika területén tudjon tenni a saját közösségéért.

Balatoni Mónika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára, aki első alkalommal volt jelen a rendezvényen, arra hívta fel a figyelmet, hogy egyedül a kultúra képezhet hidat a nemzetek között. A GDP alakulására bizonyos idő elteltével kevesen fognak emlékezni, de a Mátyás-szobor, a Kincses Kolozsvár kulturális értékei, Arany János, Liszt Ferenc művei évszázadok távlatában is élnek. Az államtitkár támogatja, hogy 2021-ben Európa Kulturális Fővárosa legyen Kolozsvár, és azt is hangsúlyozta, hogy a magyar kormány szándéka szerint 2014 végéig megnyílhat Kolozsváron a Magyar Kulturális Intézet.

A magyarországi közszereplők sorában Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Szatmári Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is örömét fejezte ki a magyar napok sikere kapcsán.

Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szellemesen a kulturális kisugárzást mérő „kultométer” feltalálásának szükségét emelte ki, hiszen a városban nem csak ezen  a rendezvényen, hanem az év bármelyik napján magas értéket mutatna ez a műszer. Annak ellenére, hogy vannak bizonyos „negatív kisugárzások” is, amelyek az autonómiatörekvéseket és a székely jelképek használatát gátolnák meg, arra kell figyelnie elsősorban mindkét félnek, hogy Közép-Európa csak a jó román–magyar kapcsolatok által lehet erős.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint valódi csoda részesei vagyunk, hiszen az erdélyi magyar politika csak tapogatózik, keresgéli az utakat egy olyan együttműködés felé, amelyet a Kolozsvári Magyar Napok keretében sikerült megteremteni. Hasonló törekvések egyébként más erdélyi nagyvárosokban, Marosvásárhelyen Nagyváradon, Brassóban is vannak már.

Az ünnepi beszédet mondók sorát Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke zárta, aki elmondta: mintha nem is ötödik éve lennének Kolozsvári Magyar Napok, hanem évtizedek óta. A természetesnek tűnő állapothoz gyorsan hozzászoktunk, azonban emlékeztetett arra is, hogy a történelem kereke visszaforgatható, erre számos múltbeli példa van, ezért folyamatosan azon kell dolgozni, hogy a csodát megerősítsék, és a helyzet visszafordíthatatlan legyen.

Székely Dózsa György – táncba írt történelem

Remek választás volt az impozáns rendezvény nyitóelőadásaként a Székely Dózsa  György táncjáték, hiszen a pop -és rockzenei kultúrát népi motívumokkal keverő, aktualitásra törekvő produkció nemcsak történelmi eseményt idézett fel, hanem jó hangulatra is derítette a közönséget. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes (Honvéd) produkciója nem első ízben örvendezteti meg az erdélyi közönséget, az előadás látható volt a Székely Vágtán és Temesváron is.   

A Zsuráfszky Zoltán koreografálta előadásban Dózsa Györgyöt Novák Péter viszi színre, akinek színpadi játéka lehengerlő volt, azonban a szólóáriái nem mindig sikerültek a legjobbra.  Az énekszöveget és prózai betéteket egyébként nem igazán lehetett érteni nem csak az ő, hanem a többi művész esetében sem.

A látványos nyitójelenet Dózsa életéből elevenít fel néhány fontos mozzanatot, elsőként a párvidalt, amelyben legyőzi a szendrei lovas szpáhik vezérét, Alit. A táncjelenetek lenyűgözőek, a díszlet és a jelmezek visszakalauzolnak a régmúltba, mintha egy mesekönyvet lapoznánk. Dózsa alakja is meseszerű, legendás. Egy székely hőst látunk, aki nemesi rangra emelkedik, vezeti a magyar keresztes sereget, együtt harcol népével, szenved, vívódik a küldetésével és a népe iránti elhivatottságával, na meg a szerelemmel.

Nagyon szép pillanatok a szerelmi jelenetek, ezek az áriák jóval erőteljesebbek, tisztábbak, mint a szólószámok. Dózsa kedvesét, Pálfy Piroskát Fekete Zsuzsanna  alakítja. Az előadás jeleneteiből kiemelkedik a boszorkánytánc, amelyet a keresztes háborúba indulás előtt járnak el, illetve a zárójelenet, amikor a főhőst a tüzes trónon elégetik.

A színházi produkció után az intézmény emeleti előcsarnokában megtekinthettük a Bánffy Miklós karikatúrái című kiállítást, amelyet a  Bánffy-emlékév keretében valósított meg Szebeni Zsuzsa, a tárlat kurátora.

Kulturális forgatag, közel ötszáz program

A Kolozsvári Magyar Napokon a képzőművészeti, filmes, színházi és irodalmi rendezvények mellett sportnapok, gyermekprogramok, gasztronómiai érdekességek, városnéző séták, múzeumlátogatások, koncertek és bulik is várják a Kincses Város lakóit és az ide látogató turistákat. Csaknem ötszáz rendezvény közül válogathatják ki az érdeklődők  a nekik megfelelő programot.

Említésre méltó képzőművészeti program többek között Bartha Ernő Arkhai Szoborparkja, amelyet a Kolozsvár melletti Magyarfenesen lehet megtekinteni. A szobrászművész monumentális szénszobrai egyedülállóak a világon. Az egy hektáros park naponta 11–19 óra között fogadja a látogatókat. A helyszínre a Kolozsvári Magyar Opera épülete elől naponta déli 12 órától indul autóbuszjárat. A 2008-tól fennálló és folyamatosan bővülő szoborpark célja egy befogadó jellegű összművészeti központ létrehozása, valamint a fiatal, pályakezdő művészek felkarolása.

Látványos képzőművészeti attrakció volt a hétfő délutáni Mimesis 0. Edition performanszfesztivál is. Részvevői, a kolozsvári vagy a városhoz szorosan kötődő képző- és fotóművészek az Erőszak és  a Szent kapcsolatát vizsgálták a  modern társadalomban. A rendezvényen egy keresztútra emlékeztető, performanszokkal tűzdelt rendhagyó belvárosi sétába lehetett bekapcsolódni.

A New York Kávéház második emeletén harminc év alatti alkotók műveivel ismerkedhetünk meg. Ugyanitt a művészet szabadságfokait tárgyaló szakmai kerekasztalra kerül sor kedd délután. Szerdán az Emlékezet paradoxonai címmel Dorel Găină beszél a nyolcvanas-kilencvenes évek alternatív művészeti törekvéseiről, Ütő Gusztáv képzőművész pedig vetítéssel egybekötött előadást tart a Szent Anna-tó címmel.

Először lesz sátra a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak, amely gyerekprogramokkal, felolvasószínházzal és sok más érdekességgel várja a nézőket csütörtöktől vasárnapig a Farkas utcában. Többek között az Óz, a nagy varázsló című nagy sikerű mesemusical szereplőivel találkozhatnak a legkisebbek, de Óz-mulatságra is sor kerül, ahol a gyermekek saját díszlet- és jelmezötleteikkel versenyezhetnek.

A felnőttek számára a felolvasószínházi előadás mellett batyus parti és szalontáncoktatás lesz, valamint találkozhatnak a társulat művészeivel. Az Andrei Şerban rendezte Ványa bácsi című, nagy sikerű produkciót augusztus 19-én este és augusztus 24-én délután tűzik műsorra, a Máté Angi Mamó című regénye alapján készült, Csipke című előadást pedig 21-én este tekintheti meg a közönség.

A június végén bemutatott Serena in X-tremis koncertelőadás 20-án hat órától ingyenesen látható a Farkas utcai színpadon. 23-án este a színház előcsarnokában Tompa Gábor, az intézmény igazgatója nyitja meg Fodor István csíkszeredai fotóművész Székelyföld madártávlatból című kiállítását.

A vendégelőadások keretében augusztus 18-án este a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata mutatta be a Rekviem egy házért című előadását Kovács Levente rendezésében, augusztus 20-án délután pedig a Béres László rendezte Lola Blau lesz műsoron Bartha Boróka előadásában.

Maszek balladák és sírversek

Az irodalombarátokat hétfőn  délután Nincs egészen tegnap címmel  máramarosi jiddis népdalok várták Kányádi Sándor átköltésében a Horea úti zsinagógában Nagy Noémi Kriszta és Laczkó Vass Róbert előadásában, Szép András és Szép Bálint zenészek közreműködésével. 

Kedd délután a Minerva Galériában a Maszek balladák irodalmi-zenés műsor keretében Laczkó Vass Róbert és Szép András adta elő kortárs és klasszikus költők megzenésített verseit. Este a New Yorkban kerül sor a második Erdélyi Slam Poetry Bajnokságra, ahol ismert magyarországi slammerek is föllépnek a helyiek mellett.

Csütörtöktől érdemes benézni a Bulgakov Irodalmi Kávéházba is. Délután öttől az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csontos János mutatja bea Magyar Napló folyóiratot Zsille Gábor és Király Zoltán közreműködésével. Ezt követi Tomiszi misztériumok címmel Bréda Ferenc vetítéssel és felolvasással egybekötött előadása, amelyet Karácsonyi Zsolt moderál.

Pénteken öttől egy másik magyarországi lapot lát vendégül a kávéház. A Hévíz művészeti folyóiratról Cserna-Szabó András és Szálinger Balázs mesél, Király Zoltán közreműködésével. Majd Papp-Für János Nehogy egyedül című verseskötetét mutatja beKarácsonyi Zsolt. A nap zárórendezvényén a Mozdonytűz című antológia fiatal erdélyi szerzői olvasnak fel.

Szombaton hattól Potozky László Nappá lett lámpafény című novelláskötetét Demeter Zsuzsa mutatja be, majd Sírvers szombat címmel Balázs Imre József, Fekete Vince, Karácsonyi Zsolt, Király Farkas, László Noémi, Márkus-Barbarossa János és Márkus András helyben faragnak az erre igényt tartóknak egy-egy  sírverset – reméljük,  csak humorosakat.

Pénteken öt órától a TIFF-teraszon találkozik az irodalom és a gasztronómia, hogy miként, azt a szervezők nem árulták el, de a programfüzet szerint Mircea Dinescu és Márkus-Barbarossa János fognak játékos irodalmat, na meg főzést művelni.

A Kolozsvári Magyar Napok kulturális felhozatala idén annyira változatos, hogy nehéz eldönteni, melyiket is válasszuk az időben egybeeső rendezvények közül. A pezsgő hét a fontosabb programjairól részletesen is beszámolunk.

Varga Melinda

Fotók: Kiss Gábor