A Palotanagyed Fesztivál, mint neve is mutatja, a nyolcadik kerület legimpozánsabb részén, a Múzeumkertben, a Szabó Ervin téren és a kettő közötti területen zajlik, első hétvégéjét javarészt az irodalomnak szentelve. A Költészetünnep, a báb- és utcaszínházi találkozó főként a kisgyerekes családokat vonzotta, de a szombati nyitónapon a "komoly" műsorra vágyók is megtalálhatták a számításukat

Az idő kegyes volt: se kánikula, se szakadó eső, vagyis minden adott volt a piknikezéshez vagy a verskoncert-hallgatáshoz

Az esemény óriásbábos, gólyalábas felvonulással kezdődött a Garabonciás Gólyalábas Utcaszínház és a Bab Társulat közreműködésével. A Kálvin tér ilyet sem sűrűn lát: épp befordul a Múzeum utca sarkán az egyik "lovas"

Ő pedig a társa

Társulatfotó

A délelőtt egészében a gyerekeké volt, akik rengeteg játékot kipróbálhattak. Ez itt a sárkányölők próbatétele: ahányszor eltalálták labdával a sárkány szívét, egy feje lehullott

A délután a Kosbor Trió Tandori-koncertjével kezdődött. A "Tandori 75,5" címből könnyen kitalálható, hogy a 75 és feledik születésnapra utal. A megénekelt mester ugyan nem volt jelen, de ezen nem kell csodálkoznunk, jegyezte meg Tamás Benedek, az együttes vezetője, hiszen nem szokott eljárni a születésnapi ünnepségekre sem, tavaly sem bukkant fel a PIM-ben rendezett eseményen

Az énekes-dalszerző a fiatalabb közönségnek bemutatta pár szóban Tandorit, és felsorolta a költő legfontosabb társait, akik értelemszerűen a daloknak is főszereplői. A verebek és medvék mellett persze előkerült a lóverseny és Írország is, koan és sanzon, tandoris töprengések és zöldségpiaci filozófiák

A költőt egyébként nem könnyű megzenésíteni, árulta el Tamás Benedek, nemcsak a szövegsűrűség, de ritmikája miatt sem. Ennek ellenére annak is felpezsdült a vére az énekelt versektől, aki talán még sosem olvasott Tandorit – a Kosbor remek koncertet adott

A mitikus életfát idéző alkotás árnyékában lehetett kézműveskedni vagy lángost enni

Volt, aki az előbbit választotta...

...Volt, aki az utóbbit

 

A megzenésített Tandori után a kisebbeknek kiépített pódiumon vette át a szót Gryllus Dániel és Lackfi János, akik Szabó Lőrinccel szőtték tovább a költészet fonalát. Gryllus a Dsuang Dszi álma megzenésített változatával csapott a citera húrjai közé nyitásképp, majd Lackfi olvasta fel a mű egy továbbgondolását a nyelv csodáira vonatkoztatva

A költőtől hallhattunk az Apám kakasából is egy-két paródiát, de a frissen megjelent A világ legrövidebb meséiből is előkerült egy, és a gyerekek mindjárt gyakorolhatták a posztmodern szövegrontás (azaz -javítás) tudományát. Volt versfaragó játék is: a közönség bármilyen szót bemondhatott, amikből egy közösen kiválasztott népdal dallamára Lackfi pár perc alatt ihlett egy költeményt

Aztán Gryllus Dániellel közösen elő is adták. Gryllus közben bemelegített a kettősük után következő Kaláka-koncerthez, ami a nagyszínpadon kapott helyet, és nem meglepő módon a közönség java erre a programra érkezett

Mi azonban elindultunk a Kalákával egy időben kezdődő, közelben rendezett versszínházi estre, ám útközben muszáj volt megörökíteni a mesterien egykerekező srácokat, akik úgy ugráltak le-föl az egymásra pakolt raklapokra, mint a szöcskék

Hatalmas sikere volt a gumikötélnek is, amin az egyensúlyozást lehetett gyakorolni

Elkélt a segítség

A profiknak viszont nem volt rá szükségük

Eközben a szomszédos Múzeum utcai egykori TIT-épületben található Muzikum Pódiumon elkezdődött Turek Miklós közönségtalálkozója. A színművész éppen tíz éve kezdte el a Versszínház hagyományát, ebből az alkalomból faggatta Kozári Réka, az est moderátora

A színész elmesélte, hogy 2004-es Faludy-estjével kezdődött minden. Első versszínházi monológjának sikere hozta magával a többit, azóta műsorra került egy József Attila-, egy Pilinszky- és egy Radnóti-est. Az ötödik előadás "Tanuld meg ezt a versemet" címmel a megidézett négy szerző műveit ötvözi, megmutatva az életművek hasonlóságait és különbözőségeit. Turek Miklós és munkatársai Faludy György 100. születésnapjára Faludy-fesztivált is szerveztek, a művészt szintén láthattuk a Nemzeti Színházban rendezett ünnepségen fellépni

A beszélgetésnek vendége volt Gerendás Péter és a Kosbor együttes három tagja is. Gerendás felidézte egykori közös pillanatait "Gyurkával", azaz Faludyval, ahogy azt a szomorú tényt is, hogy a mester a Faludy-album bemutatókoncertje előtt két héttel ment el. Mint Gerendás elmesélte, akkor még el sem tudta képzelni, hogy "egy Gyurka meghalhat", hiszen maga volt az örök fiatalság

A zenész, aki a Kosbor mellett rendszeres fellépője Turek Miklós versszínházi estjeinek, gitárkísérettel előadta a költőtől A rózsabárka című verset. Az utca túloldalán a Múzeumkertben a Kaláka zenélt, de cseppet sem zavarta egymást a kétféle muzsika, hiszen a Faludy-album épp a Gryllus Kiadó jóvoltából jelenhetett meg, mesélte Gerendás

A Kosbor együttes tagjai Pilinszky-estjüknek köszönhetően ismerték meg Turek Miklóst. Mivel a Pilinszky-koncert darabjai között nehéz lett volna könnyed átkötőket mondani, nagyon érezték a hiányát egy közreműködőnek, mesélte Tamás Benedek, ennek köszönhetően ment el Turek Miklós Pilinszky-estjére. Azóta is közösen lépnek fel, és vannak olyan súlyú pillanatok, ami után "elfelejtek zenélni" –vallotta meg a zenész. Az esten nem véletlenül a Találkozások című művet adták elő

A színész beavatott terveibe is: Varró Dani egy munkájából szeretne estet összeállítani, de hogy melyikből, azt nem árulta el. A Költészetünnepen Radnóti volt műsoron, a színházi időben kezdődő előadást azonban még megelőzte Turek Miklós képzőművész barátja, Nágel Kornél kiállításmegnyitója

A Versszínházat rendszeresen közösen rendezik a kiállításmegnyitókkal, hiszen a fiatal képzőművész alkotásai a színész által megidézett költők alkotásaihoz készülnek

Nágel Kornél nem tudott jelen lenni a megnyitón, ezért levelét Kozári Réka olvasta fel. A művész visszaemlékezett gyerekkorára, hogyan találkozott először József Attila, Radnóti, Pilinszky és Faludy költészetével, és később hogyan ihlették ezek a művek a grafikákra

A kiállított grafikák alatt olvasható az ihlető vers is

Míg a színháztermet berendezték Turek Miklós Radnóti-estjéhez, mi még visszaszaladtunk a Múzeumkertbe, ahol a Kaláka ugyan már épp véget ért, de a szórakozás korántsem. Itt épp a vándor mesemondót hallgatják a gyerekek, hogy a vers mellett a próza is helyet kapjon

Aprócska cirkuszosbódéból kettő is akadt, ezt például körbejárva az ablakokon át egy egész történetet lehetett végignézni...

...Így

Ez pedig a szomszédos Bolhacirkusz...

...Ahol ezt láttuk belül

Ez már a felnőtteknek szóló pódium: Turek Miklós Radnóti-estje

A versszínházi műsor a költő művein keresztül az életén is végigvezet. Nem véletlenül játsszák olyan gyakran diákközönség előtt, akik a művész elmondása szerint néma csöndben szokták végigülni az előadásokat. Mi is Radnóti csendjével zártuk az amúgy forgatagos szombati fesztiválnapot, hogy vasárnap újra belevessük magunkat a nyüzsgésbe.

Vasárnap a nagyszínpadon a Térszínház előadásával folyatódtak a műsorok. Weöres Holdbéli csónakos című színművét adták elő, bábok és színészek segítségével. Weöres legismertebb drámájában egybeszövi az antik mitológia, a magyar népmese és a klasszikus bábjáték elemeit, hőseit. Az előadás is szépen ötvözte a különféle mesevilágok több ezer éves távlatából születő csodás egyveleget.

A táltos fehér paripa sem hiányozhatott a színpadról.

Ezzel az emlékezetes, záróképpel fejeződött be az előadás.

A Holdbéli csónakos után a Ládafia Bábszínház a magyar népi bábjáték legszebb hagyományát folytatta a kisszínpadon, Az ördög kilenc kérdése című mesejátékot adták elő.ű, mindössze egy fateknőben berendezkedve.

"Backstage" pillanat az előadáson. Az érdeklődés egyébként ezen a műsorszámon volt a legnagyobb, a Ládafia tarolt a kicsik körében.

Az ördög kilenc kérdése után fel sem kellett állni, mert Rozs Tamás vette át kollégáitól a pódiumot. Rozs maga is bábos, azonkívül zenész, rendező, színész, a Szélkiáltó Együttes egyik tagja. Mivel a vasárnapi fesztiválnap Weöres jegyében telt, Rozs Tamás Weöres 101 címmel a mester ismert gyerekkölteményeit szólaltatta meg – amelyeket, mint tudjuk, valójában nem is gyerekeknek írt a költő.

Az aprócska termetű közönség azonban erre fittyet hányt, és lelkesen zenéltek együtt Rozs Tamással a különféle ütős, kereplős, zörgős hangszereken.

Vasárnap is változatlanul népszerűek voltak a különféle zsonglőrjátékok, voltak akik egész jól belejöttek a tányérpörgetésbe.

Ők számunkra a nagy felfedezés voltak a Palotanegyed Fesztiválon: korábban nem ismertük a Netz Táncszínházat, de beléptünk a rajongótáborukba. Valahol a brit Stomp dobolós produkciói és a magyar legényes-ugrós között helyezhető el változatos zenei világú műsoruk, és a fiúk boszorkányosan ügyesen járják és ütik.

A nagyszínpadon este a Makámmal búcsúztunk a fesztivál irodalmi hétvégéjétől, régi és új dalaik mellett szintén megidézték a 101 éve született Weörest.

Balra a Makám zenekar vezetője, Krulik Zoltán, jobbra Kuczera Barbara.

 

 

Szöveg és fotók: Laik Eszter