„A legmeglepőbb, hogy a magyar költők mennyire kedves emberek”
Honnan jött az ötlet egy kortárs írókkal készített beszélgetőkötet összeállításához?
Az idei Ünnepi Könyvhétre egy versantológia – Költői Budapest, Budapest költői – előszavát írtam, melybe verseket válogattam, és tartottam a kapcsolatot a költőkkel. Az ötletet elsősorban Budapest iránti rajongásom adta, de kíváncsi voltam, hogy pályatársaim – a kortárs magyar költők – hogyan látják a fővárost, illetve hogyan idézik meg versben Budapestet. Úgy érzem, széles spektrumú kötet született, melyben kirajzolódik Budapest sokarcúsága. Az aluljárók mélységes nyomorával szimultán a belváros elegáns csillogása is megjelenik a kötetben, Budapest ugyanis nem Bécshez hasonló „operettváros”, hanem valóságközelibb valóság. Minden költő más mozzanatban ragadja meg, és ez így is van rendjén, mivel „Budapestnek több szíve van”, ahogyan Csáth Géza írta a Kálvin téren című novellájában. Minden költő máshol érzi dobogni a város szívét, azaz mindenkinek sajátos Budapestje van, ami nemcsak térélményből áll, hanem érzésekből, kötődésekből és hangulatokból is. A másik, Ünnepi Könyvhétre napvilágot látott kötetem a Kortársalgó című beszélgetőkönyv. Szerettem volna, ha költőbarátaim gondolataiból, érzéseiből fennmarad valami az utókor számára, akikkel nem csak irodalomról, hanem az életről is beszélgettem. Mindegyik „mélyinterjú”, mely a gyerekkortól a jelenig ívelő arcéleket ábrázol.
Hogyan választottad ki az interjúalanyokat?
Az interjúkötetemben szereplő költők többségével baráti kapcsolatot ápolok, emellett azokat szólítottam meg, akiket az utóbbi években leggyakrabban „levettem a polcról”. Ahogyan a könyv előszavában írom, a választott költőimben egyetlen szempont közös: hogy szeretem őket. Tudom, hogy ez egy szubjektív válogatás, és hogy rajtuk kívül még rengeteg kiváló magyar költő van, ezért is szeretnénk a kortársalgást folytatni másokkal.
Meddig készült a könyv?
Körülbelül két évig, de a rohammunka az utolsó esztendő volt. Technikailag a procedúra úgy épült fel, hogy először kiválasztottam a költőket, felvettem velük a kapcsolatot, majd elolvastam a köteteiket, illetve a róluk írott recenziókat, kritikákat, velük készített korábbi interjúkat. Ezt követően találkoztam velük és a beszélgetéseket diktafonra vettem. Minden beszélgetés személyes találkozások eredménye, tehát nincs benne internetes, e-mail-es interjú. A diktafonra rögzített beszélgetéseket legépeltem, stilizáltam, átküldtem a beszélgetőalanyoknak, és együtt kezdtük az egészet csiszolgatni. A késznek szánt szöveget Agócs Sándorral közösen lektoráltuk nyelvileg, emellett a tördelés és a korrektúra is az ő szorgalmas és önzetlen munkáját dicséri.
Miért tartottad fontosnak, hogy a rendelkezésre álló életrajzi adatokat tartalmazó kötetek mellett egy ilyen jellegű mélyinterjús anyag is napvilágra kerüljön?
A lexikális szakmai életrajzok jobbára a szikár tényekre szorítkoznak. Az interjú sokkal többet mutat a költőből, érzéseiből, hangulataiból, gondolataiból. Emberközelbe, vagy ha úgy tetszik „olvasóközelbe” igyekeztem hozni a kortárs magyar költőket. Minden beszélgetőpartneremtől hallottam olyan újdonságot, amit korábbi életrajzokból vagy interjúkból eddig nem tudhattam/tudhattunk róla.
Mi volt a taktikád a nehezebben megnyíló interjúalanyok feloldására?
Nem tapasztaltam különösebb gátlásosságot. A szekszárdi könyvbemutatónkon, ahová Tóth Krisztina és Szkárosi Endre hívott meg minket, Endre megkérdezte, hogy mi lepett meg leginkább az interjúk készítésekor. Akkor ott azt feleltem, számomra az volt a legmeglepőbb, hogy a magyar költők mennyire kedves emberek.
Bozók Ferenc (Forrás: www.piarista.hu)
Milyen megfontolásból születtek a kötet könyvheti bemutatójára készült, írók arcképével díszített pálinkák?
Agócs Sándor ötlete, kivitelezése és saját jánoshalmai vegyespálinkája volt a Kortársalgó Vegyes, amely küllemben és tartalomban is igen magas színvonalat képviselt. A 26 költő, valamint a kötetet a Magyar Írószövetségben bemutató irodalomtörténészek – Pomogáts Béla, Szilágyi Márton és Tarján Tamás – is kaptak saját fotójukkal és nevükkel címkézett, Kortársalgó feliratú, zárjeggyel ellátott pálinkát. Az egyik címkén a kötet borítója volt, a másikon a megajándékozott fényképe.
A kiadó talált meg Téged, vagy fordítva?
A Kortársalgó az én ötletem volt, de a Hét Krajcár Kiadóval és annak igazgatójával, Benke Lászlóval korábban már volt közös munkám, hisz a Rubinpirosat visz a nyárba című verskötetemet ők adták ki. Az Antológia Kiadóval és Agócs Sándorral is volt már korábban kapcsolatom, szerepeltem néhány verssel a Szabadság, szerelem! című, általuk kiadott versantológiában, tehát mondhatni félúton találkoztunk és ez lett belőle.
Ha elárulhatod, van már olyan kiszemelted, aki biztosan bekerül a második kötetbe?
Lárai Esztert, Kiss Judit Ágnest, Szentmártoni Jánost, Baranyi Ferencet, Péntek Imrét, Buda Ferencet mindenképp szeretném megszólítani. Körülbelül 20 költő szerepel az elképzeléseim közt.
Mikorra tervezed a folytatást?
A folytatás mindenképp függ a jelenlegi kötet fogadtatásától. A kedvező visszhangok, recenziók és kritikák nyilván ösztönzően hatnának a további munkára. Tudomásom szerint Alföldy Jenő a Forrás, Pécsi Györgyi a Kortárs, Szakolczay Lajos az Agria, Vilcsek Béla a Lyukasóra számára ír könyvünkről recenziót, és a Hitel folyóirattól is kaptam ígéretet. A Költői Budapest, Budapest költői című könyvemről az Ezredvég folyóirat publikál majd értékelő írást. A folytatás függ attól is, hogy a kiadó számára megéri-e felvállalni az új kötetet, azaz jó lenne, ha minél több terjesztő és olvasó is mellénk állna.
Bozók Ferenc: Kortársalgó. Beszélgetések XXI. századi magyar költőkkel. Hét Krajcár Kiadó, 2013.
A kötetben megszólaló magyar költők: Agócs Sándor, Benke László, Bíró József, Czigány György, Csokonai Attila, Dobozi Eszter, Falusi Márton, Fecske Csaba, Finy Petra, Iancu Laura, Madár János, Marczinka Csaba, Novák Valentin, Pál Dániel Levente, Payer Imre, Pintér Lajos, Prágai Tamás, Rapai Ágnes, Rózsássy Barbara, Serfőző Simon, Szkárosi Endre, Tarbay Ede, Tóth Krisztina, Véghelyi Balázs, Vörös István, Zalán Tibor.
Füstös-Simon Zsuzsi