HELYSZÍNI

A Román Televízió kolozsvári magyar adása, az Erdélyi Figyelő Versversenyt rendezett a Költészet Napja alkalmából. Néhány részvevővel alkotásaikról, a kortárs líra és a virtuális tér kapcsolatáról beszélgetünk.

Líra virtuális térben – Versverseny a Facebookon

Az Erdélyi Figyelő második Versversenye a kortárs erdélyi lírát kívánta közelebb hozni azokhoz, akik inkább a virtuális térben érzik otthon magukat. Tizenegy alkotó egy-egy versére, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészei adtak elő, a televízió Facebook-oldalán lehetett szavazni. A videók a szövegben található hiperlinkek segítségével érhetől el, amelyek megtekintéséhez Facebook-regisztráció szükséges.

A szervezők emellett egy versajándékkal tisztelegtek a tragikus körülmények között elhunyt Jancsó Noémi emléke előtt, aki idén lett volna 25 éves. Fénykép az ápolóról című költeményét Laczkó Vass Róbert előadásában hallgathattuk meg.

A legtöbb voksot, illetve like-ot Kovács András Ferenc Október. Őszi könyvtár című verse kapta Laczkó Vass Róbert és Szép András (zongora) előadásában. 

A második Kinde Annamária Menekülni vágyó című verse lett, amelyet Albert Csilla adott elő.

A dobogó harmadik fokára László Noémi Föld című alkotása került, Kézdi Imola szavalatában.

De a többi versvideó, így  Ferenczes István Szent István Moldovában (Csutak Réka), Király László Mostanában (Dimény Áron), Fekete Vince Nem engedni el a fohászt (Kali Andrea), Pap Attila Zsolt Három nővér (Viola Gábor), Jánk Károly A várban engem (Kántor Melinda), Balázs Imre József Zugló (Köllő Csongor), Király Zoltán: Lovasember (Váta Loránd), Farkas Wellmann Endre Éneked éneke (Farkas Loránd) is sok érdeklődőt vonzott.

Víg Emese televíziós szerkesztő-műsorvezető, a Versverseny szervezője hangsúlyozta: tavalyhoz képest ugyan többen látogatták a közösségi portálra feltöltött videókat, de nem számottevő a különbség. Nagyjából ugyanazok szavaztak, mint múlt évben, köztük nagyon sok a fiatal.  Az alkotásokat az erdélyi irodalmi és kulturális folyóiratok szerkesztői választották ki, a színészeket pedig a televízió munkatársai. Míg a múlt évi megmérettetésre bármikor írt verssel be lehetett nevezni (tavaly Kányádi Sándor 1985-ben íródott, A bujdosni se tudó szegénylegény éneke című alkotása lett a győztes), most csak az elmúlt három évben született művek mérhették össze erejüket.

A szerkesztő-műsorvezető szerint néhány év múlva igazi mozgalommá nőheti ki magát a kezdeményezés. Jövőre azt tervezik, hogy a díjazottak nemcsak a virtuális közönség elismerését, hanem kézzel fogható díjat (szobrot, plakettet) is hazavihetnek.  A szövegeket és az előadásmódot pedig külön-külön is értékelni fogják. Víg elmondta, hogy a líra elsősorban annak köszönhetően épül be a virtuális közegbe, hogy az olvasók-hallgatók – és nem csak a fiatalok – szociális hálókon osztják meg ismerőseikkel az általuk kedvelt irodalmi műveket.  A verseny szervezői csupán keretet próbáltak adni annak, ami az internetes oldalakon naponta zajlik.

A Versverseny második díjasa, Kinde Annamária meglepődött, amikor értesült, hogy az ő alkotása is versenyez. Nagyon örült, az pedig, hogy második lett, az írni akarást, az életkedvet erősíti benne.  Úgy érzi, hogy ez talán a legerősebb verse. Nagy élmény volt számára az előadás: fiatal színésznő adta elő és mégis tökéletesen át tudta érezni… Szerinte a fiatalok legfőbb kommunikációs eszköze az internet, ezért érdemes használni a világhálót a versek népszerűsítésére. Viszont úgy látja, hogy az élő találkozók, irodalmi rendezvények olyan élményt jelentenek mind a költők, mind az olvasók számára, amelyről kár volna lemondani. Ennek kapcsán kiemelte a Költészet Napjának idei nagyváradi rendezvényeit, amelyeken zömükben fiatalok vettek részt.

László Noémi, az E-MIL elnöke, a verseny harmadik díjasa sikernek tartja, hogy a Föld című alkotása bekerült a tizenegy közé. A harmadik hely megerősíti számára, hogy a Facebook-on lájkoló közönség szereti a dallamos, klasszicizáló, tragikus hangvételű verset. Műve előadásmódjáról azt gondolja, hogy minden vers többféleképp értelmezhető, Kézdi Imola pedig bizonyosan jobban adta elő, mint ahogyan arra ő maga valaha is képes volna.

Kántor Melinda

Balázs Imre József elmondta: a tavalyi, ugyancsak a Facebook-on zajlott Versversenyre idén többen voltak kíváncsiak, ez máris jelzi, hogy működőképes ez a csatorna. Megtisztelőnek érzi a versének szóló figyelmet; nyilván évről évre változni fog, hogy kinek a frissebben publikált versei kerülnek be a 11 közé, ahogy a Magvető Szép Versek-antológiáiban is évente más szerzők szerepelnek. A Zugló fontos vers számára – a nemrég ott töltött közel két hónap hangulati lenyomata. Nem volt könnyű dolga a verset mondó Köllő Csongornak, hiszen ez volt a mezőnyben a legrövidebb költemény, de jól oldotta meg a feladatot.

Kali Andrea

Papp Attila Zsolt szerint az irodalom ma már nem engedheti meg magának azt a „luxust”, hogy ne használja a virtuális nyilvánosság nyújtotta lehetőségeket, a különböző irodalmi folyóiratok online verziójától kezdve a közösségi oldalakig. Igazi meglepetésként érte, hogy beválogatták alkotását, az pedig, hogy épp a Három nővér volt a kiválasztott mű, személyes okokból is jólesett (a költőnek három kislánya van, erre is utal a vers). Viola Gábor kiválóan mondta a verset, újabb értelmezési „dimenziókkal” gazdagította a szöveget.

Albert Csilla

Farkas Wellamann Endre szerint a virtuális tér is csak egy csatorna, amelynek megvannak a pozitív oldalai, például az, hogy a versek nagyobb közönséghez jutnak el. A „lényeg”, a közlendő nem szenved, s nem is szenvedhet csorbát attól, hogy a közege változik. Nagyon jó érzés volt, hogy az Éneked éneke című verse bekerült a versenybe, Farkas Lóránd előadásmódjával pedig maximálisan elégedett.

A virtuális térben is kell gondolkodni. Ha népszerűsíteni lehet benne egy-egy verset, közelebb lehet vinni azt a fiatalokhoz, bárkihez, miért is ne? – vélte Fekete Vince. A Nem engedni el a fohászt… című alkotása az egyik kedvenc saját verse, éppen ezért nagyon örült, amikor értesült, hogy a költemény versenyben van.  Három évvel ezelőtt, a Védett vidék című kötetében jelent meg. Arra számított ugyan, hogy egy „frissebb”, esetleg tavaly született verse kerül be, de így is nagyon elégedett. Nagyon szereti, ahogy Kali Andrea elmondja a verset, egyszerűen, természetesen, valahogy úgy, ahogy ő maga is tenné, ha tudna egyáltalán verset mondani – vélte.

Varga Melinda

A Versverseny többi videója:

Király László: Mostanában
Ferences István: Szent István Moldovában
Király Zoltán: Lovasember
Jancsó Noémi: Fénykép az ápolóról
Jánk Károly: A várban engem