Válság művészszemmel
HELYSZÍNI
Zene és képzőművészet gondolatébresztő találkozása a tranzit.ro Kolozsvár székhelyén, a Brassai Sámuel utcában. A Magyarországon és külföldön is közismert képzőművész, Erhardt Miklós Instrumental című tárlata a gazdasági válság társadalmi és kulturális következményeire reflektál.
Válság művészszemmel
Bob Marley dalok felvezetőiből összeválogatott hangegyveleg fogadja a tranzit.ro Kolozsvár udvarán az érdeklődőket, majd a kiállítótérbe lépve a helyiség megvilágított részében a Seychelles-szigetek óriási zászlója, a sötétebb teremrészben pedig a Revolúció című videó. Vastag fal választja el őket, mintha nem tartoznának egymáshoz. A kiállított munkák a gazdasági, társadalmi válság és a művészet kapcsolatát jelenítik meg, azonban a művészi intenció inkább az, hogy ki-ki továbbgondolja, kiegészítse a látottakat.
Erhardt Miklós szerint ez egy konzervatív tárlat, amely nem dörgöli a művészetkedvelő orra alá a jelentést, viszont ha valaki több időt tölt el a szemlélődéssel, megfogalmazódhat számára egy sajátos értelmezési mező. A tárlatot beharangozó fölvezetőjében megállapítja: „Benne lakunk a válságban. Átitatja a társadalom teljes szövetét, kanalizál minden életfunkciót, kívül tekinteni rajta lehetetlen. A politikai-kulturális következmények a szemünk előtt szökkennek szárba. A cím felfogható egy olyan, Magyarországon ma igen otthonos helyzet reflexiójaként, amelyben minden gondolat azonnal, a gondolása pillanatában – és egyre fokozottabb mértékben már az előtt – eszközszerűvé lesz egy radikálisan bináris érték- és érdekmezőben”.
A Seychelles-zászló a sziget adóparadicsomára utal, amely a tehetősebb emberek számára kiutat biztosíthat a gazdasági válságból. De a lobogók mint objektumok magukban hordoznak egy nacionalista, demonstratív jelentést is. A Seychelles-szigetek úgy válogatta össze nemzeti színeit, hogy a magyar és a román zászlónak furcsa keveréke. Erhardt elárulta: maga a tárgy is egy román és egy magyar zászló feldarabolásából készült, és nem véletlen, hogy Kolozsvárott állították ki, hiszen itt lelhet igazán befogadó közegre a munka. Az elképzelésen egyébként a kiállítás kurátorával, Tordai Attilával több hónapon át dolgoztak, és voltak olyan ötletek is, amelyek az utolsó pillanatban születtek meg.
A videó ugyancsak több értelmezési lehetőséget vet föl. A munka címe, a Revolúció egyszerre utal a kifejezés eredeti, közismert jelentésére, a forradalomra, amelyet groteszk, ironikus módon ábrázolnak a videón látható üres tányérok. Az adóparadicsomot jelképező sziget és az üres tányérok direkt utalásokként is értelmezhetők a gazdasági válságra, és annak társadalmi, politikai, kulturális következményeire. Két olyan társadalmi réteg megjelenítésével „találkozunk” a teremben, amely egyre távolabb kerül egymástól. Ezért nem véletlenül választja el fal a két munkát, illetve az sem esetleges, hogy a zászló a világos térben helyezkedik el, a szegénységet, nyomort szimbolizáló, boton forgó, üres tányérok pedig egy másik, árnyékos térben kapnak helyet. Az egyfajta bevezetőnek tekinthető hangmű, a Bob Marley-dalok imprója forradalmi, buzdító hangulatú, ugyanakkor egy furcsább, meditatív forradalomra hívó zene, soha el nem induló, önmagát frusztráló mozgás. Olyan forradalom, amely sosem teljesedik ki, és ugyanakkor van egy szórakoztató tartalma.
Érdemes megjegyezni, hogy Erhardt Miklóst a kilencvenes évektől foglakoztatja a válság témája, köztéri intervenciói, fotói, videói és mixed-media installációi a társadalom, a politika és a művészet határmezsgyéjén állnak.
Az alkotó kifejtette: nem tudja, hogy a gazdasági válságot célszerű-e ihletforrásnak nevezni, de nyilvánvalóan az is. Számára fontosabb azonban, hogy a válság milyen módon kontextualizálja a munkákat, amelyek különböző ihletforrásokból merítenek. Szerinte a válság-helyzetek az antik Róma óta erőszakos, diktatórikus módon oldónak meg, ha megoldódnak egyáltalán, erre vannak tendenciák napjainkban is, és nem is kell olyan messzire nézni, hogy ezt észrevegyük. Ezek direktebb módon hatnak művészi alkotásokra, erősebb inspirációs források, mint maga a gazdasági vetület. A jelen kiállító helyszín is reflektál arra, hogy mit jelent periférikus helyzetben lenni egy kortárs művészeti téren belül – fogalmazott.
Tordai Attilától megtudtuk: a tranzit. ro-t az Erste Alapítvány kezdeményezésére hozták létre 2012-ben, a Bécsben, Pozsonyban, Prágában és Budapesten működő tranzit.org független, nonprofit szervezetek hálózatának ötödik tagjaként. Az intézmény három állandó helyszínen: Jászvásárhelyen (Iaşi), Kolozsvárott és Bukarestben működik a kortárs művészet platformjaként. A kolozsvári fiók a múlt év nyarától szervez különböző kulturális, társadalmi és művészeti programokat. Novemberben vendégük volt többek között Tamás Gáspár Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófia Intézetének kutatója és Boris Buden, a weimari Bauhaus Egyetem Művészetek és Dizájn Karának professzora is.
Erhardt Miklós kiállítása március 4-ig látogatható, hétfőtől péntekig 15 és 18 óra között.
Varga Melinda