Hüllők, Vademecum, epikus líra
HELYSZÍNI
Vajdasági helyszíneken faggatták egymást legfrissebb vagy megjelenés előtt álló köteteikről a Fiatal Írók Szövetségének tagjai.
Hüllők, Vademecum, epikus líra
2013. február 6-án Újvidéken a Művészklubban, majd február 7-én Szabadkán a Danilo Kiš Alapítvány ifjúsági klubjában beszélgettek a fiatal költők, a FISZ-sorozatszerkesztők és munkatársaik. Rhédey Gábort Saját néző című kötetétéről Szőllősy Balázs, Molnár Illést Hüllők és izzók címmel megjelent művéről Borbáth Péter, Korpa Tamást hamarosan nyomdába kerülő Vademecum munkacímű könyvéről Lapis József kérdezte.
Milyen érzés a Vajdaságban vers-turnézni? – érdeklődött bevezetésképpen Lapis, és válasz gyanánt olyan egybehangzó asszociációk születtek, mint Dombos Fest, gasztronómia, zEtna Fesztivál. Korpa Tamás még a térség klasszikus szerzőit, Tolnai Ottót és Domonkos Istvánt is említette. Innentől egyenes út vezetett a saját versekhez, amelyek Korpa Tamás esetében korántsem személyesek. Megtudhattuk, hogy a Vademecum erős anyag, és leginkább az intellektuális líra kategóriájába sorolható. A szerző nem tiltakozott e besorolás ellen, azt viszont cáfolta, hogy tudatosan törekedne erre. A „gyógyhatású” kifejezésmódból a jelenlévők is kaphattak egy egészséges adagot:
,, … az útnak útonálló hajlami vannak, paplaknyi bűntudata a völgynek és ez oly tisztán félreérthető, mint egy kitett pont a hangsúly vakmerő, vékony fátyla alatt... aki lélegzik ingerlékeny az érintettség miatt, ingerlékeny, mint egy kelet-európai óvodán megülő örökös oroszos este…”
Korpa Tamás eddig rejtegetett kéziratából olvasott fel
Ezzel szemben Rhédey Gábor Saját nézőbeli költeményeinek fontos eleme a személyesség. Debreceni gyökerekkel rendelkezik, a (rövid)verseken leginkább azonban mostani élettere, a pesti bérházak hangulata (s)üt át. A beszélgetőtárs szerint emellett jellegzetesen epikus is. A költő, mint mondta, az olvasóra bízná a megítélést és a műfajba sorolást. A maga részéről ,,el kellett valahogyan rendezni a sztorit” . Például a következőképpen:
Szerelem
Folyton eszembe jutsz,
pedig nem vagy valami jó ötlet,
nem is akarlak látni,
csak mikor a hátam közepét,
pedig a hátam közepét azt nagyon,
az olyan, mint a szatyor mélye,
a jövő heti nyerőszámok,
vagy a kerítésen túl,
szóval kíváncsi vagyok rád (nagyon is),
de mivel átlagosak az adottságaim
és haragszom is rád,
maradsz változatlanul távol,
leginkább a hátam közepén.
Rhédey Gábor, saját nézője kötetének
Molnár Illés viszonya a szövegeihez egyáltalán nem ilyen békés. Ahogy Borbáth Péter fogalmazott: hidegháború a már meglévő szöveghatásokkal. Molnár kritikusként és olvasóként (kritikus olvasóként) nehezen tudott a Hüllők és izzók írása közben elvonatkoztatni Pilinszkytől vagy Weöres Sándortól. Izzó-versein ez át is világlik, mondják róla, de nem mindig hiszi el. Az írást elsősorban teremtő folyamatként szereti megélni – Pilinszky után, szabadon. Összművészeti kölcsönhatásokat viszont előszeretettel vállal fel. Amikor alkot, gyakran zenére teszi, de inspirálni tudják a képzőművészeti alkotások is, mint a kötet borítóját tervező Deli Eszter Kinga munkái. Vállalkozása azért is fontos, mert kevesli az egyes ágak közötti átjárást a magyarországi művészeti közegben. Üdítő kivételnek érzi például a Roham Bár holdudvarába tartozó alkotókat vagy Nemes Z. Márió szövegeit, ugyanakkor a Vajdaságot ebből a szempontból nyitottabbnak tartja, főként a Symposion miatt. Az Izzók ciklusból éppen témába vágott az általa tolmácsolt többsoros:
Megnyílik mindkét szemed, belátja
vakságát. Megnyílik harmadik szemed,
meglátja, ahogy egész testeden szemek
nyílnak. Először mint megannyi hólyag,
dudorodnak ki bőrödből, majd, mint fekélyes,
gennyező sebek, nyitják fel a meghasadt
hámréteget. Így lesz látássá egész
tested, látva a fény minden rezdülését
és a legsűrűbb színt: a hangot.
Molnár Illés az első kötetesek szerénységével
Végül a közönség kérdezhetett. Gondol-e szerző írás közben a majdani olvasóira? Számszerűsíthető-e, hogy mennyi olvasóra számíthat? Mindkét kérdésre nemleges válaszok érkeztek. A FISZ viszont számot tud adni arról, hány fiatal vagy örökifjú engedett a (fel)hívásnak és látogatta meg a beszélgetések újvidéki és szabadkai helyszínét, valamint a február 8-án a palicsi könyvtárban megrendezett ötödik Kosztolányi-Csáth-szimpóziumot. Összesen tizenhat író, költő, irodalomtörténész aktív részvételét jegyzik. Nem kevés, és még messze a fesztiválszezon.
Lennert Móger Tímea
Képek: Nemeh Diána
